» Orbán továbbra is hitelesebb, mint Gyurcsány – 2008. szeptember
Közélet \\ 2008-09-30
Orbán továbbra is hitelesebb, mint Gyurcsány – 2008. szeptember

A Forsense és a Századvég 2008. szeptember 15. és 23. között végzett országos közvélemény-kutatásában egyes tipikus politikusi tulajdonságokra vonatkozó kérdések segítségével vizsgálta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor imázsprofilját. Félévente rendszeresen végzett felmérésünk célja azoknak a jellemzőknek a meghatározása, melyeket a választók a két politikusra nézve jellemzőnek tartanak. A helyzetképen túl az utoljára idén márciusban végzett hasonló felmérésünk eredményeivel történő összehasonítás az imázsprofil változására is rávilágít.

Imázsprofil az összes megkérdezett körében

Ha az általunk felsorolt tizenhét tulajdonság alapján kívánunk összehasonlítást tenni a két politikus megítélése között, akkor az egyik legfontosabb megállapítás megegyezik a félévvel ezelőtti kutatás kijelentésével: egyetlen olyan jellemvonás sem akadt, melyet a megkérdezettek egyértelműen jellemzőbbnek tartottak volna Gyurcsány Ferencre, mint Orbán Viktorra nézve. Nyolc esetben egyértelműen – 3 százalékpontot meghaladóan – nagyobb arányban tartották a volt miniszterelnökre nézve jellemzőbbnek az adott tulajdonságot, mint Gyurcsány Ferencre. Ezek közül is kiemelkedik az emberek problémáira odafigyelés (16 százalékponttal többen említették Orbán Viktort), az érthetőség, valamint a hitelesség (13 ill. 11 százalékpont a különbség). Jelentősnek mondható eltérést tapasztalni még a megbízhatóság, tisztességesség, őszinteség, rugalmasság valamint a jó megjelenés terén. A többi kilenc vonás esetében +/-3 százalékpont között maradt az eltérés, ami nem haladja meg a mintavételből fakadó becslési hiba mértékét. A tizenhét tulajdonság esetén mért különbségek átlagértéke 5 százalékpont, azaz minden egyes jellemvonást átlagosan ennyivel tartottak többen jellemzőnek Orbán Viktorra, mint Gyurcsány Ferencre.

Ezt az eredményt erősen árnyalja az a tendencia, hogy az elmúlt félév során a legtöbb tulajdonság esetében a miniszterelnök számára kedvező változások történtek, azaz nőtt az őt említők aránya, és csökkent Orbán Viktoré. A tizenhét tulajdonságra vetített átlagos változás 5 százalékpont, ami azt jelenti, hogy az elmúlt félév során felére csökkent az Orbán Viktorra nézve előnyös átlagos eltérés. A három legnagyobb csökkenést mutató tulajdonság: közös megoldások keresése (11 százalékpont), emberek problémáira odafigyelés, tisztességesség (9-9 százalékpont). Mindössze négy tulajdonság, a határozottság, a jó megjelenés és a magabiztosság esetében nem változott jelentős mértékben a két politikus összehasonlítása, s csupán egy olyan akadt, ahol a volt miniszterelnök számára kedvező változás történt: az újító szelleműség esetében (+5 százalékpontos változás a két politikus közti különbségben).

Ha külön-külön vizsgáljuk a két politikus imázsprofiljának változását, akkor azt tapasztaljuk, hogy Gyurcsány Ferenc különösen a közös megoldások keresése terén szerzett érdemeket magának, de idén márciushoz képest többen tartják megfontoltabbnak, rugalmasabbnak, felkészültebbnek és az emberek problémáira odafigyelőbbnek is. Mindössze két olyan értékelésre felkínált személyiségjegy volt, melyet – 3-3 százalékponttal – kevesebben gondolnak jelenleg jellemzőbbnek a miniszterelnökre nézve, mint idén márciusban: a hosszabb távon gondolkodást, valamint az újító szelleműséget. Az összes értékelés alapján átlagosan két százalékponttal emelkedett az egy tulajdonságra eső Gyurcsány–említések aránya.

Orbán Viktor esetében ugyanez a változás -3 százalékpont. Ezt meghaladó mértékű csökkenést tapasztalunk a tisztességesség és a megbízhatóság (-6 százalékpont), a hitelesség és az emberek problémáira odafigyelés (-5 százalékpont), valamint a felkészültség, rugalmasság, tapasztaltság, megfontoltság és őszinteség (-4 százalékpont) terén. A volt kormányfő esetében is egyetlen olyan tulajdonságról tudunk beszámolni, ahol az általános trenddel ellentétes, azaz enyhén emelkedő említésarányról számolhatunk be, ez az újító szelleműség (+2 százalékpont).

A két politikus mutatóinak ellentétes irányú változása gyakorlatilag kioltja egymást. Ezzel együtt van három olyan vonás, melyre nézve a két politikus említésszámai együttesen csökkenést mutatnak, ami azt jelenti, hogy ez esetekben nőtt az „egyikre sem jellemző” válaszok aránya, azaz a két vezető politikus együttes elutasítása. Ez a három vonás: hosszútávra gondolkodás, megbízhatóság és tisztességesség.

A kutatás módszertana

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. szeptember 15. és szeptember 23. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva