» Növekvő választói aktivitás és kiegyenlített erőviszonyok – 2006. március
Közélet \\ 2006-04-14
Növekvő választói aktivitás és kiegyenlített erőviszonyok – 2006. március

A választások időpontjának közeledtével továbbra is igen szoros a pártok versenye. A Forsense felmérése szerint ha most vasárnap lennének a választások, akkor a megkérdezettek 28%-a szavazna a MSZP-re, és 26% a Fideszre, azaz a két párt közötti különbség nem nagyobb a mintavételből fakadó hibalehetőségnél. A biztos szavazó pártválasztók közül 43% nevezte meg a Fideszt, és 46% a Szocialista Pártot. Az SZDSZ támogatottsága a teljes lakosságon belül nem, de a biztos szavazó, és pártválasztását eláruló válaszadók körében meghaladja a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt (6%), míg MDF a mostani adatok alapján elmarad attól (3%). A parlamenti pártok közül az MDF esetében a legkisebb a szimpatizánsok szavazási hajlandósága, csupán 63%-uk állítja biztosan, hogy elmenne szavazni, míg a két nagy párt esetében 86-87% ugyanez az arány. Ez azt is valószínűsíti egyben, hogy a Demokrata Fórum nagyobb arányban rendelkezik még mozgósítható szimpatizánsokkal, mint a nagyobb pártok.

A március 14-én induló vizsgálat két félhetet ölelt fel, és a két rész adatait összevetve azt láthatjuk, hogy a felmérés első felében jelentősebb volt az MSZP előnye, amit összességében mérsékelt a második hét enyhe Fidesz-előnye.

A szavazásra jogosult felnőtt lakosság 61%-a állítja, hogy biztosan elmenne szavazni és már el is döntötte, mely pártra fogja adni voksát. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hetekben emelkedett azok aránya, akik döntésre jutottak, hiszen két héttel ezelőtt még 55%-os arányt mutatott az akkori felmérés. Ezzel együtt a magukat biztos szavazónak vallók több mint 20%-a, azaz mintegy 1millióan továbbra sem tudják, mely pártot választanák most vasárnap. A választás kimenetelét döntően befolyásolhatja ennek a biztos (résztvevő) de bizonytalan (pártpreferenciájú) csoportnak a választásokon történő részvétele. Ha pártválasztásukat nem is ismerjük, szimpátiáikról sokat megtudhatunk, ha olyan kérdésekkel kapcsolatos véleményeiket elemzzük, amelyek erős összefüggést mutatnak a pártpreferenciával. Ilyen kérdés a két miniszterelnök-jelölt megítélése, a kormány és az ellenzék munkájáról alkotott vélemény, vagy a kormányváltás szükségességével kapcsolatos álláspont. Az ilyen kérdések összevonásából kapott mutató alapján a biztos résztvevő, de még nem döntött választók mintegy 38%-a inkább az ellenzékkel szimpatizál, 44%-uk pedig inkább a kormánnyal, míg 18%-uk e háttérváltozók segítségével sem helyezhető el a paletta valamely oldalán. A holdudvarok méretei mellett azok mobilizálhatósága a másik fontos kérdés, amire azonban csak április 9-én fogunk pontos választ kapni.

A választásokkal kapcsolatos várakozások erőteljesen befolyásolhatják annak kimenetelét is. Elég csak a négy évvel ezelőtti eredményre gondolni, amelynek alakulását bizonyosan befolyásolta, hogy a várakozások egyértelműen Fidesz-győzelmet jósoltak. A jelenlegi helyzet annyiban más, hogy noha a válaszadók 31% szerint az MSZP fog nyerni, és csak 20% vár Fidesz-győzelmet, a tényleges pártpreferenciák – mint láthattuk – nem tükröznek biztos MSZP-előnyt. Az utolsó két hét egyik fontos kérdése, hogy az MSZP esélyesebb mivolta szavazatokban is realizálódik-e, vagy épp ellenkezőleg, az esélyesség kényelmesebbé teszi-e a szocialista szavazókat, rontva ezáltal a tényleges szavazási kedvüket.

A győzelmi esélyek arányainak némiképp ellentmond, hogy közel ugyanannyian vannak, akik kormányváltó hangulatot érzékelnek saját lakóhelyükön, szűkebb környezetükben (31%), mint akik inkább a jelenlegi kormány támogatóit érzik többségben (33%). A biztos szavazó, de még döntést nem hozott szavazók közt azok vannak valamivel többen (29%), akik szerint a kormányváltás hívei vannak többségben, de igen sokan közülük nem tudnak állást foglalni ebben a kérdésben.

A vizsgálatban szerepeltek olyan kérdések is, amelyek a választással kapcsolatos attitűdöket vizsgálták. A megkérdezettek 63%-a határozottan, további 23% pedig inkább egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „a demokráciában jog és kötelesség a választásokon való megjelenés”. Az MSZP szimpatizánsai valamivel nagyobb arányban osztják határozottan ezt a véleményt, mint a Fidesz támogatói, de figyelemre méltó, hogy a pártválasztásukat eltitkolók is igen nagy arányban (72%) vannak határozottan ezen az állásponton.

Fontos adalék a várható szavazói aktivitás becsléséhez, hogy a emberek milyen arányban tartják fontosnak saját életük szempontjából a választást. Mérésünk szerint többen vélik úgy, hogy a parlamenti választások kimenetele befolyásolni fogja a saját egyéni életüket (53%), mint ahányan úgy tartják, nincs hatással életükre, hogy ki alakíthat kormányt (40%). A Fidesz szavazóinak kétharmada gondolja úgy, hogy a választások eredményét a saját bőrén is érezni fogja, az MSZP-sek körében is átlagon felüli (58%) ez az arány. Az ismeretlen pártválasztásúak mindegyik csoportjában – akik nem árulják el, akik nem tudják, illetve akik nem is mennének el szavazni –azok vannak többen, akik szerint nincs hatással egyéni életükre a választások eredménye.

És még egy adalék a választásokkal kapcsolatos érdeklődéshez: a megkérdezettek 91%-a hallott arról, hogy a választások előtti napokban miniszterelnök-jelöltek részvételével vitát rendeznek, melyet a televízió közvetít, s közülük 48% biztosan, 32% pedig valószínűleg meg is nézi majd a vitát. E tekintetben nincs jelentős különbség a két nagy párt szavazói között: mindkettőre igaz, hogy többségük biztosan a TV előtt szeretne ülni a vita napján.

Módszertan:

A Forsense országos közvéleménykutatása során összesen 1001, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló, véletlenszerűen kiválasztott személyt kérdezetek meg telefonon. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 2-3 százalékponttal eltérhetnek attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

2006.03.27.

Facebook
© 2021 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva