A Forsa közvéleménykutató felmérése szerint 26 intézmény közül a németek a rendőrségben bíznak a legmagasabb arányban. Jelenleg 83 százalékuk bízik a rendvédelemben, tavalyhoz képest 6 százalékkal emelkedett az arányuk. A németek a legkevésbé a reklámügynökségekben bíznak (6 százalék), de tavalyhoz képest nagyot zuhant az iszlámban bízók aránya is (25-ről 9 százalékra).

Magyarországon 3400 hektáron termesztenek karácsonyfának szánt fenyőfát, a termelés 72,5%-át a nyugat-dunántúli régió adja.

2016-ban a magyar állam adó- és járulékbevételei a GDP 39,4 százalékát tették ki. Ez kevéssel elmarad a 41,3 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor a legmagasabb a térségben.

2016-ban Magyarországon 39,4% volt az adókivetés mértéke a GDP-hez viszonyítva, ami meghaladja az OECD tagországok átlagát (34,3%).

Magyarországon, a tudományos szakokon diplomázott nők aránya 37%. Az OECD tagok közül mindössze három országban éri el arányuk az 50 százalékot.

Magyarországon, a 25-34 éves korcsoportban 30,4 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya, az 55-64 évesek között pedig 17,2 százalék. Az OECD 36 tagországa között e rangsorban Magyarország a 32., míg az 55-64 évesek csoportjában a 28. helyet foglalja el.

A KSH adatai szerint 2016-ban – az 1960-as értéket 100%-nak véve – 274% volt a fogyasztás indexe, ami a legmagasabb 1960 óta. A 327%-os reálbérjövedelem-szint szintén fél évszázados csúcsnak számít.

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) jelentése szerint Magyarország 137 ország közül a 60. helyen áll a versenyképességi rangsorban. A listát Svájc vezeti az Egyesült Államok és Szingapúr előtt.

A University of Notre Dame indexszámítása szerint Magyarország a 38. helyen áll azon a listán, amely azt vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire védettek a klímaváltozástól.