A legfontosabb médium a televízió, a kérdezettek kimagasló arányban említették (44%), mint elsődleges hírforrást. Az internet növekvő szerepét jelzi, hogy minden negyedik kérdezett elsősorban a világhálóról szerzi információit, a rádió és a nyomtatott napilapok messze elmaradnak a két csatornától (14-14%).

A hírforrások preferálását alapvetően határozza meg az emberek lakhelye, életkora és iskolai végzettsége. Az életkorral együtt nő a televízióból és csökken az internetről tájékozódók aránya, ez a két csatorna mintegy komplementerként működik, hiszen a rádió és a napilapok kapcsán nem látunk ilyen látványos elmozdulást (a középkorúak körében a rádiós hírműsorok preferálása az autóvezetéssel lehet összefüggésben). Ugyanez láthatjuk végzettség kapcsán is, leegyszerűsítve: minél iskolázottabb valaki, annál kevesebbet néz tévét, de többet internetezik.

A településtípus kapcsán láthatjuk a legérdekesebb különbségeket. A budapestiek kevesebb hírműsort néznek a tévében, és ritkábban olvasnak napilapokat (ami vélhetően a másutt fontos csatornának számító megyei napilap hiányának köszönhető). Ugyanakkor többet interneteznek (ami a magasabb iskolázottságnak köszönhető), illetve kimagasló a rádióból tájékozódók aránya (ez feltételezhetően a nagyobb választékkal illetve a rendszeres autós közlekedéssel magyarázható).

Az emberek negyven százaléka naponta olvas híreket az interneten, közel ekkora azok aránya, akik sosem tájékozódnak internetes hírportálokról. Az internet és televízió helyettesítő szerepe onnan is látható, hogy akik nem néznek naponta tévét, azok közül minden második kérdezett napi rendszerességgel informálódik a világháláról, és csak 15 százalék, akik sosem követik neten a híreket.

Ahogy növekszik az életkor, úgy nő az internetet információforrásként használók aránya: a napi rendszerességgel netről tájékozódók átlagéletkora 42 év, akik viszont soha, azok átlagéletkora 63 év. Ugyanezt figyelhetjük meg iskolai végzettség kapcsán, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek 72 százaléka sosem tájékozódik az internetről, a diplomásoknak viszont 60 százaléka napi rendszerességgel olvas hírportálokat. Az érettségi fontos vízválasztó, a szakmunkásokhoz képest látványosan megfordul az arány a napi szinten netről tájékozódók és a hírportálókat sosem olvasók között.