» A motorizációs trendek és autóhasználati szokások környezeti hatásai Magyarországon
Gazdaság \\ 2020-08-13
A motorizációs trendek és autóhasználati szokások környezeti hatásai Magyarországon

 

A személygépkocsik magyarországi száma kifejezetten alacsonynak mondható uniós összevetésben. Ugyanakkor ezek az autók átlagosan öregebbek az EU-s autóállománynál, és az életkor folyamatos emelkedést mutat. A külföldről behozott használt személyautók emelkedő életkora sem javít a hazai személyautó-állomány összképén.

A dízelüzemű autók arányát tekintve Magyarország meglehetősen jó helyzetben van, hiszen az Unióban itt az egyik legalacsonyabb ez az érték. Ugyanakkor a külföldről importált használt gépkocsikon belül az átlagosnál nagyobb arányban találhatóak az ottani szigorodó szabályoknak már nem megfelelő, magasabb károsanyag-kibocsájtású idősebb dízelmotoros járművek. A környezeti hatások szempontjából szintén nem kedvező, hogy új személygépjárművek átlagos CO2-kibocsátását tekintve Magyarország mutatója az egyik legrosszabb az EU-n belül.

A Forsense autózási szokásokkal kapcsolat kutatásában résztvevő 65 év alatti megkérdezettek háromnegyedének van jogosítványa, de kevesebb, mint kétharmaduk szokott autót vezetni. A diplomások és jobb anyagi helyzetűek között magasabb a jogosítvánnyal rendelkezők aránya az átlagosnál. De a nagyobb városokban hiába magasabb átlagban a lakosok iskolázottsága, és élnek általában kedvezőbb anyagi helyzetben az emberek, ez nem emeli azok számát, akik rendszeresen vezetnek. Sőt, a fővárosban alacsonyabb az autót rendszeresen használók aránya, és a nagyvárosokban az átlagot meghaladó azok aránya, akiknek van jogosítványa, de nem szoktak autót vezetni.

A felmérésben szereplők válaszolók közül minden második tervezi, hogy a következő három év során vásárol egy autót. Ugyanakkor az erre fordítható összeg a többség számára csak egy használt autó, nagyon sok esetben egy öreg, elavult technológiájú használt autó megvásárlását teszi lehetővé. Egy közép- vagy magasabb kategóriás új autó megvásárlásához szükséges összeget (legalább 6 millió forintot) csak kb. minden nyolcadik megkérdezett tudna autóvásárlásra fordítani.

A 65 év alatti magyar autótulajdonosok közel fele naponta használja a személygépkocsiját, 38 százalékuk pedig hetente többször. Ugyanakkor az autóhasználattól történő tartózkodást jellemzően két igen eltérő indokkal lehet magyarázni: az autó anyagi vonzatával (túl drága), vagy az alternatív közlekedési eszközökkel (leginkább Budapesten).

Az legtöbben a munkahelyükre, vagy iskolába mennek autóval. Ha ehhez hozzávesszük azokat is, akik nem csak munkába járnak az autóval, hanem az autózás a munkájuk része, akkor azt mondhatjuk, hogy a 65 év alattiak több mint 40 százaléka számára az autóhasználat a munkavégzés velejárója. Az autóval munkába járók az átlagosnál kisebb arányban (33 százalék) értenek inkább egyet azzal az állítással, hogy „A közlekedésben a környezetet kevésbé terhelő módokat választom”, azaz legalább részben tisztában vannak autóhasználati szokásaik környezeti hatásaival.

 

202008_Motorizáció és autóhasználati szokások Magyarországon
Facebook
© 2022 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva