A politikai véleménykutatás egyik kevéssé kutatott területe, az emberek személyes kapcsolataiban megjelenő politikai véleménycsere. A személyek közötti politikai diskurzus feltételez egyfajta bizalmi kapcsolatot, hiszen a politikai nézetek kényes kérdésnek tekinthetők a mai Magyarországon. A Forsense 2009. októberi 1000 fős telefonos kutatásában arra kereste a választ, mennyire jellemző a magyar állampolgárokra, hogy másokkal a politikáról beszélgetnek, és mekkora mértékben bizonyul a pártválasztás ebből a szempontból döntőnek.

A megkérdezettek közel 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sohasem szokott politikáról beszélgetni másokkal. A 18 évnél idősebb magyar lakosságra kivetítve ez több mint 3 millió embert jelent. A válaszolók 34 százaléka mondta azt, hogy 1-5 emberrel beszélget, 18 százaléka 6-15 emberrel és 9 százaléka több mint 15 emberrel. Átlagosan 5,7 emberrel beszélgetünk politikáról.

	Arány
0	37.74
1-5	33.96
6-15	18.10
16-100	9.03
..NT/NV..	1.18

A nők, az alacsony jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek illetve a fiatalok azok, akik kevesebb emberrel beszélgetnek politikáról. Az eredmény illeszkedik más politikai aktivitást vizsgáló kérdésekhez, amelyekben szintén a fiatalabb, illetve az alacsonyabb státuszú csoportok bizonyulnak apolitikusabbnak.

Pártpreferencia alapján vizsgálva a kérdést a Jobbik alacsonyabb átlagéletkorral rendelkező szavazóbázisa jelentősen eltér más csoportoktól: ők átlagban közel 14 emberrel beszélgetnek politikáról (13,69). Az utóbbi eredmény jól jellemzi a radikális párt más választói csoportoktól látványosan eltérő karakterét, és kiemeli az egyik fakort, ami a jobbik hirtelen megerősödésének a hátterében áll.

Kutatásunkban megvizsgáltuk azt is, honnan választanak inkább politikai beszélgetőpartnert az emberek.

	Arány
egy háztartásban élő családtagok, közeli rokonok	33.50
nem egy háztartásban élő rokona, családtag	14.42
barátok	31.76
munkahelyi ismerősök, kollégák	12.99
egyéb ismerősök	7.32

A kérdésre válaszolók politikai hálózatában 33 százalék volt az egy háztartásban élő családtagok aránya, tehát átlagosan minden harmadik beszélgetőpartner a családon belülről kerül ki. A barátok szerepe a közeli családtagok szerepéhez hasonló nagyságot mutat. A több ilyen jellegű kapcsolattal rendelkezők nagyobb valószínűséggel beszélgetnek barátokkal, ismerősökkel, míg a kevesebb kapcsolattal rendelkezők nagyobb arányban beszélgetnek családtaggal (ez a különböző csoportok potenciális nagyságából is adódik).

A nők sokkal nagyobb arányban beszélgetnek politikáról családon belül, míg a férfiak az átlagnál nagyobb arányban beszélgetnek barátaikkal, munkahelyi ismerőseikkel, kollégáikkal. Demográfia szempontból több érdekes összefüggés is megfigyelhető: Az adatok vizsgálata azt is mutatja, hogy az iskolai végzettség és a jövedelem növekedésével nő a család súlya az egyes emberek politikai networkjében, és csökken a távolabbi „gyenge” kötésű kapcsolatok fontossága. Az idős, inaktív emberek körében magas az egyéb ismerősök szerepe.

Pártpreferencia alapján ismét a Jobbik szavazók azok, akik az általánostól eltérő mintát mutatnak, körükben közel kétszer akkor a munkahelyi ismerősök kollégák szerepe a politikai beszélgetések során. A jobbik szavazóinak eredeti karaktere ebben a kérdésben is megmutatkozik, elkötelezettségük, véleményformáló aktivitásuk jól megkülönbözteti őket más pártok szimpatizánsaitól.

Utolsó kérdésünkkel azt vizsgáltuk, hogy hány emberről tudják a politikai beszélgető partnereik körében a kérdezettek, hogy melyik pártra szavazna. Ha azt tekintjük 100 százaléknak, hogy hány emberrel beszélgetnek az emberek összesen politikáról, akkor azok aránya, akiknek tudják ebből a körből a pártpreferenciáját 30 százalék. Ez is azt mutatja, hogy a politikai preferencia még azok körében is kényes téma, akik beszélgetnek egymással politikáról.

A kevés említés ellenére is érdekes kérdés, hogy az egyes párt szavazói körében mennyire jellemző az, hogy a saját párjukhoz köthető ismerőseik pártpreferenciáját ismerik. A szociológiában ezt a jelenséget homofílianak hívják, miszerint az emberek társ, barát, ismerős, beszélgetőpartner választásnál, hozzájuk hasonló gondolkodású, értékszemléletű, társadalmi státuszú embert választanak.

A Fidesz szavazók körében a legmagasabb ez a visszamutató hatás, 83 százalék. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz szavazók körében azok aránya, akiknek tudják a pártpreferenciáját, 83 százalék szintén Fidesz szavazó. Az MSZP esetében ugyanez az arány 70 százalék, míg a Jobbik esetében 50 százalék. A következő grafikon ezt mutatja be szemléletesen. A csúcsok jelentik az egyes pártokat. A csúcsok nagysága mutatja, hogy mekkora az adott párton belüli visszamutató hatás nagysága. A csúcsok közötti élek pedig azt mutatják, hogy az egyes párt szavazói mekkora arányban ismernek más pártok szavazóit. Az MSZP szavazók ismerőseinek 19 százaléka Fidesz szavazó, míg a Fidesz szavazók ismerőseinek 10 százaléka MSZP szavazó. Itt az ismerős szó azokat az embereket fedi, akikről tudja a kérdezett a közvetlen környezetében, hogy melyik pártra szavaz (családtagok, barátok is beleértendők).

A homofília jelensége természetesen tovább árnyalható, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az egyes pártoknak eltérő nagyságú szavazóbázisa van. Ha az ember véletlenül kiválaszt egy ember Magyarországon, és elkezd vele politikáról beszélgetni, akkor a legvalószínűbb, hogy Fidesz szavazó lesz az illető, mivel jelenleg a Fidesz támogatottsága a legmagasabb Magyarországon. A valószínűségeket leginkább a biztos szavazó pártválasztók nagyságával tudjuk becsülni (amennyiben ezt tekintjük a pártok támogatottságának legmegbízhatóbb becslésének).

	Biztos szavazó pártválasztók aránya (2009 október)
Fidesz	60.3
MSZP	22.5
Jobbik	11.4
LMP	3.6
egyéb	2.2
Total	100

A biztos szavazó pártválasztók arányát össze tudjuk hasonlítani az egyes pártok szavazóbázisán belüli visszamutatási aránnyal, és kalkulálhatunk ebből egy homofília mutatót. Ha a mutató értéke 1 fölött van azt jelenti, hogy az adott párt szavazói a véletlennél magasabb valószínűséggel beszélgetnek politikáról ismerőseikkel, barátaikkal. Ez a mutató gyakorlatilag mindegyik vizsgált párt esetében 1 fölött van, a Fidesz esetében a legalacsonyabb (1.4), az MSZP szavazók esetén 3.4, az LMP szimpatizánsai körében 3.5, míg a Jobbik szavazói között 3.9.

A grafikonon a csúcsok nagysága mutatja, a homofília mutató értékét, a csúcsok közötti élek nagysága pedig azt mutatja, hogy az egyes párt szavazói a véletlenhez viszonyítva mekkora eséllyel ismernek más párt szavazót. Az 1 fölötti érték a véletlennél nagyobb valószínűségre reflektál. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy 1-nél magasabb érték az egyéb pártok és az MSZP a Jobbik és az LMP között látható. Ez feltételezhetően abból adódik, hogy az egyéb pártokon belül az SZDSZ és az MDF szimpatizánsok nagy eséllyel rendelkeznek MSZP, illetve LMP szavazó ismerőssel. Míg a Jobbik esetében a MIÉP szimpatizánsok mutatkoznak a grafikonon.