A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves kutatást végzett 2008. április 2. és 4. között. melynek során 500 véletlenszerűen liválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
A koalíciós válság volt a legfontosabb közéleti téma az elmúlt héten, amely a politika felé irányította a társadalom döntő részének figyelmét. Arra a kérdésre, hogy mi volt az elmúlt hét legfontosabb hazai eseménye, a szokásosnál jóval többen, a kérdezettek 80%-a tudott érdemi választ adni. Közülük 93% említette első helyen a kormányválságot, a többi válaszban a népszavazás és az utána kialakult helyzet jelenik meg a leggyakrabban, ami szintén áttételesen a kormányválság politikai tematikájához köthető.
A megkérdezettek 99%-a hallott arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmentette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Ezzel a döntéssel a megkérdezettek 62%-a inkább, vagy teljes mértékben egyetért, ami önmagában nem tekinthető meglepőnek, hiszen hónapok óta az egészségügy miniszter állt a népszerűségi rangsorok utolsó helyén.
A közel kétharmados választói konszenzus azonban nemcsak Horváth Ágnes teljesítményének szól, hanem utal az általa képviselt egészségügyi reform szocialista szavazóbázisban tapasztalható elutasítottságára is. A Fidesz szavazóinak döntő része (75%) egyetért a leváltással, és az MSZP-szavazók közt is kétszer annyian támogatják a miniszterelnök döntését (49%), mint ahányan ellenzik (24%). A pártválasztásukban bizonytalanok többsége (57%) is helyesli a miniszter asszony távozását, s az ő körükben is csupán 24% van inkább ellene ennek a döntésnek.
Erősen megosztja a közvéleményt az SZDSZ döntése, hogy Horváth Ágnes leváltása után visszahívja minisztereit a kormányból. A döntés támogatói vannak többen (49%), de közöttük kisebbségben vannak azok, akik fenntartások nélkül helyeslik az SZDSZ lépését. A megkérdezettek 35%-a inkább ellenzi ezt a lépést, míg 16% nem tudott vagy nem kívánt állást foglalni ezzel kapcsolatosan. A Fidesz szavazóinak kétharmada inkább egyetért az SZDSZ-es miniszterek visszahívásával, az MSZP-szavazók többsége (55%) viszont inkább ellenzi azt. A bizonytalan pártpreferenciájúakat osztja meg leginkább az SZDSZ lépése, 47%-uk ellenzi, 39% pedig helyesli azt.
Az SZDSZ-ről alkotott kép a megkérdezettek fele számára nem változott, ha viszont igen, akkor döntő részt romlott. Az összes megkérdezett 39%-a válaszolt úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben romlott az SZDSZ-ről alkotott véleménye az utóbbi napok történései hatására, javulásról viszont mindössze 9% számolt be. Az összes megkérdezett 49%-nak nem változott a véleménye az SZDSZ-ről, a FIDESZ szavazókon belül 50%, a bizonytalan pártválasztásúak 53% nyilatkozott így. Az MSZP-szavazók 56%-a szemében viszont romlott az SZDSZ-ről kialakult kép.
Míg az SZDSZ döntésének magas támogatottsága a koalíció felbomlásában érdekelt Fidesz szavazóknak köszönhető, addig a liberális pártról alkotott kép romlása mögött az MSZP szavazók és a bizonytalanok táborához tartozó baloldali szavazók ítélete húzódik meg. A későbbiekben derül majd ki, hogy a kisebbik kormánypárt döntése hosszabbtávon milyen irányban és mértékben változtatja meg a róla kialakult képet, illetve mennyire mozgatja meg a szocialistákkal elégedetlen, de Fidesz által nyújtott alternatívát is elutasító választói csoportok.
A jelenlegi politikai helyzet kialakulásáért a kérdezettek kb. ugyanakkora arányban tartják nagy vagy nagyon nagy mértékben felelősnek Gyurcsány Ferencet és Kóka Jánost (71 ill. 69%), valamint az MSZP-t és az SZDSZ-t (69 ill. 64%). A kérdezettek több mint fele (57%) mind a két politikust illetve mindkét pártot (56%) felelősnek tarják a helyzettért. Ugyanakkor mindössze egyharmadosra tehető az Orbán Viktort illetve a Fideszt nagymértékben felelősnek tartók aránya.
A Fidesz szavazóinak döntő többsége Gyurcsány Ferencet (95%) és az MSZP-t (88%) tartja felelősnek, ehhez képest valamivel kevesebben mondják ugyanezt Kóka Jánosról (79%) és az SZDSZ-ről (73%). Az MSZP-szavazók alapvetően az SZDSZ elnökét illetve magát a pártot teszik felelőssé a kialakult helyzetért (79 ill. 59%), valamint Orbán Viktort (65%) és a Fideszt (60%). Ezzel szemben a szocialista szavazók alig több mint egyharmada értékeli nagynak az MSZP, illetve a miniszterelnök felelősségét.
A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül az előrehozott választások támogatottsága a legnagyobb, a válaszadók relatív többsége 42%-a választaná ezt az opciót. A második legnagyobb támogatottsággal az SZDSZ visszakozása, és az eredeti koalíció helyreállítása bír (19%), míg a jelenleg körvonalazódó variáció, a kisebbségi kormányzás Gyurcsány Ferenc vezetésével mindössze a megkérdezettek 13%-a szerint volna a legjobb opció. A Fidesz szavazóinak 71%-a az előrehozott választásokat támogatja, az MSZP-sek körében viszont a koalíció helyreállítása a legnépszerűbb (50%). A koalíció Gyurcsány Ferenc nélküli helyreállítását mindössze 10%, az MSZP új kormányfővel megvalósuló kisebbségi kormányzását pedig 7% tartaná a legjobb megoldásnak.
A kérdezettek 63%-a van azon a véleményen, hogy az MSZP választási esélyeit hosszú távon rontaná a kisebbségi kormányzás. Ugyanekkora arányban vélekednek így az SZDSZ esélyeiről, míg a Fideszre nézve 70% az esélyek javulását várja a kisebbségi kormányzástól. Az esélyek megítélését tekintve nincs jelentős különbség a két nagy párt szavazóbázisa között, tehát az MSZP-szavazók relatív többsége is saját pártja esélyeinek romlását prognosztizálja az egyedüli kormányzás esetére.
A többség – a megkérdezettek 61%-a – úgy véli, hogy az SZDSZ a koalícióból kilépve is a kormány támogatója marad, s mindössze 18% szerint fog betölteni az SZDSZ a gyakorlatban is ellenzéki szerepet. E kérdésben is meglehetősen nagy az egyetértés a két nagypárt szavazótábora között.
Amennyiben a kialakuló politikai helyzet azt hozza a megkérdezettek többsége (53%) támogatni tudja azt a fajta pragmatikus politizálást, amely nem lép koalícióra a kormánnyal, de bizonyos ügyekben hajlandó kívülről támogatni azt. A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak többsége ugyan, érdekeinek megfelelően elutasítja ezt, de az MSZP-seken kívül a pártválasztásukban bizonytalanok körében is többségi támogatottságra lelne egy ilyen politika. Hasonlóak az arányok, ha magára az SZDSZ-re vonatkozik a kérdés: itt is többen vannak mellette, mint ellene a pragmatikus politizálásnak, bár a Fidesz-szavazók itt elutasítóbbak, mint az előző, általánosabb megfogalmazású kérdés esetében.
A kisebbségi kormányzást a megkérdezettek 56%-a nem tartja hosszú távon – a következő választásokig – kivitelezhetőnek. Ugyan az MSZP-szavazók több mint kétharmada bizakodó ebben a kérdésben, a többi választói csoport többsége szerint viszont nem volna képes 2010-ig önállóan kormányozni az MSZP.
Az utolsó két kérdés a népszavazás témáira vonatkozott. A mintába kerültek többsége (55%) úgy véli, a népszavazás eredményei hatására le kellett volna mondania Gyurcsány Ferenc kormányfőnek. Saját szavazóinak 87%-a továbbra is kitart a miniszterelnök mellett, de a meghatározó súlyt képviselő Fidesz-szavazók 91%-ának ellentétes véleménye a teljes mintára is rányomja bélyegét. Ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok többsége (58%) szerint nem kellett távoznia Gyurcsány Ferencnek.
Végül arra a kérdésre, hogy vannak-e ma Magyarországon reformok, egyaránt 46-46% válaszolt igennel, illetve nemmel. A két nagy párt szavazóinak többsége megint csak ellentétes nézeten van e kérdésben,A Fidesz-szavazók 33%-a véli úgy, hogy vannak reformok. Az MSZP szavazók körében 16% volt a reformtagadók részaránya. A bizonytalanok többsége a kormánypárti véleményhez áll közelebb e kérdésben.
