A Forsense országos közvéleménykutatást végzett 2006. október 2. és 5. között. A kutatás témái között szerepeltek önkormányzati választásokkal, általános politikai véleményekkel és aktuális közéleti történésekkel kapcsolatos kérdések. A felmérés legfontosabb megállapításai a következők:

· Az ország helyzetének átlagos megítélése a nyáron bejelentett megszorító intézkedések után mélypontra süllyedt, tovább azóta nem romlott (az értéke 0-tól 100-ig terjedő skálán 29 pontos). A saját lakóhely helyzetének átlagos megítélése alapján jobb kép alakul ki az országról, az értékelések átlaga 49 pont. A politikai elköteleződés nagyobb mértékben határozza meg az ország vagy a lakóhely helyzetének megítélését, mint az, hogy ki hol lakik.

· A nyáron megszerzett előnyét őrzi a Fidesz, hiszen ha most választásokat rendeznének, akkor az összes megkérdezett 32%-a szavazna a Fideszre, és 24% az MSZP-re. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem történt az elmúlt hónap során jelentős változás a politikai preferenciákban.

· A kormány és az ellenzék munkájának megítélése hasonló, mindkét esetben a negatív vélemények vannak többségben. A kormány munkáját a megkérdezettek 60%-a értékeli negatívan, az ellenzékét pedig 56%. A Fidesz szavazói körében valamivel nagyobb a saját oldallal elégedetlenek aránya (22%), mint az MSZP-sek esetében (16%).

· Az utóbbi hetek történései és az önkormányzati választások eredményei ellenére sem változott az a helyzet, miszerint továbbra is valamivel többen tartják alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki posztra (37%), mint ahányan Orbán Viktort támogatják (32%).

· A megyei közgyűlésekre listán leadott szavazatokat igen jó pontossággal mértük, hiszen a válaszolók utólagos visszaemlékezései alapján a kormányoldal támogatottsága 37% (a valóságban 35%-os volt), míg a parlamenti ellenzéké 55% (a valóságban 54% volt). Az önkormányzati választások eredményével a megkérdezettek többsége (55%) elégedett.

· A választási eredmények okairól megoszlanak a vélemények, de jóval többen vélik úgy, hogy az MSZP elveszítette a választást, mint ahányan a Fidesz győzelmeként értelmezik azt. És ezzel még a Fidesz szavazók többsége is egyetértett.

· A bizalmi szavazást a lakosság többsége támogatja, de teljesen megosztottak az emberek aszerint, hogy ennek eredményétől függetlenül le kell-e mondania Gyurcsány Ferencnek a miniszterelnöki posztról (nem szignifikáns az eltérés, de valamivel többen vannak a lemondás mellett állók).

· Sólyom László választások utáni beszédének átlagos értékelése egy százfokú skálára kivetítve 54 pont. A fideszesek 74%-a adott közepesnél jobb osztályzatot, az MSZP-sek 67%-a viszont közepesnél rosszabbat.

· A kérdezettek többsége (54%) nem ért egyet azzal, hogy Orbán Viktor ultimátumot adott Gyurcsány Ferencnek a lemondásra, mert ellenkező esetben nagygyűlésre hívja péntek délutánra az embereket a Kossuth térre. Mindössze 39% ért egyet a volt miniszterelnökkel e kérdésben.

Bevezető

A kérdőíves közvéleménykutatás adatfelvétele 2006. október 2-5. között történt, melynek során összesen 803 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel. A mintavétel alapjául a vezetékes telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó véletlen hibát négy szempontú súlyozással korrigáltuk, amely alapján válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,5 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit, alapmegoszlásait ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik, ott összehasonlítást teszünk a legutóbbi, az önkormányzati választásokat megelőzően végzett vizsgálatunk eredményeivel is.

1. Általános közérzet

Az ország helyzetének átlagos megítélése a nyáron bejelentett megszorító intézkedések után mélypontra süllyedt, a 0-tól 100-ig terjedő skálán mért 29 pontos érték ezt a tendenciát támasztja alá. Az összes megkérdezett 60%-a szerint mennek rosszul, vagy nagyon rosszul a dolgok, és mindössze 5% adott közepesnél jobb jegyet. Az eltérő szavazótáborokhoz tartozó személyek gyökeresen másként ítélik meg az ország helyzetét, hiszen míg a Fidesz szavazóinak átlagos értékelése mindössze 19 pont, addig az MSZP-seké 43 pont – ez az érték is elmarad a közepestől. A pártválasztásukban bizonytalanok értékelése alig valamivel magasabb teljes lakossági átlagnál (32 pont). A saját lakóhely helyzetének átlagos megítélése alapján jobb kép alakul ki az országról, az értékelések átlaga 49 pont. Itt is érvényesül a politikai preferenciák hatása, bár kisebb a különbség a két nagy párt szavazóinak véleménye között. Az MSZP-sek átlagosan 59 pontra értékelték azt, ahogyan a dolgok saját lakóhelyükön mennek, a fideszesek pedig 42 pontra. A bizonytalan pártválasztásúak értékelése gyakorlatilag megegyezik a teljes lakosságéval (50 pont). A politikai elköteleződés nagyobb mértékben határozza meg az ország vagy a lakóhely helyzetének megítélését, mint az, hogy hol (melyik régióban, milyen típusú településen) lakik az illető. A lakóhely településtípusa szerint gyakorlatilag nincs eltérés az ország helyzetét illetően, a saját lakóhely esetében a legnagyobb eltérés a Budapesten és az egyéb városokban lakók között mutatkozott, 5 pont az utóbbiak javára (46 illetve 51 pont). A régió alapján 11 pont a maximális eltérés, a közép-dunántúliak átlagpontszáma 56, a dél-dunántúliaké pedig 45. A megkérdezettek 59%-a véli úgy, hogy rosszabbul mennek ma a dolgok az országban, mint négy évvel ezelőtt, s csupán 10% szerint mennek jobban a dolgok. Ennek a kérdésnek a megítélése is erősen függ a politikai beállítódástól, hiszen míg a Fideszesek 84%-a szerint mennek ma rosszabbul a dolgok, mint korábban, addig az MSZP-seknek mindössze 26%-a van ezen a nézeten. A saját lakóhely helyzetének változását illetően a stagnálás a leggyakoribb vélemény, 40% gondolja így, míg 33% szerint rosszabbul, 24% szerint pedig jobban mennek ma a dolgok, mint négy évvel ezelőtt. Ebben az esetben a válaszokat valamivel kevésbé befolyásolják a politikai attitűdök, bár a Fideszesek fele itt is romlást tapasztalt, az MSZP-sek körében pedig csupán 16% van ezen a nézeten.

2. Politikai preferenciák

Az önkormányzati választások, valamint az elmúlt hetek politikai eseményei mobilizálták a lakosságot, ami abban is megmutatkozik, hogy a megkérdezettek 72%-a menne el saját állítása szerint szavazni, ha most vasárnap parlamenti választásokat rendeznének. A nyáron megszerzett előnyét őrzi a Fidesz, hiszen ha most választásokat rendeznének, akkor az összes megkérdezett 32%-a szavazna a Fideszre, és 24% az MSZP-re. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem történt az elmúlt hónap során földindulás-szerű változás a politikai preferenciákban, hiszen július közepén is a most mért 8 százalékponttal megegyező volt a különbség a két párttámogatottsága között. Magas az ismeretlen preferenciájúak aránya, 13% nem tudja, 15% nem mondja meg, mely pártot választaná. A biztos szavazó pártválasztók aránya a teljes lakosságon belül – hosszú idő után először újra, hacsak egyetlen ponttal is, de – 50% felett van. Közülük 50% szavazna most vasárnap a Fideszre és 40% az MSZP-re, míg az MDF-re 5%, az SZDSZ-re pedig 4% szavazna.Továbbra is hasonló a kormány és az ellenzék munkájának megítélése, mindkét esetben a negatív vélemények vannak többségben. A kormány munkáját a megkérdezettek 60%-a értékeli negatívan, az ellenzékét pedig 56%. A kérdezettek negyede mindkét oldal munkájáról negatív véleménnyel van, s csupán 3% adott pozitív értékelést mindkét esetben. Az Fidesz szavazói körében valamivel nagyobb a saját oldallal elégedetlenek aránya (22%), mint az MSZP-sek esetében (16%). Az utóbbi hetek viharos politikai történései és az önkormányzati választások eredményei ellenére sem változott az a helyzet, miszerint továbbra is valamivel többen tartják alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki posztra (37%), mint ahányan Orbán Viktort támogatják (32%). Nem elhanyagolható (23%) azok aránya sem, akik szerint a két vezető politikus egyike sem alkalmas a kormányfői poszt betöltésére. Saját táborán belül valamivel gyengébb Orbán Viktor támogatottsága (79%), mint Gyurcsány Ferencé (93%), és a bizonytalan pártválasztásúak is nagyobb arányban voksolnak a jelenlegi miniszterelnökre (26%), mint a korábbira (15%). Igaz, ez utóbbi csoport relatív többsége (40%) azon a véleményen van, hogy egyikük sem alkalmas.

3. Önkormányzati választások

Az önkormányzati választásokon történő részvétel a megkérdezettek többsége számára norma, ezt mutatja, hogy a válaszadók 81%-a állítja, hogy részt vett a vasárnapi voksoláson, noha valójában csak 53%-os volt a részvételi arány. Ha csak azokat tekintjük, akik meg is mondják, mely párt jelöltjére szavaztak, akkor már jóval közelebb járunk a valós részvételi adathoz (55%). Ebben a körben 42% szavazott a Fidesz jelöltjére, 29% az MSZP-ére, 4% az SZDSZ-ére, 3% az MDF-ére, és 20% független jelöltre (mivel a választási oldalon egy nyilvánvalóan hibás statisztikai adat szerepel erre vonatkozóan, ezért a valósággal való összevetés itt nem lehetséges). A budapesti főpolgármester-választás szoros eredményének sorrendjét helyesen, a két fő aspiráns közötti különbséget valamelyest eltúlozva mutatja, felmérésünk, ami annak köszönhető, hogy a kevesebb mint 150 fős budapesti almintában jóval nagyobb a becslés hibahatára. Mindenesetre akik elárulták, kire szavaztak, azok közül 50% nevezte meg Demszky Gábort, 43% Tarlós Istvánt, és 7% Katona Kálmánt. A másik két jelöltnek nem akadt egyetlen szavazója sem a vizsgálatunkban. Ez a mintaméret sajnos nem alkalmas arra, hogy mélyebben vizsgáljuk a főpolgármester-jelöltek közötti választás motívumait. Hasonló okokból mutattunk ki 52%-os támogatottságot a kormányoldal számára és 47%-ot az ellenzéknek – a kis mintaméret miatt ezt az öt százalékpontot nem tekinthetjük statisztikai értelemben szignifikánsnak, mint ahogyan nem is volt számottevő eltérés a két oldal valós eredménye között. A választások előtti felméréseinkben hibahatáron belül becsültük meg mind a főpolgármesteri választások (1,5% különbséget jósoltunk és 1,7% lett), mind pedig egyes megyei jogú városok polgármester-választásának eredményét. A budapesti közgyűlési listára vonatkozó utolsó becslésünk az MSZP-lista kivételével (itt 3%-kal felülbecsültük az eredményt, a többi párt arányát 1%-on belül találtuk el) megegyezett a végeredménnyel. A megyei közgyűlésekre listán leadott szavazatok arányait igen jó pontossággal kaptuk meg jelenlegi felmérésünk alapján, hiszen a kormányoldal támogatottságát 37%-ra mértük (a valóságban 35%-os volt), míg a parlamenti ellenzékét 55%-ra becsültük (a valóságban 54% volt), a válaszolók utólagos visszaemlékezései alapján. Az önkormányzati választások eredményével a megkérdezettek többsége (55%) elégedett, bár, köztük kisebbségben vannak a maradéktalanul elégedettek, s többen azok, akik „inkább elégedettek”. Az eredményekkel elégedetlenek aránya 38% (a többiek nem tudják megítélni, vagy nem válaszoltak a kérdésre). A Fidesz szavazók 86%-a elégedett, az MSZP-sek közt pedig 70% az elégedetlenek aránya. Érdekesség, hogy mind a bizonytalan szavazók, mind pedig a pártválasztásukat eltitkolók közt meghaladja az 50%-ot az elégedettek aránya. A választási eredmények okairól megoszlanak a vélemények, de jóval többen vélik úgy, hogy az MSZP elveszítette a választást, mint ahányan a Fidesz győzelmeként értelmezik azt. Szembetűnő, hogy épp ennek az erős politikai töltettel rendelkező kérdésnek a megítélését milyen kis mértékben befolyásolják a politikai preferenciák, hiszen maguknak a Fidesz-szavazóknak is közel fele úgy véli, hogy ez a választás inkább az MSZP vereségéről szólt, nem pedig a Fidesz győzelméről. Az önkormányzati választások eredményével a megkérdezettek többsége (55%) elégedett, bár, köztük kisebbségben vannak a maradéktalanul elégedettek, s többen azok, akik „inkább elégedettek”. Az eredményekkel elégedetlenek aránya 38% (a többiek nem tudják megítélni, vagy nem válaszoltak a kérdésre). A Fidesz szavazók 86%-a elégedett, az MSZP-sek közt pedig 70% az elégedetlenek aránya. Érdekesség, hogy mind a bizonytalan szavazók, mind pedig a pártválasztásukat eltitkolók közt meghaladja az 50%-ot az elégedettek aránya. A választási eredmények okairól megoszlanak a vélemények, de jóval többen vélik úgy, hogy az MSZP elveszítette a választást, mint ahányan a Fidesz győzelmeként értelmezik azt. Szembetűnő, hogy épp ennek az erős politikai töltettel rendelkező kérdésnek a megítélését milyen kis mértékben befolyásolják a politikai preferenciák, hiszen maguknak a Fidesz-szavazóknak is közel fele úgy véli, hogy ez a választás inkább az MSZP vereségéről szólt, nem pedig a Fidesz győzelméről.

4. A választások utáni helyzet

A választások eredményeinek interpretálása igen megosztja a lakosságot. A kérdezettek 49%-a szerint az önkormányzati választások eredményei hatására le kellene mondania Gyurcsány Ferenc kormányfőnek, 45% szerint viszont a helyén kellene maradnia. Természetesen a Fidesz szavazóinak 90%-a a lemondást várja, az MSZP-sek 93%-a pedig a maradást. Ilyen polarizált helyzetben különösen érdekes a bizonytalan pártválasztásúak álláspontja, akik közül valamivel többen hajlanak arra, hogy távozzon a kormányfő (46%), mint ahányan támogatják posztján maradását (40%). A pártpreferenciájukat eltitkolók közt kb. fele-fele arányban lel támogatásra illetve elutasításra a távozás ötlete. A bizalmi szavazás jó ötlet volt, hiszen gyakorlatilag háromból két megkérdezett (64%) támogatja azt. Míg a szocialista szavazók 84%-a egyetért ezzel a döntéssel, addig a Fidesz-táboron belül zavar mutatkozik, hiszen 49% támogatja a bizalmi szavazás ötletét, és 48% ellenzi azt. A bizonytalanok itt is a „main stream” megoszlást mutatják, azaz 63%-uk ért egyet a bizalmi szavazással, s csupán 20% ellenzi azt. Ha lehet, még polarizáltabbak a vélemények arról, hogy ha a bizalmi szavazáson bizalmat kapna a miniszterelnök, akkor mi volna a teendője – maradjon, vagy menjen? 46% véli úgy, hogy ha bizalmat kap, akkor minden jogalapja meg van ahhoz, hogy nyugodtan kitöltse hivatali idejét, ezzel szemben 47% azon a véleményen van, hogy ha bizalmat szavaznak is neki, akkor is fel kellene állnia a kormányfői székből. A bizonytalan pártválasztásúak esetében sincs szignifikáns eltérés a két vélemény támogatottsága között.A választás estéjén mondott államfői beszédet a megkérdezettek 70%-a látta saját állítása szerint részben vagy egészében. Ugyanakkor beszámolót már „csak” a megkérdezettek 50%-a hallott, látott, olvasott. A beszéd átlagos értékelése egy százfokú skálára kivetítve 54 pont. A fideszesek 74%-a adott közepesnél jobb osztályzatot, az MSZP-sek 67%-a viszont közepesnél rosszabbat. A megkérdezettek 56%-a látta részben vagy egészében Orbán Viktornak a választás estéjén elhangzott beszédét. A Sólyom-beszéd hallgatottságától mutatott eltérés feltehetőleg a különböző időpontoknak is köszönhető, hiszen az államfő közvetlenül az urnák lezárása után beszélt, Orbán Viktor viszont mintegy három órával később. Beszámolót is kevesebben láttak, hallottak az ellenzék vezérének beszédéről. A beszéd természetesen megosztotta a politikai törésvonalak mentén a felnőtt korú népességet, hiszen saját pártja szavazói átlag 75 pontra értékelték a beszédet, míg az MSZP-sek mindössze 12 pontra. A teljes mintára vonatkozó átlagos pontérték 43 pont, azaz összességében Sólyom Lászlóénál – és közepesnél is – rosszabb jegyet kapott az Orbán-beszéd. A kérdezettek többsége (54%) nem ért egyet azzal, hogy Orbán Viktor ultimátumot adott Gyurcsány Ferencnek a lemondásra, mert ellenkező esetben nagygyűlésre hívja péntek délutánra az embereket a Kossuth térre. Mindössze 39% ért egyet a volt miniszterelnökkel e kérdésben, s bár a Fidesz szavazóinak 78%-a helyesli Orbán Viktor kijelentését, más szavazói csoportok ellenzik azt, így pl. a bizonytalan pártválasztásúak 55%-a nem ért egyet a volt miniszterelnök ultimátumával.

2006. 10. 06.

Az önkormányzati választások végeredménye és a felméréseink eredményének összehasonlítása a fővárosban és néhány megyei városban: itt érhető el.