A fenntarthatóság egyik alappillére a fenntartható mezőgazdasági termelés. Ezért különösen fontos és időszerű az ezzel kapcsolatos vélemények, nézetek megismerése Magyarországon és Európa-szerte.

Amikor élelmiszert vásárolunk, az ár, íz, tápanyagtartalom, egészségesség, vegyszermentesség a legfontosabb szempontok. A magyar vásárlók döntését befolyásolják a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok is, de nem ezek számítanak a legfontosabbnak.

A Forsense 2020 őszi felmérése során tízből nyolc kérdezett fontosnak tartotta a technológiai eszközök fejlődését, míg húsz százalékuk nem örül a gyors technológiai változásoknak, esetleg kimondottan károsnak is tartja ezt.

2016 óta hazánkban több mint ötszörösére nőtt a részben vagy egészében elektromos meghajtású gépkocsik iránti együttes kereslet részaránya az összes eladott új autón belül. Ezzel párhuzamosan éveken át folyamatosan csökkent az újonnan eladott dízelautók száma és aránya. Idén viszont a benzinüzeműeké is csökkenésnek indult, ami egy az egyben a tölthető és a hibrid autók piaci részesedését növelte.

Az EU hosszabbtávon csökkenő, de az utóbbi években újból növekedést mutató üvegházhatású gázok kibocsátásában egyre nagyobb szerepet játszik a közlekedés, és ezen belül is a személyautók közúti közlekedése.

A megújuló energiaforrások ma még viszonylag csekély, de egyre növekvő szerepet játszanak a hazai energiafogyasztásban. 2018-ban az Európai Unióban az összes elfogyasztott energia 19, Magyarországon 2017-ben 13 százaléka származott megújuló energiaforrásból.

A megosztásos gazdaság alapelve a kihasználatlan kapacitások megosztása másokkal az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében, számos előnye közé tartozik a környezetet terhelő gazdasági hatások csökkentése. A nagy szolgáltatók, mint az Airbnb, vagy korábban az Uber, Magyarországon is tért hódítottak, hódítanak. Emellett hazai szereplők, mint például az Oszkár telekocsi szolgáltatása vagy a szallas.hu is sikeresen növelik bevételeiket.

Világszerte növekszik a bioélelmiszerek előállításának és fogyasztásának aránya az össztermelésen és –fogyasztáson belül. A biotermékek fogyasztásával kapcsolatosan többféle motiváció és attitűd mutatható ki: az íz mellett fontos kérdés a minőség, a biztonság, valamint az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás is.

Magyarországon viszonylag alacsony, de növekvő arányú a háztartási hulladék újrahasznosítása. Felmérésünk szerint, legalább is az attitűdök szintjén erős a hajlandóság a magyar lakosságon belül a szelektív hulladékgyűjtésre. Másfelől a megtermelt hulladék mennyiségét tekintve a válaszadók jelentős része, úgy tűnik, inkább másokat tekint felelősnek, mint saját magát.