A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008. augusztus 11. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.

A legtöbb politikai kutatás alapvető kérdése a pártpreferenciára irányul, illetve ennek változásával foglalkozik, holott a politikai szimpátiák és az aktuális események, trendek megértéséhez érdemes mélyebb kutatást végezni, és a politikai vélemények, valamint a pártpreferencia kérdését több szempontból megvizsgálni. A Forsense kutatásai során sokszor szerepelnek a pártválasztáson túl olyan hagyományos kérdések, amelyek a másodlagos preferenciákat és diszpreferenciákat (melyik pártra nem szavaznának) valamint a győzelmi esélyeket térképezik fel, de emellett a kérdőívek mindig megpróbálják feltárni a mögöttes, attitűd jellegű politikai beállítottságokat is. Fontos területet érintenek azok a kérdések, amelyek azt derítették föl, hogy a kérdezettek mely pártokat ismerik, illetve mennyire érzik magukhoz közelinek illetve távolinak őket.

Ez az elemzés a pártokról alkotott kép két újabb dimenziójára fókuszál. A pártok a politikai-ideológiai palettán szeretik meghatározni a helyüket, és rendszeresen „újrapozícionálják" magukat. Ezt a kutatást leginkább egy 2008 őszi helyzetértékelésnek lehet tekinteni, ami azért fontos tanulságokkal szolgálhat a jövőre is, hiszen ezek a beidegződések az emberekben sokkal lassabban változnak, mint maguk a pártpreferenciák, még ha sokkal kevésbé vannak is tisztábban velük a megkérdezettek.

A pártok megítélése két skála mentén történt, mindkettőn 1-5-ig tartó értékeket lehetett adni. Az egyiknek a szélső értékein a liberális és a konzervatív jelző állt, a másik pedig a bal-jobb skála volt, ezeken kellett az egyes pártokat a válaszadóknak elhelyezni. A bal és jobboldali jelzőket könnyebben értelmezik az emberek: a két nagy pártot a kérdezettek négyötöde, a két kisebb parlamenti pártot pedig 70%-a tudta elhelyezni ezen a skálán, a liberális-konzervatív skálán azonban csupán kétharmaduk sorolta be őket.

1. Liberális-konzervatív skála

A leginkább liberálisnak tartott párt az SZDSZ, a megkérdezettek harmada mondta rájuk, hogy liberális, ezen felül további 10%, hogy inkább liberális, ami azt jelenti, hogy akik be tudták sorolni, azok közel kétharmada inkább liberálisnak tartotta az SZDSZ-t, így az eredmények alapján megerősíthető, hogy ez a párt a magyar politikai palettán „a liberális” párt.

Konzervatívnak leginkább a Fideszt tartják az emberek, az összes megkérdezett negyede konzervatívnak, további 12% pedig inkább konzervatívnak sorolta be a pártot. Így a Fideszről elmondható, hogy azoknak, akik véleményt tudtak mondani, több mint a fele a konzervatív térfélre helyezi őket. Az MDF-et ugyanakkor csak 14% tartotta egyértelműen, 16% pedig inkább konzervatívnak, a pártról véleményt mondók kevesebb, mint fele szerint konzervatív ez a párt – noha az MDF kommunikációjában ez egy elég hangsúlyos elem-, az is igaz ugyanakkor, hogy a Fidesznél kevesebben tartják liberálisnak is, legtöbben középen állónak (liberálisnak és konzervatívnak is) tartották az MDF-et.

A kérdezettek az MSZP-t tudták a legkevésbé elhelyezni ezen a skálán, egyrészt a legmagasabb arányban (35%) ezt a pártot nem tudták besorolni, másrészt az egyes válaszkategóriákban szinte egyenletesen oszlanak meg a válaszok (10-15% között van az összes kategória), a véleményt nyilvánítók között az inkább liberálisnak tartók voltak egyébként a legtöbben és az inkább konzervatívnak tartók a legkevesebben.

2. Bal-jobb skála

A két nagy párt megítélése a baloldal-jobboldal dimenzióban sokkal inkább egyértelmű, mint a másik dimenzió esetén, vagy mint a másik két párté ebben a relációban. Az összes megkérdezett 52%-a jobboldalinak tartja, további 15% pedig jobbközép pártnak tartja a Fideszt. Azok körében, akik besorolták ezen dimenzió szerint, 82% a jobboldalhoz vagy a jobbközéphez sorolta a legnagyobb ellenzéki pártot.

Nagyon hasonló arányokat ért el az MSZP is az ellentétes oldalon, 53% egyértelműen baloldalinak, további 13% pedig balközépnek tartja a pártot. Akik besorolták valamelyik oldalra, azok között pedig 83% volt az aránya azoknak, akik baloldalinak vagy balközépnek tartják a szocialistákat.

Leginkább középen állónak az SZDSZ-t tartják, 27% helyezte el a pártot a politikai paletta centrumában. Összehasonlításképpen ugyanez a szám az MDF esetében 20%, a két nagy párt esetében pedig 5-6% volt. Amellett, hogy a többi párthoz képest ilyen sokan helyezték középre az SZDSZ-t, a többség dominánsan balra helyezte el. Legnagyobb arányban balközépre sorolták (28%), baloldalinak további 9%, míg jobboldalinak vagy jobbközépnek csupán a kérdezettek 8%-a tartja a pártot.

Az MDF besorolási arányai az SZDSZ-hez hasonlóan, de épp fordított előjellel oszlanak meg, az ő esetükben a jobb és jobbközép besorolás ért el 40%-ot, (itt a legtöbben a jobbközépre sorolók vannak, 29%) szemben a bal és balközép 10%-ával. Az SZDSZ-hez képest magasabb arányok abból adódnak, hogy bár ugyanannyian sorolták be mindkét pártot, az MDF-et kevesebben (20%) helyezték középre, mint a liberálisokat.

Összességében a két kis pártot sokkal inkább középre pozícionálják az emberek, mint a két nagyobb pártot, viszont a bal-jobb skálán elfoglalt helyük pont komplementere egymásnak.

3. Kétdimenziós elemzés

Ahogy már a korábbiakból is kitűnt, a Fideszt leginkább a jobboldalra helyezik, ennél valamivel kevésbé jelentős a párt konzervatív megítélése. Akik nem tudták vagy nem akarták besorolni a konzervatív-liberális tengelyen, azok között is azok vannak többségben (az összes megkérdezett 11%-a), akik jobboldalra sorolták a pártot (ha azokat nem vesszük figyelembe, akik egyik skálán sem tudták besorolni, úgy 15%).

A Fideszt a megkérdezettek összesen 13%-a sorolta a „liberális jobboldal”-ra (ebből 4% szerint mérsékelten, 9% szerint egyértelműen liberális jobboldali). A kérdezettek 5%-a szerint jobboldali és liberális és konzervatív is, a mindkét dimenzió szerinti centrum pozícióba szinte elhanyagolhatóan kevesen, néhány százaléknyian sorolták a polgári pártot. A Fideszt baloldalra sorolók (összesen 6%) nagyobb része is konzervatívnak tartja a legnagyobb ellenzéki pártot.

A Fidesz két dimenzióban történő besorolás nem nagyon különbözik az egyes nagy választói csoportokban sem, mind a Fidesz-szavazók, mind az MSZP-szavazók, mind a bizonytalanok hasonlóan vélekednek a pártokról. A különbség köztük annyi, hogy a Fidesz-támogatók nagyobb arányban sorolják a pártot a liberális jobboldalra, mint az átlag, míg az MSZP-sek inkább konzervatív jobboldalinak tartják, a bizonytalanokra pedig jobban jellemző az, hogy egyik dimenzióban sem tudják értékelni a pártot.

Az MSZP esetében annyi többletinformációt jelent a kétdimenziós elemzés, hogy akik az eszmék között nem tudták elhelyezni az MSZP-t, de az oldalak között igen, azoknak a döntő többsége baloldalra sorolta a pártot (az összes megkérdezett 13%-a).

További érdekesség, hogy az eszmék tekintetében az összes megkérdezett körében még némi különbséggel mért liberális-konzervatív arány kiegyenlítődni látszik, az egyértelmű megnevezéseket illetően (10-10%). És ezek alkotják a legnagyobb csoportokat is, tehát az MSZP-t baloldali liberálisnak illetve baloldali konzervatívnak tartják (10-10%) a legtöbben.

Az inkább liberális illetve inkább konzervatív jelzőkkel együtt már többségbe kerül a liberális baloldali besorolás (18% szemben a 13% baloldali konzervatívval).

Egyaránt liberális és konzervatív baloldalinak 9%, baloldali mérsékelt liberálisnak pedig 8% tartotta a szocialista pártot. Összesen nagyjából ugyanekkora csoportot alkot még a balközép valamint liberális és konzervatív (is-is) besorolás. Figyelemre méltó, hogy az MSZP-t inkább jobboldalra sorolók (szintén összesen 8%) között sem egyértelmű a liberális-konzervatív besorolás.

Az MSZP-t mind a Fidesz szavazói, mind pedig a saját táboruk valamivel liberálisabbnak és inkább baloldalinak tartják az átlagos vélekedésnél, de az MSZP-szavazók még nagyobb mértékben.

Az SZDSZ-re jellemzően a liberális balközép (10%) és a liberális közép (10%) besorolás a jellemző a két dimenzió alapján. 20% nem tudta egyik skálán sem besorolni a pártot, míg akik a liberális-konzervatív skálán nem tudták besorolni, azok a bal-jobb skálán hasonlóan a többi válaszolóhoz inkább balközépre és középre helyezték az SZDSZ-t. A pártot mindkét skálán középre helyezők aránya 7% (az MDF-hez hasonlóan), ami jóval magasabb a két nagy párt esetén tapasztalt értéknél.

Az összes megkérdezett körében mérthez képest, azok szerint, akik inkább balközépre helyezték az SZDSZ-t, jobban szóródik a liberális-konzervatív skálán (tehát többen vélik közülük inkább konzervatívnak is).

A Fidesz szavazók és az MSZP szavazók is az átlagnál liberálisabbnak tartják az SZDSZ-t, de míg előbbiek inkább baloldalinak, addig utóbbiak inkább a centrumba tartozónak értékelték.

Az MDF két dimenzióban történő elhelyezése csak a baloldali besorolás tekintetében egyértelmű (mivel szinte senki nem sorolta ebbe a kategóriába a pártot), minden más esetben szinte azonos eloszlást mutatnak a kategóriák. Akik jobbközépnek gondolják az MDF-et, azok inkább konzervatívnak tartják a pártot, míg akik középre helyezik, azok ezen a skálán is inkább középen állónak vélik.

Legtöbben (8%) az MDF-et mérsékelt konzervatív, jobbközép pártnak tartják, közel ugyanennyien (7%) tartják az MDF-et mindkét szempontból középen állónak. A mérsékelt konzervatív, jobbközép közelében 5-5%-ot kapott a liberális és konzervatív jobbközép illetve a konzervatív jobbközép besorolás.

A Fidesz szavazók az összes megkérdezett átlagánál inkább liberálisnak és baloldalinak tartják az MDF-et, ezzel szemben a szocialista szavazók jóval inkább konzervatívnak illetve valamivel inkább jobboldalinak.

4. Önbesorolás

A pártok mellett a kérdezettek önmagukat is elhelyezték a fenti dimenziók mentén. A két dimenziót külön-külön vizsgálni csak több kutatás adtainak összevetésével érdemes, hiszen önmagában nem sokat mondana az, hogy ha magukat a bal- illetve jobboldalhoz kötődőnek vallók arányait illetve számát vizsgálnánk.

A két dimenzió mentén leginkább az "átlóban" helyezkednek el az elvártnál magasabb értékek, tehát – ha nem is száz százalékban, de – mindenképpen "húzza" egymást a két skála. Tehát jobboldaliak között többen mondták magukat konzervatívnak és a baloldaliak között is jóval több a liberális, mint a konzervatív. Az imént említettek mellett az egyik dimenzióban középen állók hajlamosak a másik dimenzióban is magukat középen lévőként megjeleníteni.

Az ideológiai és értékek dimenziójában a mindenki által tudni vélt kötődéseken túl sok minden megállapítható az egyes pártok támogatóinak összetételéről.

A Fidesz-szimpatizánsok döntő többsége (82%) jobbra vagy jobbközépre helyezte magát. Középre 11%, balra vagy balközépre 7% sorolta magát, azok körében, akik be tudták sorolni magukat. A konzervatív-liberális skálán már sokkal nagyobb arányban voltak a magukat középen ("is-is") elhelyezők, az összes Fidesz-szavazó 19%-a, a magukat besorolók 24%-a választotta ezt. Ezen a skálán a Fidesz támogatók többsége (54% a magukat besorolók között) a konzervatív és mérsékelt konzervatív önmeghatározást vallja igaznak magára nézve.

Az MSZP-szavazók esetében az oldalhoz való tartozás jóval erősebb, mint az ideológiák tekintetében, illetve mint a Fidesz-szavazók esetében. Az önmagukat besorolni tudó MSZP-sek 84%-a mondta magát baloldalinak vagy balközéphez tartozónak. A konzervatív-liberális skálán itt is nagyobb arányban voltak a magukat középen ("is-is") elhelyezők, az összes MSZP-szavazó 18 %-a, a magukat besorolók 23%-a választotta ezt. Az MSZP támogatók többsége (51 % a magukat besorolók között) liberális és mérsékelt liberális önmeghatározású.

5. "Saját" párt besorolása

A Fidesz-szavazók leginkább jobboldali konzervatív pártként jellemezték pártjukat, bár ahogy a korábbiakban is láthattuk, a "jobboldaliság" erősebb hívó szó, vagy könnyebb értelmezni, mint pl. a konzervatívat vagy liberálist. További érdekesség, hogy míg a pártjukat besorolni tudó Fidesz-szavazók 61%-a jobboldaliként, 28% pedig jobbközépként határozta azt meg, az MSZP szimpatizánsainak 78%-a jobboldaliként jelölte meg, és csak 5% volt az, aki jobbközépként gondol a legnagyobb ellenzéki pártra.

Az MSZP szavazói legnagyobb számban baloldali liberálisként látják pártjukat, de sokan vannak, akik mérsékelt liberális baloldalinak illetve baloldali liberális-konzervatívnak tartják pártjukat. A baloldalra való sorolás túlsúlyát mutatja az is, hogy a pártjukat besorolni tudó MSZP-sek 67%-a tartotta baloldalinak az MSZP-t, további 25% pedig balközépnek. A Fideszesek 71%-a baloldalinak, míg 11%-a balközépnek gondolja az MSZP-t. Itt is teljesül a fönt már látott tendencia, hogy a nem saját pártot kevésbé látják középre húzónak, mint a saját szavazók.

6. Pártbázisok önbesorolásának összevetése a pártok besorolásával

p>

Ugyanott helyezi el a bal-jobb skálán magát is meg a pártját is a Fidesz- és az MSZP szavazók fele (a magukat besorolók 63, illetve 68%-a). Míg a Fideszeseknek illetve a szocialista szavazóbázisnak az ellentétes oldali párttal azonos helyre 4 illetve 6%-a sorolja be magát a bal-jobb skálán.

A liberális-konzervatív skálán a magukat besoroló Fidesz-szavazóknak kevesebb, mint fele (46%-a), de az MSZP-szavazóknak csak négytizede sorolja be pártját is ugyanarra a helyre. Az MSZP-szavazók a Fidesz besorolásával megegyező helyre 21%-nyian jelölték be magukat, míg a Fideszeseknek csak 14%-a helyezkedik el bevallása szerint a kormánypárttal azonos pozícióban a liberális vs. konzervatív dimenzióban.

A Fideszesek 29%-a magát választott pártjától liberálisabbnak tartja, ezzel ellentétesen pedig 26%-uk vélekedik, azaz konzervatívabbnak tartják magukat pártjuknál. Önmagukat a Fidesznél jobbra 14%-uk, míg ettől balra egynegyedük helyezi el. Az MSZP-szavazók 40%-a tartja liberálisabbnak magát a Fidesznél, de 17%-uk konzervatívabbnak, ehhez képest baloldalibbnak 89%-uk sorolja be magát, mint az ellenzéki pártot.

Az MSZP szavazói közül saját magukat pártjuknál többen inkább liberálisabbnak látják (35%), mint konzervatívabbnak (25%). Ugyanannyian érzik viszont magukat pártjuktól jobbra is, mint balra (16-16%). Az MSZP-hez képest a Fidesz szavazók 61%-a tartja magát konzervatívabbnak, 88%-uk pedig jobboldalibbnak érzi magát a szocialista pártnál.

Grafikonok:

	Fidesz	MSZP	SZDSZ	MDF
liberális-konzervatív, bal-jobb	katt!	katt!	katt!	katt!
liberális-konzervatív, párt- és önbesorolás alapján	katt!	katt!	katt!	katt!
bal-jobb, párt- és önbesorolás alapján	katt!	katt!	katt!	katt!