Közélet \\ 2009-01-27
Változatlan preferenciák – 2009. január

A válság miatt magas a közéleti érdeklődés, a közhangulat viszont negatív és nagyon alacsony a politikai aktivitás szintje. Ezzel lehet összefüggésben, hogy míg a két nagy párt támogatottsága gyakorlatilag nem változott, addig a kispártok között átrendeződtek az erőviszonyok. Nőtt a parlamenten kívüliek támogatottsága és csökkent a parlamenti kisebb pártok iránti bizalom.

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. január 8. és 20. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került lekérdezésre CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio–demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

1. Közérzet, legfontosabb események

A lakosság hangulatának változását mérő Közérzeti Index (KI) értéke januári felmérésünk során 27 pontot mutat. Ez az érték valamivel magasabb az elmúlt esztendő utolsó két hónapjában mért értéknél, azonban továbbra is egy igen rossz közhangulatot tükröz.

Az értékelés során a megkérdezettek 64%-a adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, ez 5 százalékponttal alacsonyabb a decemberi értéknél.

A Fidesz szavazói hasonlóan értékelik az ország helyzetét az egy hónappal korábbihoz, átlagos értékelésük mindössze 16 pont (+1 decemberhez viszonyítva), az MSZP-sek körében pedig enyhe csökkenést mutat az index (43 pont, -3 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok átlagos értékelése (26 pont), 4 ponttal emelkedett a múlt hónaphoz viszonyítva, s így jelenleg gyakorlatilag megegyezik a teljes lakosság értékelésével.

Az Oroszország és Ukrajna közti vita hatására kialakult gázkrízis gondoskodott a közélet iránti érdeklődésről az újév első heteiben. Erről tanúskodik, hogy míg két hónappal ezelőtt csupán a megkérdezettek 59%-a tudott legalább egy választ adni arra a kérdésre, hogy mi volt az elmúlt hét legfontosabb hazai eseménye, addig januárban 90%-os ez az érték. A válaszok döntő többsége a gázkrízist említi (összes megkérdezett 84%-a), de emellett teret kapott az időjárás, szmog, fagyhalál témaköre (10%), a pénzügyi válság (8%), a csepeli kettős gyilkosság (4%) és a költségvetés áttervezése (2%) is. A gázkorlátozás, gázellátási problémák témakörét említők legnagyobb arányban január 5-i hét második felében voltak a legtöbben, ekkor több mint 90% említette ezt. Majd a hónap 3. hetében valamelyest csökkent az ügy említettsége (egészen 75% körüli értékig), míg a január 19-i hét elején ismét enyhe emelkedésnek indult a gáztémát említők aránya.

2. Pártpreferenciák

Gyakorlatilag nem változott a választási részvételi hajlandóság januárban decemberhez képest, a megkérdezettek 58%-a mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. Ez az arány 1 százalékponttal alacsonyabb a decemberi értéknél, s 4-gyel a novemberinél. A pártot választók aránya ugyanakkor nem változott, továbbra is összesen 44% nevezett meg egy pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. A pártválasztásukban bizonytalanok, illetve a pártpreferenciájukat eltitkolók együttes aránya jelenleg is közel fele a felnőtt lakosságnak (48%), a mindenképp távolmaradó és semmilyen pártot nem támogató csoport aránya pedig 8%.

A pártpreferencia-adatok alig mutatnak változást decemberhez képest. A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében jelenleg is 24%, az MSZP-é pedig 15%.

A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának együttes mérete alig fele (2%) az egy hónappal korábbi értéknek. A szabad demokraták támogatottsága nem éri el, az MDF-é pedig csak kis mértékben haladja meg az 1%-ot. Az összes többi párt együttes támogatottsága továbbra is 3%, ezen belül egyedül a Jobbik ér el 1%-ot.

A biztos szavazó pártválasztók aránya 1%-ot nőtt decemberhez képest, ugyanakkor a 35%-os érték 6 százalékpontos visszaesést jelent október óta. Ezen a csoporton belül továbbra is jelentős Fidesz-előny mutatkozik, a biztos szavazó pártválasztók 55%-a voksolna most vasárnap a legnagyobb ellenzéki pártra (-2 százalékpont decemberhez képest), és változatlanul 32% az MSZP-re. A kisebb pártokat tekintve figyelemre méltó, hogy az MDF mellett a Jobbik is 3%-os támogatottsággal bír, az SZDSZ pedig 1%-on áll. Összességében a pártválasztást tekintve a legjelentősebb változást a múlt hónaphoz viszonyítva a parlamenten kívüli kispártok támogatottságának emelkedése jelenti, januárban a biztos szavazó pártválasztók 9%-a nevezett meg a négy meghatározó parlamenti erőtől eltérő pártot. Ez minden bizonnyal összefüggésben áll az alacsony általános politikai aktivitással, amely kedvez az elkötelezettebb szavazókkal rendelkező kisebb, esetenként radikális pártoknak.

3. Politikai attitűdök, preferenciák

A pártpreferenciák változatlansága mellett az egyéb politikai preferenciákban is enyhén csökkenni látszik a különbség a két politikai oldal támogatottsága között. Az adatok alapján ez a változás inkább köthető az ellenzék enyhén romló megítéléséhez, mint a kormányoldal erősödéséhez. A hosszú távú trendek is inkább a januári változással állnak összhangban, ami összességében a Fidesz nagyobb támogatottsága mellett a kormányoldal lassú erősödését mutatja a politikai attitűdök terén.

A mostani felmérésben megállni látszik az elmúlt hónapban tapasztalt növekvő elutasítás a kormány tevékenységével szemben. A megkérdezettek 58%-a értékeli inkább negatívan a kormány tevékenységét, az ellenzék esetében a 61%-os negatív értékelés enyhébb csökkenésről tanúskodik. A pozitív értékelések aránya a kormány esetében 31% (+4 százalékpont), az ellenzéknél pedig 26% (-2 százalékpont). Ez utóbbi érték a 2006-os választások óta eltelt időszakban egyszer sem volt ilyen alacsony.

Csökkent azok száma is, akik mindkét oldal teljesítményével elégedetlenek (33%, -4 százalékpont), illetve azoké is, akik csak a kormánnyal elégedetlenek (22%, -2 százalékpont). A kizárólag az ellenzék munkájával elégedetlenek aránya enyhén emelkedett (26%, +2 százalékpont).

Továbbra is igaz, hogy a Fidesz szavazói jóval nagyobb arányban elégedetlenek a saját politikusaik munkájával (26%, -1 százalékpont), mint az MSZP szavazói (11%, +1 százalékpont). A pártválasztásukban bizonytalanok nagyobb arányban alkotnak negatív véleményt az ellenzék tevékenységéről (70%), mint a kormányéról (54%). A mindkét oldallal elégedetlenek is jóval nagyobb arányban képviseltetik magukat a Fidesz-szavazók körében (24%), mint az MSZP-szavazók közt (10%).

Valamelyest csökkent a kormányváltást kívánók aránya december óta, jelenleg a megkérdezettek 40%-a támogatná a kormány távozását (-4 százalékpont), ez csupán 1 százalékponttal magasabb azok részarányánál, akik a jelenlegi kormány hatalmon maradását látnák szívesebben (39%, változatlan). A pártválasztásukban bizonytalanok körében a kormány megtartását támogatók tábora a valamivel nagyobb (37%) szemben a távozást sürgető 33%-kal.

A kormányváltás kérdésével kapcsolatos hangulat érzékeléséből is kitűnik, hogy januárban javult a kormány pozíciója a közvélemény szemében. Továbbra is azok vannak többen, akik szerint a környezetükben élők többsége kormányváltást szeretne, de arányuk 10 százalékponttal csökkent december óta, és az elmúlt két esztendőben egyetlen alkalommal sem volt ilyen alacsony (42%). Az ezzel ellentétes hangulatot érzékelők aránya 23% (+3 százalékpont).

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva