A Forsense havi országos adatfelvételeiben rendszeresen szerepel egy kb. 250 fős budapesti alminta. A 2008. január és 2008. szeptember között lekérdezett alminták összevonásával kialakult egy 1816 fős fővárosi minta. Elemzésünkben ezen az összevont mintán vizsgáljuk meg a politikai preferenciákat és a politikusi alkalmasság kérdéseit különböző szocio-demográfiai illetve területi alapú megoszlásban, továbbá az adatok időbeli, negyedéves változásait is bemutatjuk.
Pártpreferenciák
A főváros teljes lakosságát tekintve a Fidesz 24, az MSZP 17 százalékon áll, míg a kis pártok támogatottsága mind az SZDSZ, mind az MDF esetében 3 százalék. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz támogatottsága 54, a szocialistáké 33, az MDF-é 5, míg az SZDSZ-é csupán 4 százalék. A fővárosban a pártok támogatottsága, negyedéves összesítésben, nagyjából megegyezik az országos eredményekkel, de a Fidesz szavazóinak aránya alacsonyabb az országos átlagnál. Figyelemreméltó, hogy az SZDSZ fellegvárának számító Budapesten is a párt támogatottsága, mind az összes megkérdezett, mind a biztos szavazó pártot választók között, nem érti el a parlamenti küszöb határát jelentő 5 százalékot, a többi kispárt támogatottsága pedig alig éri el az 1 százalékot.
Negyedéves bontásban a budapesti pártpreferencia alakulása tükrözi az országos párttámogatottságok hullámzásait. A fővárosban a pártok támogatottságának alakulásánál az látható, hogy az első és a harmadik negyedévben a két nagy párt támogatottságának különbsége csökken, az SZDSZ támogatottsága ebben az időszakban nem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékot, míg ezzel ellentétben, az MDF az első, valamint a harmadik negyedévben átlépte az 5 százalékos küszöböt. A két nagy párt támogatottságának alakulása jó indikátora a hazai belpolitikai eseményeknek, a második negyedévben, ahol a legnagyobb különbség volt a nagypártok között, annak köszönhető, hogy ebben az időszakban jelent meg a „győzteshez” húzás szindróma. A márciusi referendumon az elsöprő ellenzéki győzelem után a kérdezettek „igazodtak” a népszavazási eredményekhez, átmenetileg jelentős mértékben nőtt a Fideszt támogatók aránya.
A belpolitikai változások hatásai a kis pártoknál is jól láthatók, az egyáltalán nem kampányoló MDF a népszavazás után, a második negyedévben, 4 százalékra süllyedt, amely a leggyengébb szereplése volt a három negyedév alatt. A Fórum szavazóinak alakulása a fővárosban is azt mutatja, hogy a Dávid Ibolya vezette párt már nem csak országosan, hanem a liberálisok fellegváraként emlegetett fővárosban is a harmadik legerősebb párt lett. Az SZDSZ támogatottsága fordítottan alakult az MDF-hez viszonyítva, a második negyedévben, a koalíciós megállapodás felbontása miatt a párt valószínűleg több, fővárosi liberális, illetve bizonytalan szavazót tudott magához csábítani, de látható, hogy a kezdeti lendület alábbhagyott, s ez ősz elejére a párt támogatottságának csökkenését hozta magával. A harmadik negyedévre, a pártpreferenciák lényegében beálltak a 2006 októbere óta tapasztalható viszonyokra, a két nagy párt közti különbség a biztos szavazó pártválasztó között 20 százalék körül alakul, a két kisebb parlamenti párt támogatottsága, a biztos szavazó pártválasztók között az MDF esetében 4-6 százalék, míg a liberálisoknál 2-6 százalék körül ingadozik.
Az elmúlt öt önkormányzati, illetve országgyűlési választás eredményei azt mutatták, hogy Budapesten a legnagyobb politikai különbségek területi alapon – elsősorban Pest és Buda viszonylatában– rajzolódnak ki, ezt a közvélemény-kutatásaink is igazolják. Ugyan mind Pesten, mind Budán magasabb a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a kormánypártnál, azért jól látható, hogy Pesten a Fidesz támogatottsága jóval elmarad a budai kerületekhez képest. A szocialisták támogatottsága Pesten magasabb, így ott Budához képest lényegesen kisebb a két párt közti különbség. A kis pártok támogatottságában csak kisebb eltérést tapasztaltunk: a Duna mindkét partján az MDF népszerűbb, de csak egy százalékkal.
Korábbi közvélemény-kutatások, választási eredmények, valamint fontosabb társadalmi indikátorok alapján Budapestet hat jól elhatárolható területrészre osztottuk fel annak érdekében, hogy részletesebb, pontosabb képet kapjunk a fővárosi választópolgárok politikai attitűdjeiről. A hat területet Bel-Buda (I., II., XI., XII. kerület), Észak-Buda (III. kerület), Dél-Buda (XXII. kerület), Belváros (V., VI., VII. kerület), Kelet-Pest (XIV., XVI., XVII. kerület), Észak-Pest (IV., XIII., XV. kerület), valamint Dél-Pest (VIII., IX., X., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerület) alkotja.
A Fidesz Észak-Pest kivételével, minden egyes városrészben népszerűbb a szocialistáknál, a két nagy párt közt a legszembetűnőbb a különbség Észak- és Dél-Buda között (19 százalék), a legkisebb eltérés Kelet-Pesten van (8 százalék). Az összes megkérdezett körében mért párttámogatottságot tekintve az MSZP 25 százalékkal Észak-Pesten a legnépszerűbb, ahol 3 százalékkal népszerűbb a Fidesznél. A kis parlamenti pártok támogatottsága viszonylag eltérő városrészi sajátosságokat mutat. A liberális párt támogatottsága csak egy városrészben – Belváros (7 százalék) – lépi át a parlamenti küszöb bejutásához szükséges 5 százalékot, míg a kisebbik konzervatív párt támogatottsága valamivel kiegyensúlyozottabb a városrészekben: az MDF Észak- és Dél-Budán (5 százalék), Kelet-Pesten (5 százalék), valamint Észak-Pesten (7 százalék) lépi át a parlamenti küszöböt.
A pártválasztáson kívül egyéb politikai attitűdöket mérő kérdéseket is feltettünk kutatásaink során. Ezek közül egyet emelünk ki, amely azt vizsgálja, hogy a kérdezettek szerint a jelenlegi kormány maradása, vagy a kormányváltás jelent-e nagyobb kockázatot az ország számára. A kormány hatalmon maradását a megkérdezettek 28 százaléka tartja kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából, az ellenzék hatalomra jutását pedig 25 százalék. A fővárosiak körében valamivel kevesebben gondolják kockázatosnak a kormány maradást, mint országosan.
Hasonlóan az országos eredményekhez, a fővárosban élők kockázatosabbnak tartják az ország jövője szempontjából a kormány maradását, mint az ellenzék hatalomba való kerülését az első, valamint a második negyedévben. A kiugró időszakban, a második negyedévben a kérdezettek mindössze 28 százaléka gondolta kockázatosnak az ellenzék hatalomra való jutását szemben azokkal, akik (37 százalék) a jelenlegi kormányt tartották inkább kockázatosnak az ország jövője szempontjából. A két opció közötti különbség ebben az időszakban volt a legnagyobb. A harmadik negyedévben valamelyest változott a trend, hisz ebben az intervallumban 2 százalékkal többen (34 százalék) tartották kockázatosabbnak az ellenzék kormányba való kerülését, mint a Gyurcsány-kormány fennmaradását (32 százalék).
A kérdésre a pestiek 32 százaléka, a budaiak 31 százaléka az ellenzéket nevezte meg, míg a budai kérdezettek 38 százaléka, a pesti válaszadók 35 százaléka a jelenlegi kormány maradását tartja kockázatosnak. A hagyományosan baloldali törzsközönségnek számító Kelet-Pesten (31 százalék) és Észak-Pesten (37 százalék), a kérdezettek nagyobb többsége úgy gondolja, hogy az ország jövője szempontjából nagyobb kockázata van annak, ha az ellenzék kerül hatalomra, mint a Gyurcsány kormány maradásának. A válaszadók Bel-Budán, Észak- és Dél-Budán, a Belvárosban, valamint Dél-Pesten jóval kockázatosabbnak tartják az ország jövője szempontjából azt, ha a jelenlegi kormány folytatná az ország irányítását.
Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor megítélése
A budapestiek az ország lakosságához képest némiképp másképp ítélik meg a két nagy párt vezetőjét aszerint, hogy melyiküket tartják alkalmasabb miniszterelnöknek. A fővárosi kérdezettek ugyanis Gyurcsány Ferencet (33 százalék) alkalmasabbnak tartják miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort (31 százalék). Ez az eredmény valamelyest eltér az országos adatoktól, hisz például augusztusi, illetve szeptemberi országos felmérésünk szerint Orbán Viktort a kérdezettek 33-35, Gyurcsány Ferencet 27-29 százaléka tartotta alkalmasabb miniszterelnöknek. Sem az MSZP, sem a Fidesz szavazói nem tartják alkalmasnak ellenfelüket a miniszterelnöki pozícióra, a fővárosi MDF-szavazók 57, az SZDSZ-szavazók 16 százaléka pedig úgy gondolja, hogy sem Gyurcsány sem Orbán nem alkalmas az ország vezetésére.
Negyedéves bontásban Orbán Viktort csupán a népszavazást követő negyedévben tartották a fővárosiak alkalmasabb miniszterelnöknek (33 százalék), mint Gyurcsány Ferencet (30 százalék). Az első valamint a harmadik negyedévben Gyurcsányt gondolták többen alkalmasabb miniszterelnöknek: az első negyedévben a kérdezettek 35, a harmadik negyedévben a kérdezettek 33 százaléka.
Gyurcsány Ferencet Pesten, míg Orbán Viktort Budán tartják alkalmasabbnak a miniszterelnöki pozíció betöltésére. A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét Budán a kérdezettek 34 százaléka, Pesten 30 százaléka tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki poszt betöltésére, míg a szocialista párt vezetőjéről a pestiek 33 százaléka és a budaiak 32 százaléka gondolja ugyanezt. Gyurcsány Ferencet az átlagosnál többen találták alkalmasabb miniszterelnöknek Kelet-Pesten (34 százalék) és Észak-Pesten (37 százalék). A Fidesz vezetőjét legnagyobb arányban Bel-Budán (35 százalék), valamint a Belvárosban (34 százalék) tartották alkalmasnak az ország vezetésére.
Demszky Gábor és Tarlós István megítélése
A főpolgármester és ellenzéki vetélytársa közül Tarlós Istvánt jóval többen (38 százalék) tartják alkalmasabbnak a főváros vezetésére, mint Demszky Gábort (29 százalék). Pártpreferencia szerint a számok azt mutatják, hogy még a budapesti szocialisták 13, a liberálisok 10, valamint az MDF-szavazók 28 százaléka is alkalmasabbnak tartja Tarlóst a város vezetésére. Ezzel szemben a fideszesek mindössze 10 százaléka tartja alkalmasabbnak Demszkyt Tarlósnál. az MDF szavazói körében azonban Demszky népszerűbb (35 százalék).
2008 első negyedévében Tarlós és Demszky között „mindössze” 6 százalék különbség volt, ami a harmadik negyedévre 9 százalékra nőtt. A második negyedévben volt a két politikus támogatottságában a legnagyobb különbség, ekkor a Tarlós Istvánt alkalmasabb főpolgármesternek vélők aránya 15 százalékkal volt magasabb Demszky Gábor híveinél.
Tarlós Istvánt mind Budán, mind Pesten alkalmasabb főpolgármesternek tartanák, mint Demszky Gábort. A különbség főként Budán jelentős, meghaladja a 20 százalékot: Tarlóst 45, Demszkyt 24 százaléka tartja alkalmasabbnak. A pesti kérdezettek esetében a különbség csupán 5 százalék (35-30 százalék).
Tarlós Istvánt minden területi egységben alkalmasabbnak tartják a budapesti megkérdezettek, mint SZDSZ-es vetélytársát. Tarlós Észak- és Dél-Budán a legnépszerűbb, Kelet-Pesten pedig a legkevésbé kedvelt, a két terület közötti különbség 18 százalék. Demszky a Belvárosban a legnépszerűbb, Észak- és Dél-Budán pedig a legkevésbé kedvelt, itt a két szélső érték közötti különbség 10 százalék.
Módszertan
A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjának keretében, havonta végez országos közvélemény-kutatást a politikai véleményekről. A kutatások standard kérdőívvel, általában 1000 fős CATI típusú survey adatfelvételekkel készültek, a mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minták összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb 2-3 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit a főváros összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
