A Forsense és a Századvég 2008. március 18. és április 1. között végzett országos közvélemény-kutatásában egyes tipikus politikusi tulajdonságokra vonatkozó kérdések segítségével vizsgálta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor imázs-profilját. A felmérés célja azoknak a jellemzőknek a meghatározása volt, melyeket a választók, illetve az egyes választói csoportok a két politikusra nézve jellemzőnek tartanak. A helyzetképen túl a korábbi hasonló felmérések eredményeivel történő összehasonítás az imázsprofil változására is rávilágít. A kutatás kitért a két vezető politikus miniszterelnöki alkalmasságára is.

A tanulmány rövid áttekintést ad a migrációt kiváltó közvetett, illetve közvetlen mozgatórugókról, migrációs elméletekről, továbbá ismerteti a migráció történeti változását Európában. Az 50-es 60-as években elkezdődött, és a mai napig is tartó bevándorlási hullám sokrétű társadalmi problémát generált a modern nyugat-európai országokban, így a Német Szövetségi Köztársaságban is. A nyugat-európai bevándorlások első szakaszában –értsd 50-es évek végétől a 80-as évek közepéig– ezek a problémák nem manifesztálódtak, hanem látens módon voltak jelen a modern ipari társadalmakban, ezek a konfliktusok semmiképpen sem jelentek meg olyan formában, mint amivel az ezredfordulón szembesülnek a befogadó államok. Milyen alternatívákat tud, nyújt az egyesült Európa a migránsok számára? Nehéz egyértelmű választ adni, de a tanulmányban kísérletet teszünk rá.

A Forsense 2008. február 5. és 13. között telefonos közvélemény-kutatást végzett, melynek során 700 embert kérdeztünk meg a vasutasok sztrájkjáról.

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves kutatást végzett 2008. április 2. és 4. között. melynek során 500 véletlenszerűen liválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

A Forsense 2008. március 18. és 26. között végzett közvélemény-kutatásában szerepeltek a húsvét ünnepével kapcsolatos kérdések is.

Az iwiw igen népszerű: az internetezők 53 százaléka regisztrált tagja a honlapnak, és mindössze 5 százalékuk nem hallott még az iwiwről.

Tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a magyarországi viszonyokra jól illeszkedő státuszcsoportokat definiáljunk és ezeknek a státuszcsoportoknak a szocio-demográfiai összetételét, valamint bizonyos életstílus attitűdökkel mutatott együttmozgásait megvizsgáljuk. Az életstílus-attitűdöket a marketingben használatos VALSTM-teszt kérdései, és az ezekből képezett klaszterek segítségével hoztuk létre. A tanulmány egy 2005-ben elvégzett 3000 fő személyes megkérdezésén alapuló kutatás adatait dolgozza fel.

A Századvég és a Forsense 2008. február elején végzett 1000 fős országos közvélemény-kutatásában a népszavazásra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Az eredmények összehasonlítási lehetőséget nyújtanak két korábbi, idén januárban, illetve tavaly júniusban hasonló témában végzett felmérések adataival. Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a vizsgálatra február 2. és 12. között került sor, a népszavazási kampány hatása tehát még csak korlátozottan jelentkezhet a felvétel eredményeiben. A kutatás eredményei alapján magas részvétel mellett mindhárom népszavazási kérdés esetében döntő többségben vannak az igenek.

A Forsense és a Századvég kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2008. március 18. és április 1. között, melynek során 1044 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.