Politikusok megítélése a kormányalakítás előtt (2006. május) - Forsense
Közélet \\ 2006-06-03
Politikusok megítélése a kormányalakítás előtt (2006. május)

2006. május 15. és 19. között közvéleménykutatást végeztünk politikusok ismertségéről és népszerűségéről. Az elemzésben külön kitérünk a politikai szimpátiák és a politikusi rokonszenvosztályzatok közötti összefüggésekre is.

Bevezető

Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, s ahol mód nyílik rá, összehasonlítást teszünk a választásokat megelőzően készített kutatások azonos kérdéseire kapott eredményekkel.

Általános közérzet, legfontosabb események

A megkérdezettek az ország helyzetét a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan egy 1-től 5-ig terjedő skálán pontozták, ahol az 1-es a teljes elégedetlenséget, az 5-ös pedig a teljes elégedettséget jelentette. Az értékelések átlaga 39 pont, ez két ponttal alacsonyabb a legutóbbi, két héttel korábbi vizsgálatban mért értéknél. A közepesnél jobb jegyet adók aránya 12%.

Az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeként a legtöbben a választások utáni politikai helyzetet, a koalíciós tárgyalásokat nevezik (28%), valamint magát a választásokat (14%). Emellett egyetlen olyan további kategória volt, amelyet a megkérdezetteknek legalább 5%-a említett, ez pedig az időjárás és az ehhez kapcsolódó (gondok árvíz, belvíz). Ugyanakkor a válaszadók fele nem tudott egyetlen olyan eseményt sem megnevezni, amely kiemelkedő jelentőségű lett volna.

Politikai preferenciák

A választások óta enyhén de folyamatosan csökkenni látszik a felnőtt népesség politikai aktivitása. Ha most vasárnap rendeznék az országgyűlési választásokat, akkor a megkérdezettek 77%-a menne el saját állítása szerint biztosan szavazni. Két hete 80% állította ugyanezt, a választásokat közvetlenül megelőzően pedig még magasabb értéket mértünk.

Az összes megkérdezett 34%-a szavazna az MSZP-re, és 29% a Fideszre, ezek az értékek gyakorlatilag megegyeznek a május elején mértekkel. A két kisebbik parlamenti párt közül az MDF-nek 4%, az SZDSZ-nek pedig 3% a támogatottsága a teljes mintán belül. A választásokat közvetlenül megelőzően igen magas volt a válaszmegtagadás erre a kérdésre, de mostanra „visszaállt” a kampány finisét megelőzően, január-februárban mért 15%-ra a válaszmegtagadók aránya.

A biztos szavazó pártválasztók közül 48% támogatja az MSZP-t, 40% a Fideszt, míg az MDF és az SZDSZ támogatottsága egyaránt 4-4-%.

Az adatok alapján úgy tűnik, a választások után megfigyelhető volt a „győztesekhez húzás”, ami alapján stabil előnyre tett szert a kormányoldal. Az MDF pedig parlamentbe jutásával „kicsiben” hajtotta végre ugyanezt, a választások előtt ugyanis egyszer sem fordult elő, hogy többen szavaztak volna az MDF-re, mint az SZDSZ-re.

Továbbra is a megkérdezettek 88%-a állítja, hogy részt vett a választáson, és ezen a csoporton belül is hasonló arányban nevezték meg az MSZP-t (34%) és a Fideszt (30%), mint a most vasárnapi pártválasztásnál.

A két nagy párt elutasítottsága hasonló: a Fideszre a megkérdezettek 30%-a nem szavazna biztosan, az MSZP-re pedig 29%. A korábban leginkább elutasított MIÉP oly mértékben kihullott a köztudatból, hogy most csupán 15% nevezte meg arra a kérdésre, hogy melyik pártra nem szavazna biztosan most vasárnap. Ennél az SZDSZ-t is többen említették (18%), míg az MDF elutasítottsága a legalacsonyabb (9%).

Politikusi népszerűség

A legnépszerűbb politikus újra az államelnök, aki a március közepi mélypont után újra magas és emelkedő népszerűségi rátával rendelkezik. Szili Katalin népszerűsége nem változott, így továbbra is ő a legnépszerűbb pártpolitikus, míg a korábbi éllovas Dávid Ibolyát csökkenő népszerűsége miatt megelőzte a növekvő népszerűségű (régi-új) miniszterelnök, valamint a kevésbé ismert Kósa Lajos is. A Fidesz második legnépszerűbb politikusa a választási vereség ellenére Orbán Viktor, akinek enyhe csökkenés után 53 pont a népszerűségi indexe. Őt Pokorni Zoltán, valamint az újdonsült, s mindössze 47% által ismert frakcióvezető, Navracsics Tibor követi párttársai közül. A Fidesz többi vezető politikusa közül Kövér László és Deutsch-Für Tamás továbbra is a lista legvégén található, de nem sokkal előzi meg őket Áder János, Szíjjártó Péter és Rogán Antal sem.

Az új kormánytagok közül az általunk felsorolt politikusok mind a középmezőnyben, nagyjából 50 körüli index pontszámmal állnak, első helyen Lamperth Mónika (53 pont), őt Hiller István követi (51 pont), végül pedig Szekeres Imre (48 pont) következik.

Demszky Gábor népszerűségi indexe 47 pont, ezzel a politikusok középmezőnyének végén található. Ugyanakkor ha csak a budapestiek osztályzatait nézzük, jóval alacsonyabb értéket kapunk, jelen esetben 42 pontot, amellyel országosan csak három politikustársát előzné meg, de Budapesten is csak ötöt.

Pártszimpátiák és a rokonszenvindexek összefüggése

A politikusok népszerűségének összefüggéseit hagyományosan többváltozós módszerrel is vizsgáljuk, hogy az osztályzatok együtt járásaiból a politikusok imázsára nézve tehessünk megállapításokat. A mostani felmérés is jól kimutatja, hogy az általános népszerűség és a bal-jobb skálán történő pozícionálás alapján helyezhetők el a politikusok a népszerűség terében. A legérdekesebb eredmény az, hogy Dávid Ibolya a paletta bal oldalán helyezkedik el, Demszky Gábortól és Szekeres Imrétől valamivel balra, ugyanakkor nagyon közel mindkét dimenzió szerint Szili Katalinhoz. Sólyom László a két térfél között, a középvonaltól valamelyest jobbra található. A baloldali politikusok jobban „tömörülnek”, ami azt jelenti, hogy az ő esetükben valamivel kevésbé differenciál a népszerűség a táboron belül, mint a jobboldalon, ahol vannak igen népszerűtlen politikusok is (az ábra az oldal tetején található: politikusok térképe).

2006. 06. 03.

További grafikonok a politikusok népszerűsűgének változásairól a 2. oldalon.

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva