A megújuló energiaforrások ma még viszonylag csekély, de egyre növekvő szerepet játszanak a hazai energiafogyasztásban. 2018-ban az Európai Unióban az összes elfogyasztott energia 19, Magyarországon 2017-ben 13 százaléka származott megújuló energiaforrásból.
A megosztásos gazdaság alapelve a kihasználatlan kapacitások megosztása másokkal az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében, számos előnye közé tartozik a környezetet terhelő gazdasági hatások csökkentése. A nagy szolgáltatók, mint az Airbnb, vagy korábban az Uber, Magyarországon is tért hódítottak, hódítanak. Emellett hazai szereplők, mint például az Oszkár telekocsi szolgáltatása vagy a szallas.hu is sikeresen növelik bevételeiket.
Világszerte növekszik a bioélelmiszerek előállításának és fogyasztásának aránya az össztermelésen és –fogyasztáson belül. A biotermékek fogyasztásával kapcsolatosan többféle motiváció és attitűd mutatható ki: az íz mellett fontos kérdés a minőség, a biztonság, valamint az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás is.
Magyarországon viszonylag alacsony, de növekvő arányú a háztartási hulladék újrahasznosítása. Felmérésünk szerint, legalább is az attitűdök szintjén erős a hajlandóság a magyar lakosságon belül a szelektív hulladékgyűjtésre. Másfelől a megtermelt hulladék mennyiségét tekintve a válaszadók jelentős része, úgy tűnik, inkább másokat tekint felelősnek, mint saját magát.
A magyar lakosság egy főre eső vízfogyasztása jelenlegi naponta megközelíti a 100 litert, ami elmarad az európai átlagtól. A rendszerváltás óta bekövetkezett lakossági vízfogyasztás-csökkenés mögött részben a magasabb vízár kényszerítő erejét azonosíthatjuk, de fontos tényező az utóbbi években egyre inkább teret hódító környezettudatos szempontok elterjedése is.
A vizek elszennyeződésének a korábbi elemzésben is említett kihívása mellett az ország egyes területeinek sokan tartanak a kiszáradásától is, mint a vízzel kapcsolatos fontos környezeti fenyegetéstől. Ugyanakkor az árvizek lehetséges okainak értékelésekor is az extrém időjárási viszonyokat és a klímaváltozást tekintik a legsúlyosabb gondnak a kérdezettek, míg az árvízvédelemmel kapcsolatos tényezők hátrébb sorolódnak ebben […]
Az Európai Unióhoz képest hazánkban lényegesen, 15 százalékkal magasabb a benzinhajtású autók aránya, míg a dízel és az alternatív üzemanyag tekintetében jelentős az elmaradásunk. Míg Nyugat-Európában csökken, Magyarországon nő a dízelhajtású személygépkocsik aránya. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az elmúlt években hónapról hónapra látványosan nő az elektromos, plug-in és hibrid autók iránti kereslet, így bár ezek […]
A Forsense felmérése szerint a kérdezettek 97 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a klímaváltozás egy napjainkban is zajló jelenség, 85 százalékuk teljes mértékben egyetért azzal, hogy ehhez az ember tevékenysége is hozzájárul. A válaszolók háromnegyede nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást, és a magyar felnőtt lakosság többsége tart is tőle, ám sokan azt […]
A Forsense válaszolói az energiatakarékosság, valamint a hatékony energiafelhasználás szempontjából is a pazarlás csökkentésével kapcsolatos lehetőségeket nevezték a legtöbben nagyon fontosnak, de emellett az innovatív módszereket és technológiákat is sokan preferálják. Az új technológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazását, mint legfontosabb megoldási lehetőséget a válaszolók egyötöde említette első helyen. A többség szerint az energiafogyasztás […]
A villanymotorral hajtott, zöld rendszámmal rendelkező autók jelenleg még nem számítanak elterjedtnek Magyarországon. Térfoglalásuk hazánkban is gyorsuló ütemben zajlik, de számuk és arányuk európai összehasonlításban alacsonynak számít.