Az Európai Bizottság legfrissebb célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését irányozza elő a következő tíz esztendőre, és a teljes klímasemlegesség elérését 2050-ig. A kitűzött cél elérésében kiemelt szerepe van a kedvező károsanyag-kibocsátású elektromos és hibrid személygépkocsik további elterjedésének. 2016 óta több mint ötszörösére nőtt a részben vagy egészében elektromos meghajtású gépkocsik iránti együttes […]

  Az EU hosszabbtávon csökkenő, de az utóbbi években újból növekedést mutató üvegházhatású gázok kibocsátásában egyre nagyobb szerepet játszik a közlekedés, és ezen belül is a személyautók közúti közlekedése. A személygépkocsik magyarországi száma kifejezetten alacsonynak mondható EU-s összevetésben. Ugyanakkor ezek az autók átlagosan öregebbek az EU-s autóállománynál, és az életkor folyamatos emelkedést mutat. A külföldről […]

  A megújuló energiaforrások ma még viszonylag csekély, de egyre növekvő szerepet játszanak a hazai energiafogyasztásban. 2018-ban az EU-ban az összes elfogyasztott energia 18,9%-a származott megújuló energiaforrásból. Hazánkban elmarad ettől a megújuló források felhasználása, 2017-ben 13,3% volt az arányuk a teljes energiafogyasztáson belül. A megújulókon belül egyelőre a biomasszán, mindenekelőtt a fatüzelésen van a fő […]

A megosztásos gazdaság alapelve a kihasználatlan kapacitások megosztása másokkal az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében, számos előnye közé tartozik a környezetet terhelő gazdasági hatások csökkentése. A nagy szolgáltatók, mint az Airbnb, vagy korábban az Uber, Magyarországon is tért hódítottak, hódítanak. Emellett hazai szereplők, mint például az Oszkár telekocsi szolgáltatása vagy a szallas.hu is sikeresen növelik bevételeiket.

Világszerte növekszik a bioélelmiszerek előállításának és fogyasztásának aránya az össztermelésen és –fogyasztáson belül. A biotermékek fogyasztásával kapcsolatosan többféle motiváció és attitűd mutatható ki: az íz mellett fontos kérdés a minőség, a biztonság, valamint az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás is.

Magyarországon viszonylag alacsony, de növekvő arányú a háztartási hulladék újrahasznosítása. Felmérésünk szerint, legalább is az attitűdök szintjén erős a hajlandóság a magyar lakosságon belül a szelektív hulladékgyűjtésre. Másfelől a megtermelt hulladék mennyiségét tekintve a válaszadók jelentős része, úgy tűnik, inkább másokat tekint felelősnek, mint saját magát.

A magyar lakosság egy főre eső vízfogyasztása jelenlegi naponta megközelíti a 100 litert, ami elmarad az európai átlagtól. A rendszerváltás óta bekövetkezett lakossági vízfogyasztás-csökkenés mögött részben a magasabb vízár kényszerítő erejét azonosíthatjuk, de fontos tényező az utóbbi években egyre inkább teret hódító környezettudatos szempontok elterjedése is.

  A vizek elszennyeződésének a korábbi elemzésben is említett kihívása mellett az ország egyes területeinek sokan tartanak a kiszáradásától is, mint a vízzel kapcsolatos fontos környezeti fenyegetéstől. Ugyanakkor az árvizek lehetséges okainak értékelésekor is az extrém időjárási viszonyokat és a klímaváltozást tekintik a legsúlyosabb gondnak a kérdezettek, míg az árvízvédelemmel kapcsolatos tényezők hátrébb sorolódnak ebben […]

  A környezettudatosság társadalmi szintjének fontos fokmérője az ezzel kapcsolatos civil aktivitás. Magyarországon a kérdezettek mindössze 4 százaléka vesz részt a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekben. Viszont ez az amúgy meglehetősen alacsony arány is szignifikánsan magasabb a 2008-ban tapasztalt 1 százaléknál. Ugyanakkor a környezetvédelem ügye iránti elköteleződés – legalábbis a szavak, az attitűdök szintjén – nagyon […]