2009. június 7-én lesz az Európa Parlamenti választás Magyarországon. Ennek kapcsán a Forsense januári és februári telefonos közvélemény-kutatásaiban azt vizsgálta, hogy a lakosság mennyire tájékozott szűk félévvel a voksolás előtt. A felmérésből kiderül az is, hogy milyen különbségek vannak jelenleg az egyes pártok szimpatizánsainak részvételi szándéka között.

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2009. február 10-19. közötti adatfelvétele szerint roppant mértékben nőtt a két nagy párt közötti támogatottsági különbség. A Fidesz szavazótábora az összes megkérdezett körében több mint kétszeres, a biztos szavazó pártot is választók csoportjában több mint háromszorosa az MSZP-ének. A lakossági közérzet soha nem volt olyan rossz, mint most februárban. Januárhoz képest 10 százalékponttal nőtt a kormányváltást akarók aránya.

A válság miatt magas a közéleti érdeklődés, a közhangulat viszont negatív és nagyon alacsony a politikai aktivitás szintje. Ezzel lehet összefüggésben, hogy míg a két nagy párt támogatottsága gyakorlatilag nem változott, addig a kispártok között átrendeződtek az erőviszonyok. Nőtt a parlamenten kívüliek támogatottsága és csökkent a parlamenti kisebb pártok iránti bizalom.

A 2008 decemberében végzett politikusi népszerűségmérésünk eredményei szerint legutóbbi, júliusban elvégzett hasonló felmérésünk óta a Fidesz politikusainak átlagosan 4 ponttal csökkent a rokonszenvindexük a 0-tól 100 pontig terjedő skálán, míg az MSZP-politikusoké gyakorlatilag stagnált. Ily módon már nincs szignifikáns eltérés a két nagy párt politikusainak átlagos népszerűsége között: az MSZP esetében 43 pont ez az érték, a Fidesz esetében pedig 45 pont. Ezzel együtt a népszerűségi lista első tíz helyéből haton továbbra is Fidesz-politikust találunk, és csak két MSZP-st (Szili Katalint és Kiss Pétert).

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett december 2. és 12. között, melynek során 1008 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjának keretében 2008 novemberében 1000 fős mintán a pénzügyi válsággal kapcsolatos intézkedések fogadtatását vizsgálta.

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett november 10. és 19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került lekérdezésre CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio–demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

A Forsense havi országos adatfelvételeiben rendszeresen szerepel egy kb. 250 fős budapesti alminta. A 2008. január és 2008. szeptember között lekérdezett alminták összevonásával kialakult egy 1816 fős fővárosi minta. Elemzésünkben ezen az összevont mintán vizsgáljuk meg a politikai preferenciákat és a politikusi alkalmasság kérdéseit különböző szocio-demográfiai illetve területi alapú megoszlásban, továbbá az adatok időbeli, negyedéves változásait is bemutatjuk.

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008. augusztus 11. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.