» Támogatottsági helyzetkép a választások után (2006. július)
Közélet \\ 2006-07-28
Támogatottsági helyzetkép a választások után (2006. július)

A Forsense 2006. évi júliusi adatfelvétele szerint tovább nőtt a Fidesz és az MSZP választói támogatottsága közötti különbség. Az összes megkérdezett körében 8, a biztos szavazó pártválasztók körében 9 százalékpont a Fidesz előnye. Az SZDSZ és az MDF egyaránt a bejutáshoz szükséges minimális támogatottsági szinten mozog, rajtuk kívül más pártnak nem lenne esélye a küszöb átlépésére. Az MSZP-től való elfordulás az empirikus adatok szerint a 45 évnél fiatalabb választói korcsoportokban, illetve a budapesti választók körében történt, a párt támogatóinak köre egyre inkább a törzsszavazói bázisnak számító idős korú választókra szűkül. Júliusban már csak az 58 évnél idősebbek körében élvezett az MSZP támogatottsági előnyt a Fidesszel szemben – az áprilisi választások előtt ez a határvonal 10 évvel lejjebb húzódott.

Általános közérzet

A legutóbbi, egy hónappal ezelőtt végzett felmérésünkben már éreztette hatását a megszorító intézkedések bejelentése. Az ország helyzetének átlagos megítélése mélypontra süllyedt, a 0-tól 100-ig terjedő skálán 30 pontos értéket mértünk. A jelenlegi felmérésben, ha csak egy ponttal is, de a 30 pontos határ alá süllyedt a helyzetértékelések átlaga. Az összes megkérdezett 60%-a szerint mennek rosszul, vagy nagyon rosszul a dolgok, ezzel szemben mindössze 6% adott közepesnél jobb jegyet. A Fidesz szavazóinak átlagos értékelése 17 pont, de még az MSZP-seké sem éri el az 50 pontot (48 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok átlagos értékelése valamivel átlag alatti (28 pont). Az elmúlt időszak legfontosabb eseményeként a kormány megszorító intézkedéseit említették legtöbben (29%), de ehhez a témához szorosan kapcsolódik a leggyakoribb említések közül még vagy fél tucat további válasz (áremelések általában, adóemelés, benzináremelés, tandíj bevezetése), valamint az, hogy Sólyom László elfogadta a csomagot (5%). További említések még: egészségügyi reform, tüntetések és időjárás 1-1%-kal.

Politikai preferenciák

A választások óta enyhén de folyamatosan csökkent a felnőtt népesség politikai aktivitása, s ez a folyamat – a megszorító intézkedések valamint a nyári uborkaszezon hatására – tovább folytatódott. Ha most vasárnap rendeznék az országgyűlési választásokat, akkor a megkérdezetteknek mindössze 66%-a menne el saját állítása szerint biztosan szavazni, ez 6 ponttal alacsonyabb az egy hónappal ezelőtti adatnál és 11 százalékponttal kevesebb a május közepén mértnél. Májusban még öt százalékponttal vezetett az MSZP a Fidesz előtt az összes megkérdezett körében, júniusban viszont fordult a kocka, a Fidesz négy ponttal átvette a vezetést, július második feléig pedig már 8 pontra nőtt a legnagyobb ellenzéki párt előnye. Mindez úgy következett be, hogy nem emelkedett a Fidesz támogatottsága, hanem az MSZP táborának zsugorodása folytatódott. Május eleje óta ugyanis 10 százalékponttal csökkent az összes megkérdezett körében az MSZP támogatóinak aránya, ugyanakkor a Fidesz támogatóké nem szignifikáns mértékben, mindössze két százalékponttal emelkedett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a megszorító intézkedések által meghatározott közhangulatban az MSZP támogatói némiképp elbizonytalanodtak, de ez nem jelenti automatikusan a Fidesz népszerűségének emelkedését. A két kisebbik parlamenti párt – az SZDSZ és az MDF – támogatottsága egyaránt 3 százalék az összes megkérdezett körében, míg a KDNP támogatottságát a felvétel 1 százalék alatt regisztrálta.

A biztos szavazó pártválasztók csoportjában hasonlóak a tendenciák, mint az összes megkérdezett körében. Az MSZP támogatóinak aránya 5 százalékponttal csökkent, jelenleg 39 százalékon áll – ami megegyezik a tavaly nyár végi, az MSZP imázs-kampányát megelőző értékkel –, a Fideszt pedig 48 százalék támogatja, amely 1 százalékponttal magasabb az előző hónaphoz képest. Júliusban az SZDSZ a biztos szavazó pártválasztók körében 5, az MDF 4 százalékon áll, rajtuk és a két nagy párton kívül egyetlen párt támogatottsága sem haladja meg az 1 százalékot.

Az MSZP-től való elfordulás az empirikus adatok szerint a 45 évnél fiatalabb választói korcsoportokban, illetve a budapesti választók körében történt, a párt támogatóinak köre egyre inkább a törzsszavazói bázisnak számító idős korú választókra szűkül. Júliusban már csak az 58 évnél idősebbek körében élvezett az MSZP támogatottsági előnyt a Fidesszel szemben – az áprilisi választások előtt ez a határvonal 10 évvel lejjebb húzódott Budapesten az MSZP támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében júniusban még 50 százalék volt, júliusban ez az arány 39 százalékra csökkent, miközben a Fidesz budapesti támogatottsága nem változott.

A tényadatokhoz képest továbbra is jóval többen állítják, hogy részt vettek áprilisban a választások első fordulójában – júliusi felvétel során a megkérdezettek 73 százaléka mondta, hogy szavazott április 9-én, és árulta el azt is, mely pártra szavazott így, ezen a csoporton belül 46 százalék nevezte meg az MSZP-t és 43 százalék a Fideszt arra a kérdésre, hogy melyik pártra adta a voksát. Ugyanakkor júliusban a választáson való részvételről beszámolók körében már egyértelműen többen vannak (55 százalék), akik inkább elégedetlenek a választások eredményével, mint akik inkább elégedettek (41 százalék). Júliusban is jelentős a különbség a két nagy párt elutasítottságában. Az összes megkérdezett 37 százaléka semmiképp nem szavazna az MSZP-re, 28 százalék pedig a Fideszre. A megszorítások bejelentése óta tovább erősödött az MSZP elutasítottsága, ugyanakkor a Fideszé nem csökkent szignifikáns mértékben.

Az előző havi adatfelvétel már a kormány alapvetően negatív megítélését regisztrálta, ez a júliusi felvétel alapján sem változott. Júliusban is az összes megkérdezett mindössze 32 százaléka vélekedik pozitívan a kormány munkájáról, noha ez az arány a választásokat megelőző hónapokban folyamatosan 50 százalék felett mozgott. Most 62 százalék alkot negatív véleményt a kormány tevékenységéről, míg 6 százalék nem tud, vagy nem akar véleményt nyilvánítani. Ugyanakkor nem sokkal kedvezőbb az ellenzékről alkotott kép sem: mindössze 38 százalék nyilvánít pozitív véleményt (júniushoz képest plusz 3 százalékpont), míg 50 százalék azok aránya, akik negatívan ítélik meg az ellenzék munkáját.

A két párt választási esélyeinek megítélésében jóval nagyobb különbség mutatkozik, mint a tényleges pártpreferenciákban. A megkérdezettek 49 százaléka szerint egy most vasárnap rendezendő választáson a Fidesz nyerne, míg az MSZP győzelmére csak 20 százalék tippel – ez extrém különbségnek minősül, és a társadalmi véleményklíma alapvető módosulását jelzi a választások időszakához képest. A bizonytalan pártpreferenciájúak és a válaszmegtagadók is nagy arányban várnak Fidesz-győzelmet, ugyanakkor az MSZP-szimpatizánsok relatív többsége (47 százalék) még mindig saját pártja győzelmében bízik.

Megszoritások

A várható megszorító intézkedésekre vonatkozó bejelentések hatása már az előző havi politikusi népszerűségi indexeken is éreztette hatását. Júniusban Gyurcsány Ferenc népszerűségi indexe példátlan mértékben, 12 ponttal zuhant a választásokat követő hetekhez képest. A júliusi felvétel nem mutat további jelentős változást, a legnagyobb eltérés Hiller István és Kósa Lajos esetében mutatkozik, de az ő rokonszenv-indexük is csak 3 ponttal csökkent. Az összes többi politikus esetében hibahatáron belüli a különbség júniushoz képest.

/font>

A megszorításokkal kapcsolatos vélekedések nem változtak jelentős mértékben az elmúlt hónapban. Júniusban a megkérdezettek 75 százaléka tartott szükségesnek olyan intézkedéseket, amelyek rövidtávon kedvezőtlenek ugyan az emberek számára, de a kormány szerint elkerülhetetlenek az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében – július közepén 72 százalék volt ezen a véleményen. Az MSZP szavazóinak júliusban is több mint 90 százaléka tartja szükségesnek az intézkedéseket, itt érdemi elmozdulás nem történt júniushoz képest. Júliusban a Fidesz szavazóinak többsége (52 százalék) is szükségesnek tart ilyen intézkedéseket, de itt már 9 százalékpontos csökkenés mutatkozik az egy hónappal korábbi eredményhez képest. A megkérdezettek körében továbbra is valamivel többen vannak, akik helyeslik a kormányzati intézkedéseket (53 százalék), mint ahányan ellenzik azokat (43 százalék). A júniusi helyzethez hasonlóan a Fidesz szavazóinak 70 százaléka ellenzi az intézkedéscsomagot, az MSZP szavazóinak 92 százaléka viszont helyesli azt, míg a bizonytalan pártpreferenciájúak körében mérsékelt a különbség az ellenzők (47 százalék) és a támogatók aránya (41 százalék) között.

A megszorító intézkedéseknek az ország gazdasági helyzetére gyakorolt hatásról júliusban is erősen megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek 48 százaléka vár romlást, 19 százalék szerint a helyzet nem változik, míg javulást 28 százalék jósol a következő egy évre. Itt is megfigyelhető a pártpreferenciák erősödő hatása: a Fidesz szavazóinak 68 százaléka az ország romló gazdasági helyzetével számol (júniushoz képest +4 százalékpont), miközben az MSZP-szavazók 56 százaléka javulást vár (júniushoz képest +6 százalékpont). A vélemények a bizonytalan pártpreferenciájú választók csoportjában is változást mutatnak, itt júniusban csupán 12 százalék prognosztizálta az ország gazdasági helyzetének javulását, júliusra viszont már 31 százalékuk jutott erre a véleményre, miközben a helyzet romlását prognosztizálók aránya lényegében nem változott (42 százalék, júniusban 43 százalék).

Júliusban valamelyest nőtt a személyes anyagi helyzet romlásával számolók aránya az előző hónaphoz képest (73 százalék, +4 százalékpont), de az MSZP szavazóinak körében már most is feltűnően alacsonyabb azok aránya, akik helyzetük javulását várják (11 százalék) a romló helyzetre számítókhoz képest (52 százalék). Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét intézkedéseket tudnak említeni, három olyan válasz adódott, amelyet a kérdezettek legalább egyharmada említett. Első helyen megosztva az ÁFA-emelés és a gázáremelés szerepelt (41-41 százalék), ezt követte a villany árának emelése (36 százalék). További négy olyan intézkedés volt, amelyet 10- és 20 százalék közötti gyakorisággal említettek: az egészségbiztosítási járulék emelése, a kórházi ágypénz bevezetése, a felsőoktatási tandíj bevezetése és az Egyszerűsített Vállalkozási Adó (EVA) mértékének emelése. Minden egyéb intézkedés legfeljebb 5 százalékos említési gyakorisággal szerepelt, s a kérdezettek 21 százaléka egyetlen konkrét intézkedést sem tudott megnevezni.

Az adatfelvétel módszertana

div>

A kérdőíves közvélemény-kutatás adatfelvétele 2006. július 17. és 21. között történt, melynek során összesen 1004 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg CATI módszerrel általános politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt, amelynek alapján a válaszadók a legfontosabb szocio-demográfiai dimenziók (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) szerint reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az összes megkérdezettre vonatkozó adatok 95 százalékos valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,5 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől.

2006. 07. 28.

Az adatok grafikus ábrázolása a 2. (politikusok ismertsége és támogatása)., 3. (politikai preferenciák) és 4. oldalon (intézkedések) tekinthető meg.

Politikusi népszerűség

A legnépszerűbb politikus továbbra is az államelnök, azzal együtt, hogy – a júniusi 3 pont után – újabb 2 ponttal csökkent a rokonszenvindexe. Úgy tűnik, az a tény, hogy aláírta a megszorító intézkedésekről szóló törvényt, nem befolyásolta jelentősen a megítélését, vagyis nem őt hibáztatják a megszorítások érvénybe lépéséért. Ugyanakkor éppen ez az aktus lehet a magyarázata annak, hogy nem romlott tovább jelentős mértékben a kormánypárti politikusok és a kormány megítélése, hiszen az államfői szignó egy magasabb legitimációt adott az intézkedéscsomagnak, még ha valójában csak formális is ez a hozzájárulás.

Demszky Gábor rokonszenvindexe most is valamivel alacsonyabb a budapestiek körében (41 pont), mint a teljes mintán, de népszerűsége nem változott az elmúlt egy hónapban.

Facebook
© 2023 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva