Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása a kormány reformtörekvéseinek egyik sarokköve, s ez adja a legtöbb alapot a vitára. 2007. júniusi kérdőívünkben néhány kérdés segítségével megpróbáltuk körbejárni az ezzel kapcsolatos uralkodó nézeteket.
Az egészségügy jelenlegi helyzetével kapcsolatos általános elégedettség egy százfokú skálára kivetítve 35 pont, azaz messze elmarad a közepes szinttől. Az ötfokú skálán leadott osztályzatok fele 1-es vagy 2-es, ezzel szemben 5-öst mindössze 3% adott. Sok máshoz témához hasonlóan ez a kérdés is erősen „politikaterhelt”, tehát míg a Fidesz szavazói átlagosan 26 pontosra értékelték az egészségügy helyzetét, addig az MSZP-s szavazók átlagosan 47 pontos értékelést adtak. Meglepő módon nincs szignifikáns különbség az értékelések átlagában aszerint, hogy valaki vett-e igénybe egészségügyi szolgáltatást az elmúlt esztendőben, vagy sem. Előbbiek átlagértéke 37 pont, utóbbiaké pedig 34 pont.
Az egészségbiztosítási rendszer átalakításával kapcsolatosan elmondható, hogy a lakosság a jelenlegi helyzettel sincs tisztában. A megkérdezettek valamivel kevesebb mint fele (46%) tudja úgy, hogy jelenleg egyetlen állami biztosító van, 21% szerint kiegészítő szolgáltatásokat lehet venni privát biztosítóktól, 18% szerint jelenlegi is szabad biztosítóválasztás van, 1% szerint pedig csak magánbiztosítók léteznek, míg 13% bevallottan nem tud válaszolni a kérdésre.
A jövőbeli megoldásra is öt lehetőséget ajánlottunk, de a válaszadók gyakorlatilag kettő közül választottak: a megkérdezettek 47%-a továbbra is az egybiztosítós, nem profitorientált rendszert támogatja, 29% pedig a vegyes, állami és privát biztosítókat is felvonultató rendszert preferálja. Emellett mindössze 5% támogatja a kizárólag magánbiztosító(ka)t tartalmazó megoldást, 4% pedig a német modellt (önkormányzati szintű, regionális biztosítók). A Fidesz szavazóinak abszolút többsége (57%), az MSZP-seknek pedig relatív többsége (45%) támogatja az egybiztosítós állami rendszer továbbvitelét. Érdekesség, hogy az SZDSZ szavazói mellett az MDF-esek többsége is a vegyes modell mellett van (bár a kis alminta miatt nehéz pontos következtetéseket levonni ezekről a szavazói csoportokról). A bizonytalan szavazók e kérdésben is jelentős részben bizonytalanok, s az állást foglalók közel azonos arányban oszlanak meg a csak állami (33%) és a vegyes modell (29%) között.
Tízből hét kérdezettnek volt konkrét véleménye arról, hogy van-e az emberek számára érzékelhető különbség a profit-orientált több-biztosítós és a nem profitorientált egybiztosítós állami modell között: 55% szerint van, s csupán 14% szerint nincs. A vélemények igen csak egy irányba húznak: a véleménnyel rendelkezők 68%-a szerint drágább lenne az ellátás költsége a több biztosító révén, s csak 12% szerint csökkennének a költségek. E kérdésben az MSZP szavazók is osztják a többségi véleményt: 60%-uk szerint drágulás következne.
A színvonal változásáról jobban megoszlanak a vélemények, de a drágulással párhuzamosan a válaszolók relatív többsége (41%) minőségbeli javulást vár, s csupán 22% romlást. A Fidesz szavazói három, nagyjából azonos méretű csoportra oszlanak az alapján, hogy romlást, stagnálást, vagy javulást várnak-e, míg az MSZP-sek fele derűlátó. Ugyanakkor akiknek volt tapasztalatuk a magyar egészségügyről az elmúlt egy évben, azok nagyobb arányban várnák a színvonal romlását a privát biztosítók megjelenésétől, mint akik nem szorultak ellátásra az elmúlt évben.
Az egészségügyi reformok megítélése meglehetősen egyértelmű: 71% szerint rosszabbul működik ma, mint a reformok előtt, 15% szerint nem változott, s csupán 6% szerint javult a működés. Még az MSZP szavazói közül is jóval többen érzékeltek romlást (47%), mint javulást (17%). Akik voltak orvosnál az elmúlt évben, azok az átlagosnál valamivel nagyobb arányban észleltek stagnáló színvonalat, s kisebb arányban romlást, de javulásról az ő esetükben is csak egy elenyésző kisebbség számolt be.
A jövőbeli működéssel kapcsolatosan tízből hárman bizakodók, de a megkérdezettek közel fele hosszabb távon is romlást vár. Itt jelennek meg a politikai alapú nézetkülönbségek: míg az MSZP szavazóinak többsége legalább valamelyest javulást vár, addig a Fidesz-szavazók háromnegyede a jövőre nézve is pesszimista.
A kérdezettek 71%-a teljesen biztos benne, hogy a vizitdíj bevezetésének hatására nem fog visszaszorulni a hálapénz, s további 9%-is ezt a forgatókönyvet valószínűsíti, míg ezzel kapcsolatban a megkérdezetteknek mindössze 7%-a nevezhető bizakodónak.
Jobban megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatosan, hogy a vizitdíj bevezetésének hatására csak a valóban betegek fordulnak-e orvoshoz, csökkentve ezzel a túlterheltségüket. Az összes megkérdezett 42%-a ezzel a kérdéssel kapcsolatosan is inkább pesszimista, ugyanakkor 33% kifejezetten optimistának mondható. Akik voltak orvosnál az elmúlt évben, azok valamivel kevésbé tartják reálisnak ezt a feltételezést, mint akik nem részesültek egészségügyi ellátásban.
A két kormánypártnak az egészségüggyel kapcsolatos vitájának kimenetelében a legtöbben (48%) kompromisszumot várnak, meglehetősen kevesen várják azt, hogy az MSZP vagy az SZDSZ keresztülerőlteti akaratát (6 ill. 8%). Nem elhanyagolható ugyanakkor azok aránya, akik szerint ez a kérdés koalíciós válságot fog eredményezni – bár ez a válasz épp a kormánypárti szavazók körében a legritkább.
A közvélemény-kutatás adatfelvétele 2007 június 6. és 14. között zajlott, melynek során összesen 971 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a vezetékes telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt. Válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség, háztartásméret) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadó hibákat öt szempontú a kereszt-interakciókat is figyelembe vevő, iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
