A villanymotorral hajtott, zöld rendszámmal rendelkező autók jelenleg még nem számítanak elterjedtnek Magyarországon. Térfoglalásuk hazánkban is gyorsuló ütemben zajlik, de számuk és arányuk európai összehasonlításban alacsonynak számít.
Több mint hárommillió személygépkocsi fut napjainkban Magyarország útjain, az 1000 főre eső autók számában azonban Európa sereghajtói közé tartozunk, és emellett a magyar autópark tíz éve folyamatosan öregszik.
Közvélemény-kutatásunk tanulsága szerint az emberek többsége az észszerűbb energiafelhasználást a legkézenfekvőbb és technológiai szempontból legegyszerűbb eszközökkel tartja leginkább megvalósíthatónak.
A televízió népszerűsége ugyan látványosan csökkent az elmúlt négy évben, de még most is a legnépszerűbb információs csatorna, a kérdezettek több mint harmada említette elsődleges hírforrásként. Az internet folyamatosan növekvő szerepe mellett, egyre jelentősebb a közösségi média hatása, 2013-ban még csak a kérdezettek 2, 2017-ben már 7 százaléka tekinti elsődleges hírforrásnak.
A magyar lakosság jelentős része keveset tud az elektromos autózásról. Viszont a legtöbben ezt tartják a ma elérhető technológiák közül a legjobb megoldásnak. A „villanyautók” jövőjébe vetett bizalmat látványosan jelzi, hogy a felmérésben szereplő minden második megkérdezett szerint 5-10 év múlva az elektromos vagy a hibrid autók lesznek a legelterjedtebbek Magyarországon.
Több mint hárommillió személygépkocsi fut napjainkban Magyarország útjain, az 1000 főre eső autók számában azonban Európa sereghajtói közé tartozunk, és emellett a magyar autópark tíz éve folyamatosan öregszik.
A magyar lakosság alapvetően elégedett a vezetékes víz minőségével, és a kérdezettek többsége a víz árát is elfogadhatónak tartja, ugyanakkor csupán a kérdezettek 13 százaléka tudta megmondani, hogy mennyibe kerül egy liter vezetékes víz.
A magyarok önképéhez hozzátartozik, hogy takarékosan bánnak a vízzel, ugyanakkor a kérdezettek többsége valószínűleg alábecsüli vízfogyasztását.
A Forsense 2016 októberi vizsgálata szerint a klímaváltozás lehetséges következményei közül a tiszta ivóvíz hiányától tartanak leginkább a megkérdezettek.
A megújuló energiaforrások ma már viszonylag széles körben ismertek, és egyre többen gondolják úgy, hogy nagyon fontos lenne ezek szélesebb körű felhasználása a háztartások körében is. Annak ellenére fognának egyre többen ilyen beruházásba, hogy a kérdezettek többsége szerint ez jelentős költségekkel jár, miközben hosszú megtérülési idővel kell számolni.