Közélet \\ 2009-04-21
Gyurcsány vs. Bajnai – 2009. április

A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. április 7. és 14. között, melynek során 504 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került megkérdezésre CATI módszerrel a miniszterelnök lemondásával és a leendő kormányfő személyével kapcsolatos kérdésekről. Ahol lehetőség nyílik rá, ott a Gyurcsány Ferenc távozásának bejelentését közvetlenül követően hasonló kérdésekkel végzett kutatás eredményeivel is összehasonlítást teszünk.

Egyre többen az előrehozott választások mellett

Március vége óta emelkedett azok aránya, akik szerint a két nagy párt által javasolt két lehetséges megoldás közül az volna a legjobb az ország számára, ha az országgyűlés feloszlatná magát, és előre hozott választásokat tartanának. Míg Gyurcsány Ferenc lemondását közvetlenül követően 50%-os volt az előre hozott választások támogatottsága, addig április közepére 58%-ra emelkedett az ezt a megoldást pártolók aránya. Ezzel párhuzamosan 44%-ról 33%-ra csökkent azok tábora, akik szerint inkább a parlament válasszon most új miniszterelnököt, és jövőre, a rendes időben rendezzenek csak új parlamenti választást.

A vélemények kikristályosodását mutatja, hogy a Fidesz szavazóinak immár 90%-a voksol az előrehozott választások mellett, míg az MSZP táborán belül a parlament által választott új kormányfő megoldása bír 85%-os támogatottsággal. Ez mindkét esetben 12 százalékpontos emelkedést jelent. A pártválasztásukban bizonytalanok fele támogatja a parlament általi kormányfőválasztást és 34%-uk a parlament általi kormányfőválasztást, itt nem történt jelentős elmozdulás március vége óta.

Ha a parlament választ, akkor legyen egységkormány

Ha a parlament választaná a kormányt, akkor arra a kérdésre, hogy kik alkossák az új kormányt, a legtöbben – a kérdezettek mintegy fele – jelenleg is az összes párt által támogatott nemzeti egységkormányt tartaná a legjobb válasznak. A második leggyakrabban említett opció a jelenleg ellenzékben lévő pártok, az SZDSZ, az MDF, a Fidesz és a KDNP által alakított kormány (13%), míg kb. ugyanannyian támogatnák az MSZP-nek valamelyik kisebb parlamenti párttal létrehozott koalícióját (5%), a kisebbségi MSZP-kormányzást (6%) és az MSZP-Fidesz nagykoalíciót (7%). Március óta nem mutatkozik jelentős változás e kérdés össztársadalmi megítélésében.

Az is fennáll továbbra is, hogy a nemzeti egységkormány ötletének gyakorlatilag azonos méretű bázisa van mind az MSZP, mind a Fidesz táborán belül (36 ill. 38%), bár ez mindkét esetben enyhe csökkenést is jelent. Ugyanakkor, míg az MSZP-szavazók körében az ellenzéki kormányzáson kívüli másik három lehetőség (nagykoalíció, kisebbségi kormányzás, MSZP-vezette koalíció) nagyjából hasonló arányú, 17-20%-os támogatottsággal bír, addig a Fidesz-táboron belül a nemzeti egységkormány szinte kizárólagos alternatívája az ellenzék hatalomra kerülése.

A megkérdezettek közel fele egy független politikai erő hatalomra jutását támogatná

Korábbi felméréseinkben rendszeresen szerepelt egy kérdés, ahol a válaszadók öt lehetséges opció közül választhatnak a politikai helyzetre vonatkozóan. Ezek közül kettő-kettő a jelenlegi kormányerők illetve a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülését jelentette, Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor, illetve valaki más vezetésével, az ötödik lehetőség pedig a jelenlegi pártoktól független, új politikai erő hatalomra jutását jelenti. Az öt lehetőség közül minden esetben ennek a „harmadik utas” megoldásnak a támogatottsága volt a legmagasabb az elmúlt hónapokban, általában 30-35% közötti népszerűséggel.

Mostani felmérésünkben ugyanez az öt opció azzal a módosítással jelent meg, hogy Gyurcsány Ferenc helyett Bajnai Gordon neve szerepelt a válaszlehetőségekben. A korábbi mérésekhez képest a legnagyobb változás az, hogy immár közel miden második megkérdezett (47%) egy, a jelenlegi nagy pártoktól független politikai erő hatalomra jutását támogatná.

Az MSZP-szavazók szemében Bajnai már a tényleges hatalomváltás előtt átvette Gyurcsány szerepét

Ugyanakkor hasonlóság is mutatkozik a korábbi eredményekhez: mind a kormányoldal, mind az ellenzék esetében jóval nagyobb a támogatottsága a megnevezett vezetővel (Bajnai Gordonnal ill. Orbán Viktorral) történő kormányzásnak, mint egy másik – meg nem nevezett – személyének. Ez azt is jelenti egyben, hogy úgy tűnik, az MSZP-szavazók szemében Bajnai Gordon már a tényleges hatalomváltás előtt átvette Gyurcsány Ferenc szerepét a kormányfői pozícióban. Figyelemre méltó az is, hogy a Fidesz szavazói körében továbbra is nagyobb a támogatottsága a harmadik útnak (32%), mint az MSZP-tábor esetében (23%). Mindkét érték emelkedést mutat a korábbiakhoz viszonyítva.

MSZP: új elnök, új esélyek?

A megkérdezettek 86%-a hallott arról, hogy az MSZP új elnököt választott április első hétvégéjén. Akik hallottak az elnökválasztásról, azok több mint kétharmada helyesen nevezte meg az új elnököt, Lendvai Ildikót. Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc újraválasztása, majd lemondása kevéssé zavarta össze az ezzel kapcsolatos képet, mindössze 1% említette a leköszönő miniszterelnököt, míg 4% a leendőt. Az elnökválasztásról tudomással bírók egynegyede nem tudta megmondani, ki lett az új elnöke a pártnak.

Erősen megoszlanak a válaszok arról, hogy az új elnök személye miként befolyásolhatja az MSZP választási esélyeit. A kérdezettek mintegy fele véli úgy, hogy valamilyen irányban hat rá, ezen belül 22% szerint növeli, 29% szerint viszont csökkenti a Szocialista Párt esélyeit Lendvai Ildikó elnökké válása.

25% szerint nincs befolyással ez az esemény a párt esélyeire, és ugyanennyien vannak azok is, akik nem tudnak, vagy nem kívánnak véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben. Nem meglepő módon a Fidesz szavazói körében az esélycsökkentés a leggyakrabban adott válasz, az MSZP-sek esetében pedig az esélynövelés. A pártválasztásukban bizonytalanok közül ugyanakkor mindössze 9% várja az MSZP választási esélyeinek javulását Lendvai Ildikótól, és 27% romlást.

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva