Környezet \\ 2022-07-11
Megújuló energiaforrások

Tanulmányunkban a megújuló energiaforrások hazai felhasználásának és termelésének aktuális trendjeire, Magyarország ezen a területen betöltött Európai Uniós pozícióira, a megújulók használatával kapcsolatos lakossági ismeretekre, véleményekre fókuszálunk.

Uniós összehasonlításban meglehetősen gyenge Magyarország pozíciója a megújuló energiaforrások felhasználása terén. A 2020-ra vállalt 13%-os arányt korábban már elérte hazánk, de az utóbbi évek csökkenő trendje miatt ez kérdésessé vált. A visegrádi országok közül Csehországban és Szlovákiában is magasabb valamivel a megújulók felhasználási aránya a magyarországinál.

A hazai termelésen belül jóval nagyobb a megújulók részaránya, mint a teljes energiafogyasztáson belül, aminek döntő része az „éghető megújuló és hulladék”, azaz többnyire a biomassza teszi ki. A termeléshez hasonlóan a megújuló energiaforrások fogyasztásának túlnyomó részét is továbbra is a biomassza adja, bár szerepe csökkenőben van. 

Kérdőíves adatfelvételünk eredményei szerint Magyarország növekvő villamosenergia szükségletének kielégítését a különféle rendelkezésre álló energiafajták közül a megújulók segítségével oldaná meg a felnőtt lakosság nagy többsége, a megkérdezettek háromnegyede ezek bővülő alkalmazását támogatná leginkább. A megújulók mellett– miként korábban is – csupán az atomenergiának van jelentősebb támogatottsága. Ennek megítélése egyértelműen összefüggést mutat a politikai preferenciákkal, hiszen a kormánypárti szimpatizánsok mintegy harmada az atomenergia felhasználását támogatná leginkább (de még ebben a körben is kétszer ennyien támogatnák a megújulókat), míg a teljes lakosságon belül 10% említi első helyen a nukleáris energiát. 

Az egyes megújulók ismertsége kapcsán, korábbi felméréseinkhez hasonlóan a legtöbben a napenergiát említették, mellette továbbra is a szélenergia számít szélesebb körben ismertnek. Az egyes energiafajták említésének sorrendje stabilnak mondható. Érdekesség, hogy az egyes megújuló energiafajták említése nincs összhangban azzal, hogy azok valójában mekkora súllyal szerepelnek a magyarországi energiamixben. Minden társadalmi csoportban a napenergiát említették legtöbben – ami egyrészt következik a napenergia kiemelkedő médiareprezentációjából, másrészt egyre többen és egyre gyakrabban találkoznak napelemekkel, hiszen ez a legelterjedtebb háztartási méretű kiserőmű –, miközben a megújuló energiaforrásokból származó magyarországi villamosenergia-termelésnek csak a harmadát teszi ki a napenergia. Ezzel szemben a megújuló energiamixen belül kiemelkedő a súlya a biomasszának, de azt csak minden tizedik kérdezett említette.

Feltehetőleg a napenergia dinamikusan növekvő felhasználásával magyarázható, hogy ez az a megújuló energiatípus, aminek hazai felhasználását a legtöbben támogatnák. A válaszok alig különböztek a tavalyi adatfelvétel eredményeitől, a kérdezettek 57 százaléka nevezte meg a napenergiát, ezt követi messze leszakadva a szélenergia. 

Legtöbben napenergiát használnának otthonukban, és ez így volt már egy 2009-es, azonos tematikájú felmérésünk során is. Azóta minden megújuló energiafajta említése nőtt, de a napelemek említése kiemelkedő arányban, a duplájára emelkedett az elmúlt 10 évben. A napelemek háztartási alkalmazásába, villanyszámlájuk csökkentésébe fektetnének a legtöbben, de a megújulókat jobban ismerők körében a napkollektorok és a geotermikus források hőenergiájának hasznosítása is népszerű lenne. 

 

A teljes tanulmány itt elérhető.

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva