» A motorizációs trendek és autóhasználati szokások környezeti hatásai Magyarországon
Gazdaság \\ 2020-08-13
A motorizációs trendek és autóhasználati szokások környezeti hatásai Magyarországon

 

Az EU hosszabbtávon csökkenő, de az utóbbi években újból növekedést mutató üvegházhatású gázok kibocsátásában egyre nagyobb szerepet játszik a közlekedés, és ezen belül is a személyautók közúti közlekedése.

A személygépkocsik magyarországi száma kifejezetten alacsonynak mondható EU-s összevetésben. Ugyanakkor ezek az autók átlagosan öregebbek az EU-s autóállománynál,
és az életkor folyamatos emelkedést mutat.

A külföldről behozott használt személyautók emelkedő életkora sem javít a hazai személyautó-állomány összképén.

A dízelüzemű autók arányát tekintve Magyarország meglehetősen jó helyzetben van, hiszen itt az egyik legalacsonyabb ez az érték. Ugyanakkor a külföldről importált használt gépkocsikon belül az átlagosnál nagyobb arányban találhatóak az ottani szigorodó szabályoknak már nem megfelelő, magasabb károsanyag-kibocsájtású idősebb dízelmotoros járművek.

A használtautó-import kedvezőtlen hatásai a hazai autóparkra erősödni látszanak a COVID-járvány hatására.

A környezeti hatások szempontjából szintén nem kedvező, hogy új személygépjárművek átlagos CO2-kibocsátását tekintve Magyarország mutatója az egyik legrosszabb az EU-n belül.

A kutatásban résztvevő 65 év alatti megkérdezettek háromnegyedének van jogosítványa, de kevesebb, mint kétharmaduk szokott autót vezetni.

A diplomások és jobb anyagi helyzetűek között magasabb a jogosítvánnyal rendelkezők aránya az átlagosnál. De a nagyobb városokban hiába magasabb átlagban a lakosok iskolázottsága, és élnek általában kedvezőbb anyagi helyzetben az emberek, ez nem emeli azok számát, akik rendszeresen vezetnek. Sőt, a fővárosban alacsonyabb az autót rendszeresen használók aránya, és a nagyvárosokban az átlagot meghaladó azok aránya, akiknek van jogosítványa, de nem szoktak autót vezetni.

A 65 évesnél fiatalabb korúak többségének véleménye szerint (54 százalék) üzemanyag szempontjából az elektromos vagy a hibrid autók képviselik ma a legjobb megoldást.

A felmérésben szereplők válaszolók közül minden második tervezi, hogy a következő három év során vásárol egy autót.

Ugyanakkor az erre fordítható összeg a többség számára csak egy használt autó, nagyon sok esetben egy öreg, elavult technológiájú használt autó megvásárlását teszi lehetővé.

Egy közép- vagy magasabb kategóriás új autó megvásárlásához szükséges összeget (legalább 6 millió forintot) csak kb. minden nyolcadik megkérdezett tudna autóvásárlásra fordítani.

Az autóvásárlási vágy és a relatíve kevés rendelkezésre álló pénz magában hordoz egy kedvezőtlen trendet: a Nyugat-Európában már eladhatatlan gépkocsik, jelentős részben elavult és környezetszennyező dízelautók tömeges behozatalát Magyarországra.

A dízelautók egyik társadalmi csoportban sem nevezhetők kifejezetten népszerűnek, de az átlagosnál több van belőlük a férfiak, a fiatalok, az érettségivel sem rendelkezők körében.

A 65 év alatti magyar autótulajdonosok közel fele naponta használja a személygépkocsiját, 38 százalékuk pedig hetente többször. Ugyanakkor az autóhasználattól történő tartózkodást jellemzően két igen eltérő indokkal lehet magyarázni: az autó anyagi vonzatával (túl drága), vagy az alternatív közlekedési eszközökkel (leginkább Budapesten).

Az legtöbben a munkahelyükre, vagy iskolába mennek autóval. Ha ehhez hozzávesszük azokat is, akik nem csak munkába járnak az autóval, hanem az autózás a munkájuk része, akkor azt mondhatjuk, hogy a 65 év alattiak több mint 40 százaléka számára az autóhasználat a munkavégzés velejárója.

Az autóval munkába járók az átlagosnál kisebb arányban (33 százalék) értenek inkább egyet azzal az állítással, hogy „A közlekedésben a környezetet kevésbé terhelő módokat választom”, azaz legalább részben tisztában vannak autóhasználati szokásaik környezeti hatásaival.

Míg az autót munkába, iskolába járáshoz használók körében az átlag feletti arányban nem tartják magukra nézve jellemzőnek, hogy autózás esetén figyelnének arra, hogy az üres helyekre is találjanak útitársat, addig a legtöbben az autóval dolgozó válaszadók értettek ezzel teljes mértékben egyet, igaz az utóbbiak esetében sem túlságosan jellemző a gépjármű tudatos feltöltése.

Facebook
© 2020 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva