» Háromszor annyi Fidesz-szavazó, mint MSZP-s – 2009. október
Közélet \\ 2009-10-20
Háromszor annyi Fidesz-szavazó, mint MSZP-s – 2009. október

Az őszi politikai évnyitót követően jelentősen változott a politikai pártok támogatottsága. Míg a Fideszt egyértelműen kedvezően érintette a politikai napirend sűrűsödése, addig a szocialisták, illetve a kormány veszítettek támogatottságukból. Igaz ez személyesen a miniszterelnökre is, aki Orbán Viktorral szemben komoly hátrányban van a miniszterelnöki alkalmasság megítélését illetően.

Három párti parlament

Egy most vasárnap megrendezésre kerülő választásra a szavazók 59 százaléka menne el biztosan, ez az arány megegyezik az év elején, illetve a kora tavasszal mért eredményekkel. Júniusban közvetlenül az EP választás után az összes megkérdezett 68 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni most. A júniusi nagyon magas érték 9 százalékot csökkent szeptemberre, októberben pedig változatlan maradt.

Míg az MSZP támogatók szavazói hajlandósága (74 százalék) októberben már alig marad el a Fideszesektől (77 százalék), a bizonytalanoké minimálisra csökkent (27 százalék). A biztos szavazó pártot választók aránya 41 százalék, az összes megkérdezett 17 százaléka ellenben biztos részvételt ígért, de nem tudta vagy nem akarta pártpreferenciáját elárulni.

A pártot választók aránya októberben 53 százalék. A választási kampányidőszak fontos kérdése lesz, hogy az összes választópolgár több mint 40 százalékát kitevő pártválasztásában bizonytalan csoport mely szegmensei, milyen és mekkora mértékben aktiválhatók a szavazás napján. Tény, hogy a preferencia nélküliek csoportja rendkívül heterogén mind demográfiai, mind politikai szempontból, és a közélettől teljesen elfordulók mellett jelenleg itt táboroznak a szocialisták és az SZDSZ teljesítménye miatt kiábrándult, véleménynyilvánításra is nehezen fogható szavazók is.

Az EP választás után tapasztalt óriási Fidesz fölény után a nyár és a kora ősz a két nagy párt közötti különbség csökkenését hozta. Októberre azonban a politikai szezon beindulása után a Fidesz ismét erősödött, míg az MSZP támogatottsága valamelyest csökkent. Az összes kérdezett körében a szocialisták támogatottsága jelenleg 11 százalék (-3 százalék), a legnagyobb ellenzéki párt pedig a válaszolók 33 százalékát (+ 8 százalék) tudhatja maga mögött. A Fidesz tábora az 55 év felettiek és a budapestiek körében is rendkívül erős, majdnem kétszer nagyobb, mint MSZP-é, bár továbbra is e két nagy csoport az MSZP legfontosabb bázisa.

Az MSZP nagyon gyengén szerepel a 34 év alattiak körében. Ebben a korcsoportban még mindig a legnagyobb ellenzéki párt tudhatja a legtöbb szavazót maga mögött, ugyanakkor ma már a Fidesz bázisában is kisebb súllyal szerepelnek a fiatalabb korcsoportok. Ha a pártok korösszetételét nézzük, akkor ma már a Jobbik számít a legfiatalabb pártnak, a 34 alatti szavazók felülreprezentáltak bázisukban.

A biztosan szavazó pártot választók körében a Fidesz továbbra is a voksok több, mint felét kapná (62 százalék), az MSZP a szavazatok kevesebb, mint negyedét (22 százalék), míg a támogatottságát stabilan őrző Jobbik 12 százalékra számíthatna, ha most lennének a választások.

A kisebb pártok közül, egyedül az LMP rendelkezik jelentősebb támogatottsággal, a biztos szavazó pártválasztók körében 4 százalékon áll. Az MDF ezen a bázison 1 százalékot mondhat magáénak, az SZDSZ pedig még ennyit sem ért el.

A Bajnai-kormány és az ellenzék megítélése

A Bajnai kormány megalakulása óta az októberi volt az első olyan hónap, amikor nem javult, hanem romlott a korábbiakhoz képest a kabinet megítélése. A többség, 56 százalék negatívan értékelte a kormány munkáját (+ 4 százalék). A kormány értékelése természetesen elsősorban a pártszimpátiától függ: az MSZP szavazóinak 82 százaléka értékelte pozitívan a kormányt, a Fidesz szavazóinak 83 százaléka negatívan.

Bár a kormány megítélésével szemben javult az ellenzék munkájának megítélése szeptemberhez képest (jelenleg 40 százalék értékeli pozitívan), de még mindig többségben vannak az ellenzék munkájával elégedetlenek (51 százalék). Továbbra is jelentős azok aránya, akik mind a kormányt, mind az ellenzéket inkább negatívan értékelik (22 százalék).

Előrehozott választás

Bár az előrehozott választás lehetősége egyre valószínűtlenebb 2010-hez közeledve, a jelenlegi kabinettel szembeni elégedetlenséget jól mutatja, hogy a relatív többség – 47 százalék – támogatná az előrehozott választásokat, ezzel szemben 42 százalék tartaná meg a jelenlegi kormányt. A bizonytalanok körében többségben vannak, akik a kormány maradását szeretnék (48 százalék), előrehozott választásokban csak 34 százalékuk gondolkodik.

Emellett továbbra is jóval többen vélik úgy, hogy a közvetlen környezetükben az előre hozott választások pártolói vannak többen (44 százalék), mint ahányan azt gondolják, hogy ismeretségi körükben a jelenlegi kormány megtartását pártolók vannak többségben (27 százalék).

Miniszterelnöki alkalmasság

Októberben a kérdezettek fele (50 százalék) tartotta alkalmasnak posztja betöltésére Bajnai Gordont. Gyurcsány Ferenccel összevetve Bajnait sokkal többen tartják alkalmas miniszterelnöknek (46-9%), 37 százalék szerint azonban egyik MSZP politikus sem alkalmas a miniszterelnöki posztra.

Orbán Viktorral szembe állítva Bajnai Gordont, a volt kormányfőt tartja alkalmasabb miniszterelnöknek a választók relatív többsége. A két politikus közti különbség a nyári hónapok előtt volt utoljára ilyen jelentős (45 százalék Orbánt, 26 százalék Bajnait tartja alkalmasabbnak).

Módszertan

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett október 5. és 19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva