A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008. október 8. és 21. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy lett megkérdezve CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.

Pártok ismertsége

A „Kérem sorolja fel, hogy Ön milyen magyar politikai pártokat ismer!” kérdésre a megkérdezetteknek mindössze 2%-a nem tudott egyetlen pártot sem említeni, további 2% pedig nem kívánt válaszolni a kérdésre. Az átlagos említésszám valamivel több mint 4, a kérdezettek háromnegyede 3-5 pártot nevezett meg. Az MSZP-t és a Fideszt nagyjából ugyanannyian említették (92-93%), egyetlen pártot 2, hétnél többet csupán a kérdezettek 6%-a nevezett meg.

Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a válaszadók hányadik helyen nevezték meg az egyes pártokat, úgy jelentős eltérés figyelhető meg az adatokban. Hiszen míg az MSZP-t az összes megkérdezett 57%-a említette első helyen, addig a Fideszt csak 27%.

Még a Fidesz-szavazók sem említik elsőre gyakrabban saját pártjukat, mint a szocialistákat (44-44%). Úgy is fogalmazhatunk, hogy a „párt” szó említésére a felnőtt lakosság több mint felének az MSZP jut elsőre eszébe, s csak alig feleannyian asszociálnak elsőként a Fideszre. A szocialista szavazók 80%-a említette első helyen az MSZP-t, míg 15%-uk a Fideszt. A bizonytalanoknál 54:28 arányban említették elsőre az MSZP-t illetve a Fideszt.

Az MDF-et és az SZDSZ-t egyaránt négyből hárman említették, az ötödik parlamenti párt, a KDNP pedig a kérdezettek 33%-ának jutott eszébe. Minden más párt ismertsége 20% alatt marad, ami azt jelenti, hogy a kérdezettek által említett 3-5 párt tipikusan a parlamenti pátok közül kerül ki.

Mind a Fidesz, mind az MSZP szavazói körében az első két említés alapján az SZDSZ említési gyakorisága kb. 10%-kal magasabb, mint az MDF-é. Azonban az összes említést tekintve a nagy választói csoportokban – ideértve a bizonytalan pártpreferenciájúakat is – összességében nem található eltérés a pártok említésének gyakorisági sorrendjében.

A parlamenti pártokat az ismertségi sorrendben az FKGP (15%), majd a MIÉP (13%) követi. Érdekesség, hogy az utóbbihoz hasonló profilú és manapság jóval aktívabb Jobbikot csak 8% nevezte meg, akárcsak a két Munkáspártot együttesen.

Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen társadalmi csoportokra jellemező, hogy az átlagosnál nagyobb arányban nevezték meg elsőként az MSZP-t vagy a Fideszt. Táblázatunk azon csoportok első pártemlítéseinek arányát mutatja, ahol az eltérés az összes megkérdezetthez képest meghaladta az 5 százalékpontot. A táblázatból kiolvasható, hogy a pártpreferenciák befolyásolják a legerősebben az első említést, a két nagy párt valamelyikének szavazótáborához tartozás emeli a leginkább annak valószínűségét, hogy a megkérdezetteknek ez a párt fog elsőre eszébe jutni. A biztos szavazók csoportja az egyetlen, ahol mindkét nagy párt első említéseinek száma magasabb az átlagosnál.

	elsőként említi a Fideszt (%)	eltérés az összestől (%)
összes megkérdezett	27
Orbán vezetésű Fidesz kormányt szeretne	50	22
Fidesz szavazó	44	17
Orbán nélküli Fidesz kormányt szeretne	41	14
jobboldali beállítottságú	41	14
kormányváltást akar	39	11
mérsékelt konzervatív	37	10
konzervatív	35	8
vallásos az egyház tanítása szerint	35	8
jobbközép beállítottságú	34	6

	elsőként említi az MSZP-t (%)	eltérés az összestől (%)
összes megkérdezett	57
MSZP szavazó	80	23
Gyurcsány vezetésű MSZP kormányt szeretne	76	19
baloldali beállítottságú	76	19
nem akar kormányváltást	70	13
balközép beállítottságú	68	11
városban él	63	6

Pártok közelsége-távolsága

A 2008. októberi kutatás során a kérdezettek értékelték azt is, hogy az egyes pártokat mennyire érzik magukhoz közelinek vagy távolinak. A felsorolt tíz párt mindegyikét ötfokú skálán osztályozhatták, ahol az 1-es azt jelentette, hogy nagyon távol áll tőle az adott párt, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon közel áll.

Tízből nyolc párt esetében a megkérdezettek legalább 80%-a meg tudta ítélni, mennyire áll hozzá közel vagy távol az adott politikai szervezet. A májusban végzett ugyanilyen felméréshez hasonlóan most is az Élőlánc az egyetlen olyan a tíz közül, amelyet – feltehetőleg a párt alacsony ismertsége miatt, a pártot spontán említők aránya nem érte el az 1%-ot – a kérdezettek kevesebb mint fele (42%) értékelt.

A közelség-távolság eredményei igen hasonlóak a 2008. májusban mértekhez. A kérdezettek 30%-ára jellemző a többes pártszimpátia (egynél több párt számára adott közepesnél jobb jegy), kettőnél is több pártot magához inkább közel állónak 10% érez, ugyanakkor 31% csak egyet sorol ebbe a kategóriába, 39% viszont egyetlen pártot sem kedvel.

A nagyszámú elutasítás (1-es vagy 2-es osztályzat) továbbra is meglehetősen gyakori. A kérdezettek 79%-a kettőnél több párt esetében érez nagy távolságot. (Ha egy párt nincs távol, az nem jelenti automatikusan azt, hogy közel van, hiszen viszonylag gyakori a közepes osztályzatot jelentő 3-as jegy, illetve a „nem tudja” válasz és a válaszmegtagadás is).

Az októberi pártpreferenciáknak megfelelően a Fideszt érzik a legtöbben magukhoz közel állónak, 31% adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot. A két nagy párt közötti különbség is megegyezik a pártválasztás esetében tapasztalttal (12%), az MSZP-t 23% érzi magához közelállónak. Ha a két pártra adott osztályzatok átlagát (illetve ennek 0-100 fokú skálára történő kivetítését) hasonlítjuk össze, akkor 9 ponttal kapott jobb osztályzatot a Fidesz, mint az MSZP. Májushoz hasonlóan most is meglehetősen magas a KDNP szimpátiaszintje (16%), ami annak köszönhető, hogy a Fidesz szavazói jelentős arányban érzik magukhoz közel állónak pártjuk parlamenti szövetségesét.

A két kisebb parlamenti párt közül az MDF-et érzik többen (9%) magukhoz közel állónak, az SZDSZ esetében ez az érték 7%, ami megegyezik a Jobbik esetében kapott eredménnyel (MIÉP 5%, Munkáspárt és Élőlánc 3-3%).

Ha megfordítjuk a kérdést, és azt vizsgáljuk, hogy mennyire jellemző az egyes pártokra az emberektől való távolállás (1-es vagy 2-es osztályzat), akkor valamelyest módosul a róluk kialakult kép. A legelutasítottabb párt a Munkáspárt (66%) valamint a MIÉP (65%), majd az FKGP (59%), a Jobbik (56%) és az SZDSZ (55%) következik, végül a KDNP (51%) és az MDF (50%) zárja a többségében negatív osztályzatokkal értékelt pártok sorát. A két nagypárton kívül az alacsony ismertségű Élőlánc az amelynek elutasítottsága aránya nem éri el a megkérdezettek felét. A Fidesztől távol állók aránya 39%, míg az MSZP-től távol állóké 47%, azaz a különbség itt valamivel kisebb mint a pozitív osztályzatoknál, 8%.

A pártok távolságának együttes vizsgálatát teszi lehetővé az ún. sokdimenziós skálázás (MDS) módszere, amely egy koordinátarendszerben ábrázolja a pártokat, s a távolságok jelzik, hogy mennyire hasonlóan vagy különbözően vélekednek a megkérdezettek az adott politikai formációkról. Minél hasonlóbbak két párt – akár pozitív, akár negatív – egyéni megítélései annál közelebb találhatók egymáshoz ezen az ábrán.

A leolvasható eredmények szintén igen hasonlóak az öt hónappal ezelőtti vizsgálatban kapottakhoz. Egyfelől tisztán kirajzolódnak a politikai erőtér alapvető törésvonalai, például, hogy az SZDSZ és az MSZP egy térfélen található, illetve hogy a Fidesz áll ezektől a pártoktól a legtávolabb. Érdekes viszont látni, hogy az MDF a megítélés szempontjából továbbra is közelebb áll a kormánypárt(ok)hoz, mint a Fideszhez. Szintén érdekes eredmény, hogy sem a Fideszhez, sem az MSZP-hez nem áll közel valójában egyik párt megítélése, még a KDNP-é sem az előbbihez. És szintén továbbra is igaz az a meglepő eredmény is, hogy a Munkáspárt az FKGP-hez és a MIÉP-hez áll még a legközelebb, ami annak köszönhető, hogy a nagyfokú elutasítottság összeköti az ezen pártokról alkotott véleményeket. Az Élőlánc is hasonló okokból kerülhetett a politikai mezőnek erre a részére.

A politikai mező egészére továbbra is érvényes, hogy a két nagy párt jelenti a viszonyulási pontot a választók számára, és ezekhez képest helyezkedik el a többi párt is a rendszerben. A szélsőségesnek nevezhető pártok is a két nagy párthoz viszonyítva kerül egy platformra a távolság-közelség viszonyrendszerében. A két tengely értelmezése is megegyezik a májusi vizsgálatéval: a vízszintes most is a politikai pólusok (kormánypárti-ellenzéki dimenzió) mentén határozható meg, míg a függőleges tengely értelmezése kevésbé egyértelmű, leginkább az általános elfogadottság-elutasítottság elnevezés a megfelelő rá.