A Forsense 2006. szeptember 19-én és 20-án telefonos vizsgálatot készített a vasárnap este nyilvánosságra került, még 2006. május 26-án, a Magyar Szocialista Párt zárt frakcióülésén elhangzott Gyurcsány Ferenc beszédről és az azóta bekövetkezett eseményekről. A gyorsfelvétel adatai arra utalnak, hogy a társadalom nem elégedett Gyurcsány Ferenc magyarázataival, és alapvetően pártállástól függően ítéli meg, hogy a kormányfőnek le kell-e mondania vagy sem. Ugyanakkor pártállástól függetlenül az egész magyar társadalom egységesen elítéli az erőszakos megmozdulásokat.
A kutatás legfontosabb megállapításai a következők:middot;
– Az ország helyzetének átlagos megítélése mélypontra süllyedt, a 0-tól 100-ig terjedő skálán mindössze 28 pontos értéket mértünk. Ez az érték azonban nem alacsonyabb jelentősen a nyár közepi értéknél, azaz – egyelőre legalábbis – a megszorító intézkedések okozta általános hangulatromlást nem fokozták az elmúlt hét során történt események.·
– A napvilágra került májusi Gyurcsány-hangfelvétel erősen megosztja a lakosságot, és a véleményeket egyértelműen meghatározza az emberek pártszimpátiája. ·
– A kérdezettek többsége (60%) inkább nem tartja elfogadhatónak a miniszterelnök magyarázatát a hangfelvétellel kapcsolatosan, ugyanakkor csak alig több mint minden harmadik válaszadó (38%) nyilatkozott úgy, hogy a felvétel hatására romlott a véleménye Gyurcsány Ferencről, míg 53%-nak nem változott, 7%-nak pedig egyenesen javult.·
– A miniszterelnök megítélése nagyobb részt azok körében romlott nagy arányban, akik feltehetőleg eddig sem voltak róla túlságosan jó véleménnyel: a Fidesz szavazóinak 48%-a nyilatkozott ilyen módon. A bizonytalan pártválasztásúak körében is a romló vélemény a jellemző (53%).·
Gyurcsány Ferenc lemondásának szükségességére két különböző módon is rákérdeztünk, s mindkét esetben valamivel többen voltak, akik a miniszterelnök maradása mellett foglaltak állást (47-48%), mint akik a távozást sürgetik (42-45%). Mindkét esetben a Fidesz szavazóinak nagy többsége (88 illetve 85%-a) a lemondás mellett foglalt állást, az MSZP-sek viszont még nagyobb arányban állnak ki a miniszterelnök maradása mellett (95 illetve 89%), míg a politikailag kevésbé elfogult bizonytalan párválasztásúak mindkét esetben nagyobb arányban vannak Gyurcsány Ferenc maradása mellett (43 illetve 47%), mint az ellen (36 ill. 30%).·
– A megkérdezettek valamivel több mint fele (52%) úgy véli, jobb volna nem megtartani a hét végére tervezett Fidesz-nagygyűlést.·
– A megkérdezettek többsége a tüntetésekkel kapcsolatosan nem hisz sem a provokációs forgatókönyvben, sem abban, hogy az ellenzék által szervezett megmozdulásokról volna szó.·
– A májusi Gyurcsány-beszéddel ellentétben az erőszakos megmozdulások, különösen a Szabadság téri TV-székház ostromának megítélése jóval kevésbé pártpreferencia-függő: 92% szerint nem elfogadható módja a véleménynyilvánításnak az, hogy a tüntetők elfoglalták az MTV székházát, s 98% elutasítja a parkoló autók felgyújtását és a középületek, közterületek megrongálását.·
– A többség (63%) szerint a TV-székház elfoglalóival szembeni rendőri fellépés túlságosan enyhe volt, ugyanakkor a másnapi, Köztársaság téri rendőri fellépést 60% megfelelőnek tartotta. ·
– Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az eddigi történések szolgálják-e valamelyik parlamenti párt érdekeit. A leggyakoribb nézet (38%) nem áll egyik párt érdekében sem az, ami történt. A kormányoldalt a válaszadók 10%-a nevezte az események haszonélvezőjének, az ellenzéki pártokat pedig 22%. ·
– A májusi beszéd, valamint az azt követő tüntetések és erőszakos események – egyelőre – nem éreztették erőteljesen hatásukat a pártpreferenciákban. Ha most vasárnap parlamenti választásokat rendeznének, az összes megkérdezett 29%-a szavazna a Fideszre és 26% az MSZP-re, azaz a két párt közötti különbség a mintavételből származó becslési hiba határán belül van. A biztos szavazó pártválasztók 49%-a támogatná a Fideszt és 42%-uk az MSZP-t. Gyurcsány Ferencet valamivel továbbra is valamivel többen ítélik alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra (37%), mint Orbán Viktort (33%), ugyanakkor meglehetősen magas (21%) azok aránya, akik egyik politikust sem tartják alkalmasnak a posztra.
Az adatfelvétel módszertana
A kérdőíves gyors közvélemény-kutatás adatfelvétele 2006. szeptember 19. és 20. között történt, melynek során összesen 509 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg CATI módszerrel a Gyurcsány-hangfelvétellel és az azután kirobbant megmozdulásokkal kapcsolatosan. A mintavételből fakadó véletlen hibát négy szempontú súlyozással korrigáltuk, amely alapján válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,3 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
2006. 09. 21.
1. Általános közérzet
Az ország helyzetének átlagos megítélése mélypontra süllyedt, a 0-tól 100-ig terjedő skálán mindössze 28 pontos értéket mértünk. Az összes megkérdezett 61%-a szerint mennek rosszul, vagy nagyon rosszul a dolgok, ezzel szemben mindössze 6% adott közepesnél jobb jegyet. A pártpreferencia erősen befolyásolja az ország helyzetével kapcsolatos vélekedéseket, hiszen a Fidesz szavazóinak átlagos értékelése mindössze 14 pont, de még az MSZP-seké sem is elmarad a közepestől (45 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok értékelése a teljes lakossági átlaghoz közeli (27 pont).
2. Gyurcsány-hangfelvétel
Az általunk megkérdezettek 97%-a hallott arról, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc egyik májusi, zárt ülésen elhangzott beszéde. A továbbiakban ennek – a közel a teljes felnőtt lakosságot kitevő – csoportnak tettünk fel kérdéseket a beszéddel kapcsolatosan. A válaszadók közel fele (47%), hallotta vagy olvasta is a beszédet teljes egészében, s valamivel többen (50%) vannak azok, akik csak részleteket hallottak belőle. A kérdezettek 81%-a hallott valamilyen reakciót is a miniszterelnöktől a beszéddel kapcsolatosan annak nyilvánosságra kerülése után. A beszéddel kapcsolatosan meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki a véleményekből. A kérdezettek többsége (60%) inkább nem tartja elfogadhatónak a miniszterelnök magyarázatát a hangfelvétellel kapcsolatosan, ugyanakkor csak alig több mint minden harmadik válaszadó (38%) nyilatkozott úgy, hogy a felvétel hatására romlott a véleménye Gyurcsány Ferencről, míg 53%-nak nem változott, 7%-nak pedig egyenesen javult. A fideszesek 96%-a szerint elfogadhatatlan a miniszterelnök interpretációja, az MSZP-sek 79% ezzel szemben inkább vagy teljesen elfogadhatónak tartja azt. A bizonytalan pártválasztásúak 63%-a is arra hajlik, hogy nem elfogadható az a magyarázat, amit a miniszterelnök a májusi beszéddel kapcsolatosan adott. A miniszterelnök megítélése főként azok körében romlott nagy arányban, akik feltehetőleg eddig sem voltak róla túlságosan jó véleménnyel: a Fidesz szavazóinak 48%-a nyilatkozott ilyen módon. Saját pártja szavazóinak megítélése alapjaiban véve nem változott (70%), emellett kb. ugyanannyian számoltak be javuló véleményről (16%), mint romlóról (13%). A bizonytalan pártválasztásúak körében is a romló vélemény a jellemző (53%).Gyurcsány Ferenc lemondásának szükségességére két különböző módon is rákérdeztünk. Az első kérdés úgy hangzott, hogy „Egyes vélemények szerint Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania a nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Ön egyetért ezzel az állásponttal?”. Ez esetben nagyjából megegyezik a lemondást sürgetők (45%) és az azt ellenzők (48%) aránya, a különbség kisebb a mintavételi hibából eredeztethetőnél. Néhány kérdéssel később pedig két állítás közül kellett választaniuk a kérdezetteknek, melyek így hangzottak: „Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek le kellene mondani ebben a helyzetben”, illetve „Ebben a helyzetben a kormányfőnek a helyén kellene maradnia” Az előbbi állítással a válaszadók 42%-a ért egyet, az utóbbival 47%. Mindkét esetben a Fidesz szavazóinak nagy többsége (88 illetve 85%-a) a lemondás mellett foglalt állást, az MSZP-sek viszont még nagyobb arányban állnak ki a miniszterelnök maradása mellett (95 illetve 89%). A bizonytalan párválasztásúak mindkét esetben nagyobb arányban vannak Gyurcsány Ferenc maradása mellett (43 illetve 47%), mint az ellen (36 ill. 30%). font color=”#000000″>Kb. minden negyedik megkérdezett osztja azt az álláspontot, hogy a TV-székház ostroma mögött szervezett provokáció áll, hogy így tereljék el a figyelmet Gyurcsány Ferenc vasárnap nyilvánosságra került májusi hangfelvételéről. Bár a Fideszesek átlagon felüli arányban osztják ezt a nézetet (40%), az ő körükben is az ellentétes nézeten lévők vannak többen (50%). A pártválasztás alapján képzett többi csoporton belül csak egy szűk kisebbség szerint történt provokáció. Valamivel többen vannak (32%), akik azt gondolják, hogy tüntetéseket országszerte és a Kossuth Téren is az ellenzék szervezte, hogy az önkormányzati választások előtt a kormány ellen fordítsa az embereket, azonban ez esetben is a többség (58%) más véleményen van. Az MSZP szavazóinak 66%-a az ellenzéket sejti a tüntetések mögött, ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok többsége (53%) ezt az álláspontot is elveti.A megkérdezettek valamivel több mint fele (52%) úgy véli, jobb volna nem megtartani a hét végére tervezett Fidesz-nagygyűlést, s csupán 39% szerint lehet nyugodtan megtartani azt. A fideszesek többsége (62%) a nagygyűlés megtartása mellett van, minden más szavazói csoporton belül – ide értve a bizonytalanokat is (45%) – azok vannak többen, akik szerint jobb volna, ha elmaradna a gyűlés.
3. Hétfő és kedd éjszaka
A magyar lakosság 99%-a tud arról, ami hétfő és kedd éjszaka Budapest utcáin történt. A lakosság kb. egyharmada mind a hétfői, mind a keddi eseményeket figyelemmel kísérte, s ugyanekkora az aránya azoknak, akik csak az egyiket – tipikusan a hétfőit – illetve akik egyiket sem, csak beszámolókból szereztek tudomást azokról. Az MTV székházánál történtekről pártállástól függetlenül meglehetősen egyöntetű a megkérdezettek álláspontja: 92% szerint nem elfogadható módja a véleménynyilvánításnak az, hogy a tüntetők elfoglalták az MTV székházát, s 98% elutasítja a parkoló autók felgyújtását és a középületek, közterületek megrongálását. A Fidesz szavazóinak is csak szűk kisebbsége, 13% tartja elfogadhatónak a székházfoglalást, míg a rombolást 96%-uk elítéli.A többség (63%) által képviselt álláspont szerint a TV-székház elfoglalóival szembeni rendőri fellépés túlságosan enyhe volt s mindössze minden ötödik ember szerint volt megfelelő a rendőrség beavatkozása. Ezzel éles kontrasztban áll a másnapi, Köztársaság téri rendőri fellépés megítélése[1], azt 60% megfelelőnek tartotta, s mindössze 18% kevesellte. E tekintetben sincs jelentős eltérés a nagy pártok szavazói között, bár az MSZP-s szavazók valamivel nagyobb arányban kevesellték a Szabadság téri rendőri beavatkozást, és szintén nagyobb arányban voltak elégedettek a Köztársaság térivel. Az első zavargásokkal kapcsolatosan a keddi válaszadók 55%-a egyetértett azzal az állítással, hogy a rendőrség nem avatkozott időben közbe a TV-székház előtti erőszakos cselekményekkel szemben. Általános nézet, hogy az erőszakos cselekedetekért a tüntetők elenyésző (43%) vagy csupán kis része (27%) tehető felelősség, s a válaszadóknak mindössze 6%-a hibáztatja a teljes tüntető tömeget. A Fidesz szavazóinak 56%-a szerint csak egy elenyésző kisebbség a felelős, ugyanakkor az MSZP-sek körében csupán 29% osztja ezt a nézetet.Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az eddigi történések szolgálják-e valamelyik parlamenti párt érdekeit. A kérdezettek 38%-a szerint nem áll egyik párt érdekében sem az, ami történt. Az MSZP-, az SZDSZ-t és összefoglalva a kormánypártokat együttesen a válaszadók 10%-a nevezte az események haszonélvezőjének, a Fideszt és összefoglalva az ellenzéki pártokat pedig 22%. (Tízből három megkérdezett nem tudja megítélni, melyik pártnak származhat haszna). A Fidesz szavazói nagyobb arányban (46%) vannak azon a véleményen, hogy semelyik pártnak nem állnak érdekében az események, mint az MSZP-sek (32%). Ugyanakkor a fideszesek 21%-a szerint az MSZP számára kedvezőek a történtek, az MSZP szavazóinak 32%-a szerint viszont a Fidesz. A pártválasztásukban bizonytalanok véleményeinek megoszlása az MSZP-szavazókéhoz áll közelebb, többen (18%) tartják közülük a Fideszt a haszonélvezőnek, mint az MSZP-t (3%). A kérdőívben szerepelt két kérdés a pártok illetve a személyek felelősségére vonatkozóan. Megítélésünk szerint ezen kérdések interpretálása nem egyértelmű, mivel a kérdés megfogalmazása („ki a felelőse?”) alapján a kérdező az illetékességre, hatáskörre vonatkozóan is értelmezhette azt.A kérdezettek 30%-a szerint az MSZP, 20% szerint pedig a Fidesz a felelős a történtekért 11% pedig azon az állásponton van, hogy mindegyik pártnak felelőssége van az ügyben. Ez a kérdés is erősen meghatározott a válaszadók pártpreferenciája által: az MSZP-sek 46%-a a Fideszt tartja felelősnek, a fideszesek 59%-a az MSZP-t. A bizonytalanok ez esetben a fideszes állásponthoz állnak közelebb: 28%-uk szerint az MSZP a felelős, s csak 9%-uk szerint a Fidesz. Ez a csoport az átlagosnál jóval nagyobb arányban (23%) képviseli azt az álláspontot, hogy mindegyik párt felelős a történtek miatt.A megkérdezettek többsége (56%) szerint nincs egyszemélyi felelőse a történteknek. Pártállástól függetlenül ez a nézet a leggyakoribb, a Fidesz szavazóinak fele is ezt képviseli. Az összes megkérdezett 20%-a szerint Gyurcsány Ferenc, 5%-a szerint pedig Orbán Viktor az egyszemélyi felelős. A Fidesz szavazóinak 41%-a teszi felelőssé Gyurcsány Ferencet, az MSZP-sek 15%-a pedig Orbán Viktort, míg a bizonytalan pártpreferenciájúak az átlagosnál kisebb arányban említik a miniszterelnököt (13%).
4. Politikai preferenciák
Ha most vasárnap választásokat rendeznének, akkor a megkérdezettek 69%-a menne el biztosan szavazni. Az összes megkérdezett 29%-a szavazna a Fideszre és 26% az MSZP-re, azaz a két párt közötti különbség a mintavételből származó becslési hiba határán belül van. A biztos szavazó pártválasztók 49%-a támogatná a Fideszt és 42%-uk az MSZP-t. A kormány és az ellenzék megítélése hasonló, mindkét esetben 59% a negatív véleményt alkotók aránya, míg a kormány munkáját 34%, az ellenzékét pedig csupán 30% értékeli pozitívan. Gyurcsány Ferencet valamivel többen ítélik alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra (37%), mint Orbán Viktort (33%), ugyanakkor meglehetősen magas (21%) azok aránya, akik egyik politikust sem tartják alkalmasnak a posztra. Az önkormányzati választásokon hasonlóak a pártok erőviszonyai, 28% szavazna a Fidesz képviselőjelöltjére és 22% az MSZP-ére, míg a polgármester-választás esetében gyakorlatilag döntetlen az állás (Fidesz: 26%, MSZP: 25%). A megkérdezettek 72%-a állítja, hogy biztosan részt kíván venni az október 1-ei önkormányzati választásokon.
Ha most vasárnap választásokat rendeznének, akkor a megkérdezettek 69%-a menne el biztosan szavazni. Az összes megkérdezett 29%-a szavazna a Fideszre és 26% az MSZP-re, azaz a két párt közötti különbség a mintavételből származó becslési hiba határán belül van. A biztos szavazó pártválasztók 49%-a támogatná a Fideszt és 42%-uk az MSZP-t. A kormány és az ellenzék megítélése hasonló, mindkét esetben 59% a negatív véleményt alkotók aránya, míg a kormány munkáját 34%, az ellenzékét pedig csupán 30% értékeli pozitívan. Gyurcsány Ferencet valamivel többen ítélik alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra (37%), mint Orbán Viktort (33%), ugyanakkor meglehetősen magas (21%) azok aránya, akik egyik politikust sem tartják alkalmasnak a posztra. Az önkormányzati választásokon hasonlóak a pártok erőviszonyai, 28% szavazna a Fidesz képviselőjelöltjére és 22% az MSZP-ére, míg a polgármester-választás esetében gyakorlatilag döntetlen az állás (Fidesz: 26%, MSZP: 25%). A megkérdezettek 72%-a állítja, hogy biztosan részt kíván venni az október 1-ei önkormányzati választásokon.
Ha most vasárnap választásokat rendeznének, akkor a megkérdezettek 69%-a menne el biztosan szavazni. Az összes megkérdezett 29%-a szavazna a Fideszre és 26% az MSZP-re, azaz a két párt közötti különbség a mintavételből származó becslési hiba határán belül van. A biztos szavazó pártválasztók 49%-a támogatná a Fideszt és 42%-uk az MSZP-t. A kormány és az ellenzék megítélése hasonló, mindkét esetben 59% a negatív véleményt alkotók aránya, míg a kormány munkáját 34%, az ellenzékét pedig csupán 30% értékeli pozitívan. Gyurcsány Ferencet valamivel többen ítélik alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra (37%), mint Orbán Viktort (33%), ugyanakkor meglehetősen magas (21%) azok aránya, akik egyik politikust sem tartják alkalmasnak a posztra. Az önkormányzati választásokon hasonlóak a pártok erőviszonyai, 28% szavazna a Fidesz képviselőjelöltjére és 22% az MSZP-ére, míg a polgármester-választás esetében gyakorlatilag döntetlen az állás (Fidesz: 26%, MSZP: 25%). A megkérdezettek 72%-a állítja, hogy biztosan részt kíván venni az október 1-ei önkormányzati választásokon.
A magyar lakosság 99%-a tud arról, ami hétfő és kedd éjszaka Budapest utcáin történt. A lakosság kb. egyharmada mind a hétfői, mind a keddi eseményeket figyelemmel kísérte, s ugyanekkora az aránya azoknak, akik csak az egyiket – tipikusan a hétfőit – illetve akik egyiket sem, csak beszámolókból szereztek tudomást azokról. Az MTV székházánál történtekről pártállástól függetlenül meglehetősen egyöntetű a megkérdezettek álláspontja: 92% szerint nem elfogadható módja a véleménynyilvánításnak az, hogy a tüntetők elfoglalták az MTV székházát, s 98% elutasítja a parkoló autók felgyújtását és a középületek, közterületek megrongálását. A Fidesz szavazóinak is csak szűk kisebbsége, 13% tartja elfogadhatónak a székházfoglalást, míg a rombolást 96%-uk elítéli.A többség (63%) által képviselt álláspont szerint a TV-székház elfoglalóival szembeni rendőri fellépés túlságosan enyhe volt s mindössze minden ötödik ember szerint volt megfelelő a rendőrség beavatkozása. Ezzel éles kontrasztban áll a másnapi, Köztársaság téri rendőri fellépés megítélése[1], azt 60% megfelelőnek tartotta, s mindössze 18% kevesellte. E tekintetben sincs jelentős eltérés a nagy pártok szavazói között, bár az MSZP-s szavazók valamivel nagyobb arányban kevesellték a Szabadság téri rendőri beavatkozást, és szintén nagyobb arányban voltak elégedettek a Köztársaság térivel. Az első zavargásokkal kapcsolatosan a keddi válaszadók 55%-a egyetértett azzal az állítással, hogy a rendőrség nem avatkozott időben közbe a TV-székház előtti erőszakos cselekményekkel szemben. Általános nézet, hogy az erőszakos cselekedetekért a tüntetők elenyésző (43%) vagy csupán kis része (27%) tehető felelősség, s a válaszadóknak mindössze 6%-a hibáztatja a teljes tüntető tömeget. A Fidesz szavazóinak 56%-a szerint csak egy elenyésző kisebbség a felelős, ugyanakkor az MSZP-sek körében csupán 29% osztja ezt a nézetet.Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az eddigi történések szolgálják-e valamelyik parlamenti párt érdekeit. A kérdezettek 38%-a szerint nem áll egyik párt érdekében sem az, ami történt. Az MSZP-, az SZDSZ-t és összefoglalva a kormánypártokat együttesen a válaszadók 10%-a nevezte az események haszonélvezőjének, a Fideszt és összefoglalva az ellenzéki pártokat pedig 22%. (Tízből három megkérdezett nem tudja megítélni, melyik pártnak származhat haszna). A Fidesz szavazói nagyobb arányban (46%) vannak azon a véleményen, hogy semelyik pártnak nem állnak érdekében az események, mint az MSZP-sek (32%). Ugyanakkor a fideszesek 21%-a szerint az MSZP számára kedvezőek a történtek, az MSZP szavazóinak 32%-a szerint viszont a Fidesz. A pártválasztásukban bizonytalanok véleményeinek megoszlása az MSZP-szavazókéhoz áll közelebb, többen (18%) tartják közülük a Fideszt a haszonélvezőnek, mint az MSZP-t (3%). A kérdőívben szerepelt két kérdés a pártok illetve a személyek felelősségére vonatkozóan. Megítélésünk szerint ezen kérdések interpretálása nem egyértelmű, mivel a kérdés megfogalmazása („ki a felelőse?”) alapján a kérdező az illetékességre, hatáskörre vonatkozóan is értelmezhette azt.A kérdezettek 30%-a szerint az MSZP, 20% szerint pedig a Fidesz a felelős a történtekért 11% pedig azon az állásponton van, hogy mindegyik pártnak felelőssége van az ügyben. Ez a kérdés is erősen meghatározott a válaszadók pártpreferenciája által: az MSZP-sek 46%-a a Fideszt tartja felelősnek, a fideszesek 59%-a az MSZP-t. A bizonytalanok ez esetben a fideszes állásponthoz állnak közelebb: 28%-uk szerint az MSZP a felelős, s csak 9%-uk szerint a Fidesz. Ez a csoport az átlagosnál jóval nagyobb arányban (23%) képviseli azt az álláspontot, hogy mindegyik párt felelős a történtek miatt.A megkérdezettek többsége (56%) szerint nincs egyszemélyi felelőse a történteknek. Pártállástól függetlenül ez a nézet a leggyakoribb, a Fidesz szavazóinak fele is ezt képviseli. Az összes megkérdezett 20%-a szerint Gyurcsány Ferenc, 5%-a szerint pedig Orbán Viktor az egyszemélyi felelős. A Fidesz szavazóinak 41%-a teszi felelőssé Gyurcsány Ferencet, az MSZP-sek 15%-a pedig Orbán Viktort, míg a bizonytalan pártpreferenciájúak az átlagosnál kisebb arányban említik a miniszterelnököt (13%).
