» Pillanatfelvétel a magyar lakosság elektromos autózással kapcsolatos attitűdjeiről
Gazdaság \\ 2018-11-07
Pillanatfelvétel a magyar lakosság elektromos autózással kapcsolatos attitűdjeiről

 

A villanymotorral hajtott, zöld rendszámmal rendelkező autók jelenleg még nem számítanak elterjedtnek Magyarországon. Térfoglalásuk hazánkban is gyorsuló ütemben zajlik, de számuk és arányuk európai összehasonlításban alacsonynak számít.

A bázis alacsony, de a növekedés trendvonala nálunk sem lineáris, a tisztán vagy részben elektromos autók száma évenként megduplázódik. Minden bizonnyal az áttörés előtt álló új technológia kiváló sajtójának is köszönhető, hogy a magyarok egyre nagyobb hányada tájékozott az elektromos autózással kapcsolatban.

A részben vagy egészben elektromos autókat három nagy csoportba sorolhatjuk. A tisztán elektromos autó számára az energiát kizárólag külső forrásból tölthető akkumulátor szolgáltatja. A plug-in hibrideknek és a hatótávnövelt járműveknek van robbanómotorjuk, de hálózatról tölthető akkumulátorral és elektromotorral is ellátják őket, míg a „hagyományos” hibrideket benzin-, vagy dízelmotor hajtja, amely munkáját a fékezéskor keletkező energiát is hasznosító villanymotor segíti. Ez utóbbiak alapvető tulajdonsága, hogy külső áramforrásból nem tölthetők.

A hibrid és elektromos autók száma folyamatosan és dinamikusan növekszik Magyarországon, különösen a hibridek elterjedtek, de a részben vagy teljes egészében elektromos meghajtású autó a teljes állomány töredékét teszi ki.

 

 

A belsőégésű motorra alapozott közlekedést és szállítást felváltó új technológiák terjedése nálunk is lendületet vett.

2017-ben ötször annyi új, tisztán elektromos hajtású autót helyeztek üzembe Magyarországon, mint 2016-ban és ez a trend idén is folytatódik. 2018 első félévében már 600 fölött volt a regisztrált új elektromos autók és október végén pedig a használtakkal együtt már 1600 felett az ilyen típusra kiadott zöldrendszámok száma. Amennyiben a konnektoros hibridekkel és hatótávnövelő elektromosokkal is kiegészítjük az eladott járműveket, akkor tölthető akkumulátorral rendelkező új autókból már több mint 1500-at regisztráltak idén, a kiadott zöld rendszámok pedig megközelítik a 4000-et október végéig. Ez utóbbi szám akkor mutatja igazán a növekedés dinamikáját, ha figyelembe vesszük, hogy 2017 év végén összesen volt 4500 zöldrendszámos jármű Magyarországon.

Igaz ugyanakkor, hogy két fontos tényező árnyalja a kedvező adatokat. Egyrészt a dinamikus emelkedés hátterében a teljes magyar autópiac válság utáni újraéledése is szerepet játszik. A tavalyi jelentős emelkedés és 116 265 új személygépjármű regisztrálása után, 2018 első kilenc hónapjában már meghaladta a 100 000-et az új autók száma, amit bátran kiegészíthetünk legalább másfélszer ennyi használt autóval. (lásd: Motorizáció és autóhasználati szokások Magyarországon 2018-ban), másrészt a növekedés csak arányaiban tekinthető jelentősnek, hiszen 100 ezer lakosra még így is csak alig 10 elektromos autó jut. Ez az érték Közép-Európában jónak számít, a változás dinamikája pedig kimondottan ígéretes, Nyugat-Európához képest viszont továbbra is jelentős, és az országok többségéhez viszonyítva egyelőre növekszik is a lemaradásunk. Az autópiacok karakterét, változásának irányát és dinamikáját országonként jelentősen alakítják a helyi ipari hagyományok, vásárlási szokások a közlekedési kultúra.

 

 

Természetesen vannak meghatározó tényezők a nemzeti motorizációs trendek alakulásában, amelyek az elektromos mobilitásra is kihatnak. Ezek közül egyértelműen kiemelkedik az egy főre jutó GDP aránya, a politikai akarattól is függő támogatások mértéke, a töltőhálózat kiépítésének dinamikája illetve ezekkel összefüggésben a társadalom fogadókészsége az új technológia iránt.

Országos felmérésünk ez utóbbit vizsgálja.

Bár egyelőre keveseknek van elektromos autója, felmérésünk adatai szerint egyre többen látnak benne fantáziát. A kérdezettek közel hatoda szívesen választana elektromos személygépkocsit, ha a közeljövőben autót vásárolna, ami jelentős, mintegy 40 000-es potenciális piacot jelent, ha az idén évvégéig várható több mint 300 000 üzembe helyezett autót vesszük alapul. Az elektromos erőforrással ellátott gépkocsik most még népszerűbbek, mint korábbi vizsgálatunkban. A 2017-es adatfelvételhez képest három százalékkal nőtt azok aránya, akik ilyen autót vásárolnak, miközben a dízelek iránti potenciális kereslet négy százalékkal csökkent. Tisztán elektromos meghajtású személygépkocsit főként a 35 év alattiak és a nagyvárosokban élők választanának szívesen, a hibrideket főleg budapestiek, továbbá azok preferálnák, akik gyakran és sokat utaznak autóval.

 

 

Az emberek ismeretszintje az e-mobilitásra vonatkozó hírek látványos növekedése ellenére is meglehetősen alacsony a témában, és mivel nem gyakran találkoznak azzal a bizonyos zöld rendszámmal, kétharmaduk semmit vagy csak keveset tud az elektromos autókról. A plug-in hibrid technológiáról például válaszolóink „alig látható” százaléka rendelkezik bármilyen ismerettel. Az informáltságot alapvetően befolyásolja, hogy ki milyen erősen kötődik mindennapi élete során a közlekedéshez és a járművekhez, így az autó tulajdonosok, a rendszeresen a volán mögött ülő autóvezetők, a férfiak tájékozottabbak az átlagtól, de a magasabb iskolai végzettséggel illetve jövedelemmel rendelkezők is ide sorolhatók.

 

 

Az elektromos autók növekvő ismertségét mutatja, hogy míg 2017-ben a kérdezettek 48, újabb felmérésünk során már 64 százaléka tudott legalább egy elektromos autómárkát megnevezni. Minden jelentős márka ismertsége számottevően nőtt tavalyi felmérésünkhöz képest. Legtöbben ezúttal is a kategóriájában piacvezető és a hírgyártásban is jeleskedő Teslát ismerik, amit a legalább egy márkát megnevezők 49 százaléka említett. A Toyotát szintén 49 százalék nevezte meg, ami a tavalyi 20 százalék után kimagasló növekedés, és mutatja, hogy a hagyományos hibrid technológia úttörőjének számító, de tisztán villanymotorral működő autót nem is forgalmazó óriás vállalat milyen erős imázzsal rendelkezik az elektromos hajtás alkalmazásának területén. A világon és Magyarországon is a legtöbb „villanyautót” forgalmazó Nissant, a legalább egy márkát megnevezők 22, a BMW-t 20 százalék nevezte meg, mindkét esetben jelentős a növekedés (12, illetve 9 százalék).

Vizsgálatunk szerint az elektromos autókról alkotott kép egyértelműen kedvező a magyar lakosság körében, a válaszolók többsége jó vagy maximálisan jó technológiai megoldásnak tartja az elektromos autókat. Nem meglepő ezek után, hogy a felnőtt népesség közel kétharmada szívesen vásárolna ilyen gépkocsit. A jövő közlekedését, az energia felhasználást és ezekkel összefüggésben mindennapjainkat is radikálisan újraértelmező megoldással kapcsolatos határozott nyitottságot jelzi, hogy az új technológia részletesebb ismeretének hiánya sem okozott gondot a válaszolók számára véleményük megfogalmazásakor.

Ha a különböző üzemanyagtípussal hajtott autók közül kell választani, a választani tudók többsége a villanymotorral rendelkező autókat helyezik előtérbe: a tisztán elektromos meghajtású autókat 35 százalékuk választotta, további 27 százalékuk a hibrideket. Elsősorban azok tartják az elektromos autókat a legjobbnak, akik eleve jobban ismerik a technológiát, illetve rendszeresen vezetnek autót. Itt azok lógnak ki egy kicsit a sorból, akik napi szinten 50 km-nél többet vezetnek és a technikai előnyök helyett inkább a mai viszonyokból és üzemanyagtöltő infrastruktúrából következő realitásokat helyezik előtérbe, körükben természetesen a hibridek mellett magas a dízellel működő gépjárművek említése.

 

 

A kérdezettek többsége bizakodó az elektromos vagy a hibrid autók jövőjével kapcsolatban, hiszen 56 százalékuk szerint ezek lesznek 5-10 év múlva a legelterjedtebbek Magyarországon. Ugyanakkor ebben a megközelítésben is látható, hogy a gyakran, sokat vezető sofőrök kevésbé optimisták, ők inkább a hibrid technológia elterjedését tartják valószínűnek a közeljövőben, a tisztán elektromos autók rövidtávú térnyerésében kevésbé bíznak.

 

 

Az emberek megkérdőjelezhetetlenül az elektromos autó környezetbarát voltát tartják a legnagyobb erényének: ezt a mozzanatot emelte az első helyre a kérdezettek háromnegyede. Második fontos szempontként szerepel az olcsó “üzemanyag”, amit a megkérdezettek több mint fele említett összességében. Az elektromos autózás részleteiben tájékozottabbak több pozitívumot is fel tudtak sorolni, így az alacsonyabb adminisztratív és napi költségek említése mellett a válaszolók 20-30 százaléka olyan speciális előnyöket is meg tudott nevezni, mint a „jobb menetteljesítmény”, vagy az „alacsonyabb szervizköltség”.

 

 

Szemben az előnyökkel, a negatívumok tekintetében már nem volt olyan opció, amit a kérdezettek nagy része egyértelműen kiemelt volna. Összességében azonban olyan hátrányok jöttek elő, amelyek az technológia egyelőre gyenge piaci elterjedtségéből fakadnak. A magas ár jelenti az elektromos autókkal kapcsolatos legfőbb problémát a kérdezettek szerint, míg „második körben” a hatótávolsággal, ezzel összefüggésben a töltéssel kapcsolatos nehézségeket, a töltőhálózat hiányosságait említették legtöbben.

 

 

 

Facebook
© 2018 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva