» A kormánnyal és az ellenzékkel is elégedetlenek az emberek -2008. január
Közélet \\ 2008-01-25
A kormánnyal és az ellenzékkel is elégedetlenek az emberek -2008. január

A 2008. januári kérdőíves közvéleménykutatás során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről.

1. Közérzet, legfontosabb események

Az ország helyzetének általános megítélését mérő index gyakorlatilag nem mutat változást az elmúlt hónapok során. A lakossági általános Közérzet Indexe (KI) immár a harmadik egymást követő hónapban 25 pontos mélyponton áll. A megkérdezettek több mint kétharmada adott közepesnél rosszabb osztályzatot arra a kérdésre, hogy hogyan mennek a dolgok az országban, a pozitívan értékelők aránya pedig éppen hogy eléri a 4%-ot.

A Fidesz szavazóinak 16 pontos értéke csupán egy ponttal magasabb a decemberi értéknél, az MSZP szavazóinak 47 pontos átlagértéke pedig pontosan megegyezik a múlt havi adattal. A pártválasztásukban bizonytalanok 28 pontos átlagértéke továbbra is csak kis mértékben különbözik a teljes minta átlagától, és a korábbi felmérésekhez hasonlóan most is elmondható, hogy ennek a csoportnak a Közérzeti Indexe a két nagy párt tábora közül a Fidesz szavazóinak igen alacsony indexértékéhez áll közelebb.

2. Pártválasztás

A téli időszakban nem csupán a rossz közérzet, hanem az alacsony politikai aktivitás is „megfagyott”. A megkérdezetteknek 61%-a biztos benne, hogy most vasárnap elmenne szavazni, ha választásokat rendeznének (-2 százalékpont december óta), és 44% azok aránya, akik a jelenlegi politikai palettán megtalálják, mely pártra adnák voksukat, s ezt a választásukat el is árulják (-1 százalékpont). Az ősz elején még több mint 10 százalékponttal magasabb volt ez az arány. Ugyanakkor 18% biztosan nem menne el, vagy nem tud olyan pártot mondani, amelyre szavazna, szintén 18% nem tudja, 20% pedig nem mondja meg, kire szavaznia.

Mindkét nagy párt támogatottsága valamivel alacsonyabb az elmúlt hónap során mért adatnál, s bár ezek a különbségek rövidtávon akár a mintavételből fakadó hibának tulajdoníthatók is volnának, egy negyedév távlatából tekintve mind a Fidesz, mind az MSZP tábora egyértelműen zsugorodott. Most vasárnap az összes megkérdezett 26%-a szavazna a Fideszre, s mindössze 11% az MSZP-re.

A Fidesz 5, az MSZP 7 százalékpontos támogatottságcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt négy hónap során. Jelentős különbség ugyanakkor, hogy míg a Fidesz támogatottsága az elmúlt esztendő során folyamatosan 26 és 31% között ingadozott, addig az MSZP támogatottsága a tavaszi enyhe felfutás után lassú, de folyamatos csökkenést mutat.

A két kisebbik önállónak mondható parlamenti párt támogatottsága nem mutat változást, az MDF stabilan őrzi harmadik helyét a pártok versenyében (4%), az SZDSZ-re pedig az összes megkérdezett 2%-a szavazna. Az összes többi párt támogatottsága együttesen sem éri el a 2%-ot.

A biztos szavazó, és pártot is választók köre jelenleg mindössze 35% (-1 százalékpont), azaz az összes megkérdezett alig több mint egyharmada sorolható a választások kimenetelének előrejelzése szempontjából igen fontos kategóriába. Újból igaz a decemberben megfogalmazott állítás: ilyen alacsony arányt még soha sem mértünk e csoport esetében.

A biztos szavazó pártválasztók 61%-a szavazna most vasárnap a Fideszre, 26%-uk pedig az MSZP-re. Ez a Szocialista Párt esetében stagnálást, a legnagyobb ellenzéki párt esetében pedig 5 százalékpontos csökkentést jelent decemberhez képest. Ugyanakkor a biztos szavazó pártválasztók kis csoportlétszáma miatt, az 5 százalékpontos különbség hibahatár közeli.

Az MDF támogatottsága a biztos szavazó pártot is választók csoportján belül is kétszerese (6%) az SZDSZ-ének (3%).

3. Politikai attitűdök, preferenciák

A véleményklíma változatlansága nem csupán az általános közérzeten és a politikai aktivitáson érhető tetten. A kormány tevékenységét jelenleg a megkérdezettek 66%-a ítéli meg negatívan, az ellenzékét pedig 52% – ezek az eredmények sem mutatnak jelentős változást december óta. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya 31% (+2 százalékpont), a csak a kormánnyal elégedetleneké 35% (-5 százalékpont), a csak az ellenzéket elmarasztalóké pedig 21% (+1 százalékpont) – a fennmaradó valamivel több mint 10% vagy mindkét esetben pozitívan értékelt (2%), vagy egyik esetben sem tudott értékelést adni. Noha az elmúlt hónapok során az ellenzék megítélése jobb lett a kormányéhoz viszonyítva, a Fidesz szavazói továbbra is valamivel nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával (20%), mint az MSZP szimpatizánsai (15%).

Összességében továbbra is relatív többségben vannak a kormányváltást pártolók, de csökkent a számbeli fölényük a jelenlegi kormány hatalmon maradását támogatókéhoz viszonyítva. A megkérdezettek 45%-a támogatná a kormány leváltását (-2 százalékpont), 33% pedig a kormány megtartását (+6 százalékpont). A pártválasztásukban bizonytalanok körében azonos arányú mindkét vélemény támogatottsága.

A kormány pozíciójával kapcsolatos közhangulatban nem történt ilyen mértékű változás. A megkérdezettek 44%-a (-2 százalékpont) úgy érzi, közvetlen környezetében a kormányváltást kívánók vannak többen, 18% szerint pedig a kormány megtartását kívánók (+1 százalékpont).

Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel Gyurcsány Ferenccel ill. Orbán Viktorral vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor kisebb Fidesz-előny mutatkozik, mint a hagyományos pártválasztásos kérdés esetében. Az MSZP számára kedvező két opció együttes támogatottsága 22% (+2 százalékpont az elmúlt hónaphoz viszonyítva), a Fidesz támogatását jelentő két lehetőségé pedig 27% (-1 százalékpont).

Ugyanakkor továbbra is mindkét opciót megelőzi egy nem létező, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő, amelynek 32%-os a támogatottsága. A „harmadik erő”-t legjobb megoldásnak tartók a korábbi felmérésekhez hasonlóan továbbra is jóval nagyobb arányban kerülnek ki a Fidesz-szavazók közül (21%), mint az MSZP szavazói közül (11%).

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül január során is a volt miniszterelnököt tartják többen alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére (37%, -1 százalékpont december óta), míg Gyurcsány Ferencet jelenleg 27% tartja alkalmasabbnak (+3 százalékpont). Mindkét politikus töretlen, 90% körüli bizalmat élvez saját pártja hívei körében, ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok közel 10 százalékponttal nagyobb arányban tartják alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet, mint Orbán Viktort.

Módszertan

A Forsense és a Századvég országos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett január közepén melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok hibahatára maximum 3,1%.

Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.

Facebook
© 2023 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva