A kérdés, mennyire tekinthető jelentősnek az emberek klímaváltozással kapcsolatos félelme. Az adatok azt mutatják, hogy a többség tart a klímaváltozás hatásaitól, de nehezen megállapítható, hogy e félelem valóban jelen van-e a kérdezettek gondolkodásában, vagy mindössze a médiában megjelenő hírek táplálják azt. Azon túl, hogy a többség tart a klímaváltozás hatásaitól, jellemző, hogy ezt távoli fenyegetésnek érzik.
Az, hogy valaki mennyire tart a klímaváltozásnak az emberiségre gyakorolt jelentős hatásától, független szocio-demográfiai helyzetétől. Az életkor és a lakóhely esetében látható ugyan különbség (a kisebb településen élők és az idősebbek kisebbnek látják a veszélyt), de a csoportok vélekedései közötti eltérések minimálisak.

Ugyanez elmondható arról, hogy ki miként vélekedik a klímaváltozás Magyarországon élőkre gyakorolt hatásáról. A különbségek itt még kisebbek, sőt, az életkori hatás már nem is érzékelhető (ebben az esetben ugyanis nem a legfiatalabbak, hanem a 35-49 évesek aggódnak leginkább az éghajlatváltozás magyarokra gyakorolt hatása miatt).

A klímaváltozás saját életre gyakorolt hatása esetében a lakóhely és főként az iskolázottság tekinthető releváns háttérváltozónak. A kisebb településeken élők között valamivel kevesebben tartanak a klímaváltozás saját életükre gyakorolt hatásától, mint a nagyobb városokban élők, illetve minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé gondolja, hogy a klímaváltozásnak jelentős hatása lesz az életére. Noha a különbségek itt sem jelentősek (0-100-as skálára  vetítve a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők válaszainak  értéke 63, a legfeljebb nyolc általánost végzetteké 70 pont)

Az adatok azt mutatják, hogy a kérdezettek egy jelentős csoportja úgy véli, hogy a klímaváltozás jelentős hatással lesz az emberiség életére, de ehhez képest kisebb hatással számolnak a saját életükre vonatkozóan. A kérdezettek 40 százaléka ugyanis az első kérdésre magasabb osztályzatot adott, mint a saját életükre vonatkozó hármas kérdés esetében. Az idősebbek esetében ez érthető is, hiszen minél korosabb valaki, annál inkább vélheti úgy, hogy ez a probléma már nem fogja érinteni. Az adatokból látszik is egy ilyen tendencia, de csak a 35 év felett, vagyis a 35-49 éves korosztály körében a legmagasabb azok aránya, akik szerint az emberiségre ugyanolyan mértékben hat a klímaváltozás, mint a saját életére. Ugyanakkor a 35 évesnél fiatalabbak válaszai meglepetést kelthetnek, nekik van a legtöbb esélyük, hogy az idő múlásával saját maguk is megtapasztalják a klímaváltozás hatását, de ebben a csoportban vannak legtöbben, akik maguktól távolinak érzik ezt a problémát.

Az életkori adatokon kívül az iskolázottsági csoportok válaszai figyelemreméltóak. Korábbi kutatásokból ugyanis az derült ki, hogy a kvalifikáltabbak érzékenyebbek a környezeti változásokkal kapcsolatos problémákra, kihívásokra. Ebből az következhetne, hogy az iskolai végzettség növekedésével emelkedik azok aránya, akik szerint a saját életükre épp úgy hat a klímaváltozás, mint az emberiség jövőjére. Ehelyett ezzel épp ellentétes tendencia olvasható ki a számsorokból: A legfeljebb nyolc osztályt végzettek között a legmagasabb – 74 százalék – azok aránya, akik szerint mind a saját, mint az emberiség életére ugyanúgy hat a klímaváltozás. Az iskolai végzettség növekedésével pedig folyamatosan nő azok aránya, akik tőlük távolinak érzik ezt a veszélyt, vagyis úgy gondolják, hogy a klímaváltozás inkább másokat veszélyeztet. Így végeredményben a felsőfokú végzettségűeknek már a fele gondolja úgy, hogy az ő életére kevésbé hat a klímaváltozás, mint másokéra.

Ha együtt ábrázoljuk a három kérdésre adott válaszokat, jól látható, hogy a válaszokból képzett 0-100-as skálára transzformált pontszám annál magasabb, minél „távolabbi” a probléma. Vagyis a legtöbben úgy vélik, hogy az emberiség életére lesz hatással a klímaváltozás, ennél kevesebben gondolják úgy, hogy az országban élőkre, és még kevesebben mondták, hogy nagy hatással lehet a saját életükre. A felmérés eredménye úgy összegezhető, hogy a klímaváltozás az adatfelvétel készítésekor nem volt központi kérdés a mindennapokban, az emberek nem érzikúgy, hogy egy sürgősen kezelendő, „itt és most” ható problémáról lenne szó, inkább azt gondolják egy időben és térben távoli veszélyforrást jelent. Azonban a magas pontszámok jelzik, hogy a klímaváltozást a létező és valós problémák között „jegyzik” az emberek.