» Az elektromos autózás trendjei, és az ezzel kapcsolatos nézetek
Gazdaság \\ 2020-09-12
Az elektromos autózás trendjei, és az ezzel kapcsolatos nézetek

 

Az Európai Bizottság legfrissebb célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését irányozza elő a következő tíz esztendőre, és a teljes klímasemlegesség elérését 2050-ig. A kitűzött cél elérésében kiemelt szerepe van a kedvező károsanyag-kibocsátású elektromos és hibrid személygépkocsik további elterjedésének.

2016 óta több mint ötszörösére nőtt a részben vagy egészében elektromos meghajtású gépkocsik iránti együttes kereslet részaránya az összes eladott új autón belül. Ezzel párhuzamosan éveken át folyamatosan csökkent az újonnan eladott dízelautók száma és aránya. Idén viszont a benzinüzeműeké is csökkenésnek indult, ami egy az egyben a tölthető és a hibrid autók piaci részesedését növelte. A szinte ugrásszerű változás mögött feltehetőleg az húzódik, hogy a járvány hatására visszaeső eladásszámok eltérő mértékben érintették a különböző piaci szegmenseket.

A Covid-19 járvány kitörése hatására az elektromos autók piacán is nagy zuhanás volt megfigyelhető, de a 2020 második negyedévi adat még mindig jóval magasabb az egy évvel korábbi adatnál.

Az előrejelzések továbbra is azt prognosztizálják, hogy az akkumulátorok ára 2024-re fogja elérni a 100 US$/kWh határt, azt a küszöböt, amit átlépve már nem lesz költségesebb megoldásnak tekinthető az elektromos autó a hagyományos üzemanyagokhoz képest.

Az elektromos töltőállomások hálózata is dinamikusan bővül. EU-szerte immár közel 200.000 nyilvános töltőpont érhető el, amelyek közül kb. minden tizedik gyorstöltő. Ezzel együtt töltőhálózat növekedése csak részben tudja követni az elektromos autók terjedésének ütemét.

A zöld rendszámos személyautók száma töretlenül emelkedik Magyarországon, s már 2016 és 2018 között is az EU egészének átlagát meghaladó mértékben nőtt a részben vagy teljesen elektromos meghajtású autók aránya az állományon belül.

A Covid-19 járvány sem látszik tartósan megtörni a növekedés trendjét. A tavaszi visszaesés után a nyár során újra a korábbi szintre állt vissza az eladások száma.

Az elmúlt három év alatt több mint négyszeresére nőtt a magyarországi töltőállomások száma. Míg korábban a gyorstöltők aránya az egyik legrosszabb érték volt a régióban, addig 2020-ra ez az arány már messze meghaladta az EU-s értéket.

Az állami szerepvállalás fontos tényező az elektromos autók terjedésében. Az EU 27 tagállama közül 26 nyújt valamilyen ösztönzőt az elektromos járművekhez. Ezen belül 20 tagállam, köztük Magyarország, anyagilag ösztönzi a vásárlást is.

Mind a támogatások típusaiban, mind azok összegében jelentős eltérések mutatkoznak az egyes országok között.

A magyarországi támogatási rendszer európai összehasonlításban átfogónak, a támogatási összeget tekintve versenyképesnek mondható, ugyanakkor a keret kimerülése miatt részben újbóli megvalósításra vár.

Az elektromos autók egyre elterjedtebbé válnak, ezt jelzi az is, hogy a kérdezettek jelentős része tudott legalább egy elektromos autómárkát, vagy típust említeni.

Az e-mobilitás növekvő szerepét jelzi, hogy sokan ugyan saját bevallásuk szerint nem ismerik jól az elektromos autókat, de fontosnak tartják, hogy informáltak legyenek.

Az elektromos autókról alkotott kép egyértelműen kedvező a magyar lakosság körében, ha a különböző üzemanyagtípussal hajtott gépjárművek közül kell választani, a kérdezettek többsége a villanymotorral rendelkező autókat helyezik előtérbe.

Az előnyök kapcsán legtöbben az elektromos járművek környezeti fenntarthatóság szempontjából fontos szerepét emelték ki, miszerint a városok levegője tisztább lesz az e-mobilitás lehetőségeinek bővülésével, és a többség azzal is egyetért, hogy a technológia elterjedése segít a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Az elektromos autók kedvező megítélését mutatja, hogy minden második kérdezett szívesen vásárolna ilyen járművet. Különösen nyitottak a 30 év alattiak, a jó anyagi helyzetűek, akik gyakran és/vagy sokat használják az autójukat, továbbá, akik jól ismerik a technológiát.

Az elektromos autó vásárlására nyitott válaszolók körében a legfőbb motivációt a környezetkímélő technológia jelentené, ezt követi szorosan az olcsóbb üzemanyag.

A többségi vélemény szerint a legtöbb ember számára az elektromos autók ma még túl drágák, és szintén nagy az egyetértés abban, hogy az elektromos autókhoz kapcsolódó szolgáltatások még nem elég kiforrottak.

A kutatásban megkérdezett 65 év alattiak többsége pesszimista, nem gondolja, hogy a közeljövőben az elektromos autók ára felvenné a versenyt a hagyományos meghajtású személygépkocsik árával, és úgy véli, hogy ez csak 2030 után következik be.

A távolinak tűnő pozitív kilátások ellenére a válaszolók többsége hosszútávon életképes, jövőbemutató megoldásnak tartja az elektromos hajtású járművekkel való közlekedést.

A megkérdezettek jelentős hányada véli úgy, hogy az államnak támogatnia kell az elektromos autózás terjedését.

Ugyanakkor a kérdezettek közel felének nincs információja arról, hogy a magyar állam jelenleg támogatja-e az elektromos autózás elterjedését, további 16 százalékuk úgy vélte, hogy nem támogatja.

A magyarországi állami támogatás mértékéről a kérdezettek relatív többsége, 43 százaléka úgy véli, hogy az nem elegendő.

A villanyautók használatára nyitott 65 év alattiak hat százaléka lenne hajlandó a hagyományoshoz képest akár több mint 30 százalékkal is többet fizetni egy elektromos autóért. Ez a szám meglehetősen nagy piaci potenciálról tesz tanúbizonyságot, hiszen ha csak a háztartások 5 százaléka elektromos autót vásárolna Magyarországon a következő három évben, akkor is megtízszereződne a jelenleg forgalomban lévő villanymotoros személyautók száma.

Facebook
© 2020 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva