» Soha nem éreztük még ennyire rosszul magunkat – párválasztás 2009. március
Közélet \\ 2009-03-27
Soha nem éreztük még ennyire rosszul magunkat – párválasztás 2009. március

A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. március 16. és 26. között, melynek során 1055 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A miniszterelnök március 21-én, a felmérés félidejénél jelentette be lemondását.

Soha nem voltunk még ennyire pesszimisták

A Forsense 2009. februári felmérésének adatai szerint mélypontra süllyedt a lakossági hangulat változását mérő Közérzeti Index. A 100 fokú skálán mért 20 pontos februári érték 7 ponttal volt alacsonyabb a januárihoz képest, ami sok éve az eddigi legalacsonyabb érték volt. Márciusban ez a „rekord” is megdőlt, az újabb felmérés szerint a Közérzet Index 18 pontra süllyedt. Az ország pesszimista állapotát jelzi, hogy még az MSZP szavazói Közérzet Indexe sem közelíti meg a közepes értéket (36 pont), a Fidesz szavazóinak pontszáma ennek csupán harmada (12 pont). A miniszterelnöki lemondás és az ezzel kapcsolatos események egyértelműen átírták a közbeszédet. A Gyurcsány Ferenc lemondásával kapcsolatos téma 81 százalékos említéssel került az első helyre az esemény után, ezáltal szinte minden más témakört leszorítva a napirendről (a lemondás utáni héten mindössze 7 százalék válsággal-, 2 százalék március 15-ével kapcsolatos említést regisztráltunk).

Fidesz – MSZP 67:22

A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében februárhoz hasonlóan 28 százalék, az MSZP-é 11 százalék, ami 1 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónappal ezelőtt. A két kisebb parlamenti párt közül mind az MDF, mind az SZDSZ támogatottsága 2 százalék az összes választásra jogosult körében, vagyis az MDF támogatottsága 1 százalékkal csökkent, az SZDSZ-é viszont 1 százalékkal növekedett. A Jobbik szavazóinak aránya változatlanul 1 százalék, a többi párt együttes támogatottsága 2 százalékos. A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya 30 százalék, a kérdezettek 17 százaléka pedig vagy biztosan nem menne el szavazni, vagy nincs olyan párt, amelyikre szavazna.A biztos szavazó pártválasztók csoportján belül februárhoz képest nem történt jelentős változás. Márciusban 67 százalék a Fidesz és 22 százalék az MSZP biztos pártválasztóinak aránya. Most csak a két nagy párt jutna az országgyűlésbe, a parlamenti küszöb eléréséhez az MDF áll legközelebb, 4 százalékos támogatottsággal.

Tragikus kormányzati teljesítmény

Gyurcsány Ferenc lemondása előtt tovább folytatódott a kormány megítélésének egyre romló tendenciája, a kormánnyal elégedetlenek aránya már 80 százalékosra nőtt. Jelzésértékű, hogy még az MSZP szavazóinak ötöde is inkább elégedetlen volt a kormánnyal. A kormányfő lemondását megelőzően tovább folytatódott az a tendencia, miszerint egyre nőtt a kormányváltást támogatók aránya. Januárban a megkérdezetteknek még csak 40, februárban 50, márciusban már 60 százaléka várt kormányváltást, s csupán minden ötödik megkérdezett szerette volna, ha a kormány folytassa a munkáját. Márciusban az MSZP szavazók 16 százaléka is a kormányváltás mellett tette le a voksát. Ezzel párhuzamosan a februárban mért 52-ről 65 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy vélték, hogy a szűkebb környezetükben a kormányváltást akarók vannak többségben.

Orbán – Gyurcsány 42:19 font>

A kormányfő lemondása előtt arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a megkérdezettek kit látnának szívesebben a miniszterelnöki székben, Orbán Viktort, vagy Gyurcsány Ferencet, tovább nőtt a különbség a két politikus megítélésében. Februárban 11 százalékkal voltak többen, akik a Fidesz vezetőjét tartották alkalmasabbnak a kormányfői pozíció betöltésére (37-26 százalék), márciusban már 23 százalék volt a különbség (42-19 százalék). Az eltolódás egyértelműen a bizonytalanok körében érhető leginkább tetten, 31 százalékuk bízott inkább Orbán Viktor és csak 14 százalékuk Gyurcsány Ferenc képességeiben.

A megkérdezettek fele az előrehozott választás mellett

A Gyurcsány Ferenc lemondást követő helyzetben erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a két nagy párt által javasolt két lehetséges megoldás közül melyik volna a legjobb az ország számára. A megkérdezettek pontosan fele van azon a véleményen, hogy az országgyűlés oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások, míg 44 százalék szerint inkább a parlament válasszon most új miniszterelnököt, és jövőre, a rendes időben rendezzenek csak új parlamenti választást. A kérdés társadalmi súlyát jelzi, hogy a megkérdezettek mindössze 7 százaléka nem tudott dönteni a két lehetséges alternatíva közt, 94 százaléknak tehát van véleménye e kérdésről. A Fidesz szavazóinak 79 százaléka az előrehozott választások mellett voksol, míg az MSZP táborán belül a parlament által választott új kormányfő megoldása bír 73 százalékos támogatottsággal. A pártválasztásukban bizonytalanok enyhe többsége (53%) a parlament általi kormányfőválasztást támogatja, a pártválasztásukat eltitkolók pedig gyakorlatilag azonos arányban vannak mindkét megoldási javaslat mellett. A többség ellenezné, hogy lemondása ellenére Gyurcsány Ferenc maradjon a miniszterelnök, ha nem találnának új jelöltet a posztra. A megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, további 21 százalék pedig inkább ellene volna ennek a megoldásnak. Az MSZP-tábor kivételével majdnem minden választói csoporton belül az ellenzők jóval többen vannak (a Fidesz szavazóknál 80 százaléka).

Nem áll társadalmi támogatottság a jelöltek mögött

A lemondás utáni időszakban felmerült néhány lehetséges miniszterelnök-jelölt közül Surányi György, volt jegybankelnök esetében mondták a legtöbben, hogy teljes mértékben alkalmas a posztra, azonban még az ő esetében is csupán 22%-os a fenntartás nélküli támogatottság az összes megkérdezett körében. A második Bokros Lajos esetében pedig csak 20 százalék válaszolt így a lemondás után (az eredményhez az is hozzátartozik, hogy Surányi Györgyöt 13 százalékkal kevesebben ismerik, az MDF újdonsült listavezetőjénél).

A kutatás módszertana

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. március 16. és 26. között, melynek során 1055 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került lekérdezésre CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A bejelentés előtti alminta 524 fő lekérdezését tartalmazza, míg az ezt követően lekérdezett minta 531 fős volt.

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva