A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjának keretében 2008 novemberében 1000 fős mintán a pénzügyi válsággal kapcsolatos intézkedések fogadtatását vizsgálta.
A megkérdezettek mintegy kétharmada hallott olyan kormányzati intézkedési tervekről, amelyek a válság hatásait kívánják enyhíteni, és a lakosságot is érintik. Konkrét intézkedést valamivel több, mint 40% említett spontán. A legtöbb említést a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos intézkedések kapták, a megkérdezettek 21%-a szerint csökkentenék, 14% szerint pedig eltörölnék azt. Viszonylag sokan (18%) említették emellett a közszolgálati dolgozók 13. havi fizetésének eltörlését is, míg minden más intézkedéstervet legfeljebb 6% említett (mint például a kormánytagok bérének befagyasztása, a kormánytagok nem kapnak jutalmat, nem emelik a parlamenti képviselők bérét, állami cégek vezetői nem kaphatnak jutalmat, állami cégek vezetőinek 10%-kal csökkentik a bérét, a közszolgálati dolgozók jutalma nem lehet magasabb 2 havi illetménynél).
Öt intézkedést egyenként is értékeltek a válaszadók. Három esetben a kérdezettek nagy többsége egyetért a tervezettel: 90% helyesli az állami vállalatok vezetőinek járó jövedelem csökkentését, 77% támogatja azt az elképzelést, hogy a közszolgálati dolgozók jutalma nem lehet magasabb 2 havi illetménynél, és 68% ért egyet a 13. havi nyugdíj 80.000 Ft-ban történő maximálásával. A másik két intézkedés (a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének elvonása valamint a közszférában dolgozók a béremelésének elhalasztása) egyformán 46-46%-os támogatottsággal és elutasítottsággal bír.
A közszférában dolgozók döntő többsége ellenzi a 13. havi fizetés elvonását (81%), és a fizetésemelés elhalasztását is (83%). Ugyanakkor a közszférát érintő másik két javaslat közül az állami vállalatok vezetőinek jövedelemcsökkentésével a közszféra dolgozóinak döntő része (86%) is egyetért, a jutalmak maximálásával pedig közel 70%-uk. A 13. havi nyugdíjjal kapcsolatosan hasonlóan vélekednek, mint a társadalom többi része.
A másik fő érintett csoporthoz tartozók, a nyugdíjasok ugyanakkor nem tiltakoznak az átlagosnál nagyobb arányban a 13. havi nyugdíj maximálásában, mintegy kétharmaduk inkább helyesli ezt a döntést. Ez két okra vezethető vissza: egyfelől a többséghez hasonlóan a nyugdíjasok is átérzik a pénzügyi válság súlyosságát, másrészt hogy ez az intézkedés a nyugdíjasok egy kisebb része esetében jelentkezik valós megszorításként.
A Fidesz szavazói általában kisebb mértékben támogatják az egyes intézkedéseket, mint az MSZP szavazói – kivétel ez alól az állami vállalatok vezetőinek jövedelemcsökkentése – de az ötből csak két esetben vannak többségben az ellenzők a Fidesz-táboron belül: a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének megvonása, valamint ugyanennek a körnek a fizetésemelés-elhalasztása ügyében.
A kérdezettek 92%-a hallott arról, hogy hazánk összesen 25 milliárd dollár értékű hitelkeretet kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól. Bár erősen megoszlanak a vélemények, de valamivel többen vannak, akik szerint a hitel-megállapodás káros az ország számára, mert növeli Magyarország pénzügyi kiszolgáltatottságát (43%), mint akik szerint a megállapodás hasznos az ország számára, mert biztosítja Magyarország pénzügyi stabilitását (35%). 13% egyik nézettel sem értett egyet a kettő közül, 9% pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Az MSZP szavazói hasonló arányban hajlanak a hitel hasznossága felé (64%), mint a fideszesek arra, hogy inkább káros a hitelkeret az ország számára (61%). A pártválasztásukban bizonytalanok körében egyértelműen népszerűbb az az álláspont, mely szerint az IMF-megállapodás inkább kedvezőtlen az ország szempontjából.
A megkérdezettek döntő többsége (82%) egyetért az ellenzéknek azzal a javaslatával, hogy a parlament felügyelhesse, miként költi el a kormány a nemzetközi hitelkeretet. Ezzel a felvetéssel nem csak a Fidesz szavazóinak több mint 90%-a ért egyet, hanem az MSZP-szavazók több mint 70%-a is.
A kutatás módszertana
A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. november 10. és 19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
