Gazdaság \\ 2007-11-23
Közérzeti Mutatószámok

A megkérdezetteknek mindössze 5%-a gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten nagyon jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor 62% közepesnél rosszabb osztályzatot adott.

A politikai nézetek erősen befolyásolják a KI értékét, a Fidesz szavazóinak értékelése valamivel magasabb az elmúlt havihoz viszonyítva, de a 19 pontos átlagérték így is jóval alacsonyabb az átlagosnál. A kormánypárti szavazók többségét kitevő MSZP-szimpatizánsok esetében 1 pontos emelkedés volt regisztrálható, így a közérzeti index átlaga az ő esetükben eléri a közepes szintet (50 pont). Azon két csoporthoz tartozók, nem tudják, vagy nem árulják el, kire szavaznának, egyformán a teljes lakosságra jellemző 29 ponthoz közeli értékelést adtak összességében.

Az általános közérzeten túl a gazdasági-anyagi helyzettel kapcsolatos múltbéli tapasztalatokat és jövőbeni várakozásokat is vizsgáltuk, mind a kérdezett egyéni helyzetére vonatkoztatva, mind pedig az ország állapotára nézve.

Az összesen négy mutatósszám az idődimenzió alapján két párba rendezhető, a múltra illetve a jövőre vonatkozó két-két kérdés igen hasonló eredményt mutat. A két múltra vonatkozó index értéke emellett igen hasonló az általános lakossági Közérzet Indexhez , hiszen az egyéni anyagi helyzet mutatószáma 33 pont, az ország gazdasági helyzetéé pedig 30 pont. A jövőbeli várakozások értékelése jobb képet mutat, mint a múltbeli változásoké, de a mutatószámok ebben az esetben is a közepes szint alatt maradnak, tehát az általános gazdasági várakozások mind az egyén, mind az ország szintjén a negatív tartományban vannak. Az ország esetében 45 pont, a személyes anyagi helyzet jövőbeni változása esetében pedig 44 pont a mutatószám értéke.

A személyes és az országos értékelések összevonásával két olyan indexet hoztunk létre, amelyek alaposabb összehasonlításokra is alkalmasak, és együttesen tükrözik az egyéni vélekedéseknek ezt a két szintjét. A Gazdasági-anyagi Közérzet Index (GAKI) országosan 32, a Gazdasági-anyagi Várakozás Index (GAVI) pedig 45 pontos értéket mutat.

 

 

Legutóbb ez év júniusában végeztünk hasonló vizsgálatot, a mostani értékek mindkét esetben igen közel esnek a négy hónappal korábbiakhoz. Akkor a GAKI értéke 33 pontot mutatott, a GAVI esetében pedig az októberivel megegyező 45 pontot.

Mindkét index értékét a politikai preferenciák befolyásolják a legerősebben, de emellett bizonyos demográfiai tényezők hatása is kimutatható. Az MSZP szavazói mindkét esetben mintegy 30 ponttal adnak magasabb értékelést, mint a fideszesek, ami azt jelenti, hogy míg előbbiek mindkétszer közepesnél magasabbra értékeltek (GAKI: 51 pont, GAVI: 66 pont), addig a legnagyobb ellenzéki párt szimpatizánsai esetében 21 illetve 35 pont a két mutatószám értéke. Figyelemre méltó, hogy az ismeretlen pártpreferenciájúak közül a pártválasztásukban bizonytalanok, illetve az azt eltitkolók mindkét index alapján a teljes lakosságéhoz (32 és 45 pont) közeli értéket mutattak, ami azt jelenti, hogy a gazdasági anyagi helyzettel és jövővel kapcsolatos elképzeléseik inkább a Fidesz szavazóiéhoz állnak közelebb, mint az MSZP-sekéhez, s mindkét csoport esetében 50 pont alatt, azaz a negatív tartományban találhatók az indexértékek.

A férfiak mindkét esetben magasabb értékelést adtak (5 ill. 6 ponttal), mint a nők, az életkori csoportok közül pedig kiemelkednek a legfiatalabb korosztály pontszámai, akik a GAKI esetében 44, a GAVI esetében pedig 54 pontot mutatnak, ami kb. 10 ponttal haladja meg mindkét esetben a lakossági értéket. (Érdekesség, hogy a második legmagasabb pontszámot mindkét indexnél a legidősebb korosztály mutatja – GAKI = 33 pont, GAVI = 47 pont). Az iskolai végzettség gyenge összefüggést mutat a gazdasági-anyagi jellegű véleményekkel, diplomások indexpontszáma mind a GAKI, mind a GAVI esetében az átlagosnál magasabb, a legfeljebb szakmunkás végzettségűeké viszont átlag alatti. A lakóhely településtípusának hatása még gyengébb, a legjelentősebb eltérést az átlagtól a fővárosiak mutatják, mindkét indexük 3-3 ponttal magasabb.

Az egyéni anyagi helyzet természetesen erősen kapcsolatban áll mind a közérzettel, mind a várakozásokkal. A magukat a legfelső (felső-középosztály) és a legalsó (alsó osztály) csoportba sorolók közti eltérés a GAKI esetében 14 pont, a GAVI esetében pedig 17 pont. Ezzel együtt a legmagasabb státuszúak helyzetértékelése (37 pont) is alig magasabb az átlagosnál, és egyedül az ő esetükben magasabb a GAVI közepesnél (52 pont).

Sajátos csoportot képviselnek az internetet több-kevesebb rendszerességgel használók Ebben az esetben erőteljesen jelentkezik a korábban már említett életkori hatás, így a legalább havonta internetezők mind a GAKI, mind a GAVI tekintetében 4 ponttal magasabb indexértéket mutatnak, mint a teljes minta, a napi rendszerességgel internetezők esetében pedig 7-7 pont ez az eltérés.

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva