Társadalom // 2016-12-09

Mennyi vizet fogyasztanak a magyar háztartások?

A magyarok önképéhez hozzátartozik, hogy takarékosan bánnak a vízzel, ugyanakkor a kérdezettek többsége valószínűleg alábecsüli vízfogyasztását.


A Forsense Intézet 2016 októberi közvéleménykutatása szerint a kérdezettek fele úgy gondolja, hogy ugyanakkora háztartásának vízfogyasztása, mint más hasonló háztartásoké. Relatíve sokan gondolják úgy, hogy takarékoskodnak a vízzel, erre utal, hogy 35 százalékuk úgy érzi, hogy kevesebbet fogyasztanak másokhoz képest, és csak 13 százalékuk állítja, hogy otthoni vízfogyasztásuk meghaladja más, hasonló háztartásét – ami mutatja, hogy a vízzel való takarékoskodás erős normának számít. A másokhoz képest kevesebbet fogyasztók aránya enyhén felülreprezentált a nagyvárosokban élők, a fővárosiak, az idősebbek, különösen a 65 év felettiek körében. A víztudatosság szerepe meghatározó, a vízfogyasztás csökkentését más-más okokból, de fontosnak tartó csoportok – tehát a tudatosak és normakövetők – között jelentősebb azok aránya, akik szerint kevesebbet fogyasztanak másoknál.

 

 

Az elemzés során a válaszok eloszlását több szocio-demográfiai változó mentén is megvizsgáljuk. A víztudatosság szerint alkotott csoportok – közömbös, normakövető, tudatos, szkeptikus – részletes bemutatásáról itt olvashat.

 

 

Abból, hogy a kérdezettek nagyobb része véli úgy, hogy más háztartásokhoz képest ugyanannyi, vagy kevesebb vizet fogyaszt, következik az, hogy többen jellemzik inkább takarékosnak (53 százalék), mintsem pazarlónak (5 százalék) vízfogyasztásukat. A takarékoskodás legfontosabb mozgatórugója elsősorban nem a környezettudatos gondolkodás, hanem a spórolás, mint az élet egészére jellemző értékválasztás (beleértve az anyagi javakkal való takarékoskodást is). Ezt mutatja, hogy a takarékosok mindenekelőtt a normakövető csoportban felülreprezenáltak (74 százalékuk tartja háztartását inkább vagy nagyon takarékosnak), továbbá az alacsonyabb iskolai végzettségű, 65 évesnél idősebb csoportokban jelentős az arányuk.

 

 

A kérdezettek több mint kétharmada úgy véli, hogy nem változott az elmúlt időszakban a vízfogyasztása, és csak kevesebb, mint negyedük gondolja, hogy csökkent. A vízfogyasztás változásának/stagnálásának nincsenek jellegzetes csoportspecifikus jegyei, vagyis minden szocio-demográfiai csoportban lényegében azonos eredményeket látunk. Kisebb eltéréseket csak a víztudatosság szempontjából tapasztalhatunk, a közömbösök csoportjában kevesebben számoltak be fogyasztás-csökkenésről, a tudatosok között viszont többen mondták, hogy tudtak spórolni a vízzel. Ezek az eredmények összhangban vannak a csoportok tipikus attitűd-jegyeivel.

 

 

A felmérésben résztvevők 27 százaléka nem tudta megmondani, hogy egy átlagos hónapban kb. hány köbméter vezetékes vizet használ a háztartása (természetesen a vízórával nem rendelkező társasházi lakásban élők nem is tudhatják a pontos fogyasztásukat). A KSH adatai szerint 2015-ben az egy lakosra jutó éves vízfogyasztás 34,1 köbméter volt, azaz egy hónapban egy lakosra 2,84 köbméter jut átlagosan. Bár a válaszok pontosságát nem tudjuk ellenőrizni, a kérdésre válaszolni tudók közel fele valószínűleg alábecsüli vízfogyasztását. A válaszolók 21 százaléka becsülte havi fogyasztását a háztartásban lakó egy főre vetítve 2,5-3 köbméter közé (ez felel meg a magyar átlagnak), 44 százalékuk szerint 2,5 köbméternél kevesebbet fogyasztanak, 34 százalékuk szerint viszont többet. (Hozzá kell tenni, hogy a vízfogyasztást lakóhely, életkor, kulturális szokások szerint nagy különbségek jellemzik, azonban csak azt tudjuk ellenőrizni, hogy a kérdezettek válaszai hogyan alakultak az átlagos fogyasztáshoz képest.) 
Hasonló eredményeket kaptunk a személyes napi vízfogyasztással kapcsolatban is. („Meg tudja-e mondani, hogy egy átlagos napon Ön személyesen kb. hány liter vezetékes vizet használ el? Kérjük, gondoljon a háztartásán kívüli vízhasználatára is!”) . Erre a kérdésre a kérdezettek 18 százaléka nem tudott válaszolni. A KSH adataival számolva az egy főre eső lakossági vízfogyasztás 93 liter. A válaszolók 17 százaléka becsülte napi vízfogyasztását 80-120 liter közé (tehát ez felel meg a magyar átlagnak), 70 százalékuk vélte úgy, hogy 80 liternél kevesebb a napi vízfogyasztása, vagyis alacsonyabb az átlagnál, 13 százaléka szerint meghaladja a 120 litert. A válaszok középső értéke (medián) is igen alacsony, 50 liter volt, a kérdésre válaszolók 63 százaléka becsülte fogyasztását maximum 50 literre. Ezek a válaszok annak tükrében figyelemreméltóak, hogy miközben a fogyasztását a kérdezettek valószínűleg tekintélyes része alulbecsli, önképe szerint 60 százaléka takarékosan bánik a vízzel. Ennek hátterében az a jelenség állhat, hogy a többség számára más közművekhez hasonlóan a víz is könnyen és nagy biztonsággal elérhető szolgáltatás, nincs a gondolkodás középpontjában a fogyasztott mennyiség, természetesnek vesszük, hogy víz folyik a csapból, így a kérdezettek nagy része alábecsüli azt a vízmennyiséget is, amit pl. mosogatáshoz vagy WC öblítéshez használ.