A kérdezetteknek hat, vízzel kapcsolatos problémából kellett fontossági sorrendben kiválasztaniuk a három legfontosabbat. Az első helyen történő említések rendkívül magas száma és a három választás alapján készült összesítés adatai szerint két problémát tekintenek kiemelkedően nagy veszélyforrásnak az emberek. Vizeinek elszennyeződést és a rendszeres árvizeket, belvizeket. Az ország vizeinek elszennyeződését első helyen a kérdezettek több mint harmada, összességében a kérdezettek kétharmada említette. Ebben minden bizonnyal közrejátszik a szennyezés által érintett területeken lakók személyes percepciója, az adatokból pedig az is látható, hogy az emberek akut problémának tartják a vízszennyezést, hiszen tavaly januárban is ezt a veszélyforrást tartották legjelentősebbnek (ráadásul az összes, illetve első helyen említők aránya is lényegében megegyezett a két időpontban).

Lényeges változást jelent, hogy míg 2013 év elején 39 százalék említette az első három hely valamelyikén a rendszeres árvizek, belvizek problémáját, addig most ez az arány csak 32 százalék volt. Ez annak köszönhető, hogy a „vízkérdésben” nincs egyértelműen rögzült véleménye az embereknek, a főbb problémákkal tisztában vannak – kiemelten kezelik a vízszennyezést –, de azok „súlyozását” az aktuális hírek alakítják. Ahogy az ebolajárvány, vagy az ukrajnai és közel-keleti konfliktusokról szóló hírek következtében sokkal jobban félnek a járványoktól és háborúktól, mint egy évvel korábban, úgy befolyásolták a nyugat-magyarországi árvízkészültségről érkezett hírek a vízzel kapcsolatos kihívások percepcióját. Ezt mutatja az is, hogy lényegében ez volt az egyetlen kihívás, amely említése döntően változott másfél év alatt, és a többi veszélyforrás említési gyakorisága azonos szinten rögzült.

A vízzel kapcsolatos véleményeket nem, vagy alig befolyásolja a kérdezettek lakóhelye. Tavaly év eleji felmérésben még a falun élők válaszai voltak figyelemreméltóak, hiszen több problémát is magasabb arányban jelöltek meg, mint az összes megkérdezett. Most nincs ilyen tendencia, a különböző településeken élők véleménye nem különbözik számottevően. Egyedül a tavak elmocsarasodása emelhető ki, ezt a városban élők nagyobb veszélynek tekintik, mint a kisebb települések lakosai.

Hasonló a helyzet az iskolázottság esetében. Nincsenek egyértelmű tendenciák, vagyis nincs olyan vízzel kapcsolatos probléma, ami egyenes arányban változna az iskolázottsággal, vagy a lakóhely méretével. Bizonyos esetekben itt is előfordulnak kiugró értékek: az elsivatagosodást például nagy problémának látják a diplomások, kisebbnek a szakmunkásképzőt végzettek, valamint az árvizeket a szakmunkásképzőt végzettek látják nagyobb problémának főként a nyolc általánossal rendelkezőkhöz képest.

Férfiak és nők véleménye között sem tapasztalható jelentős különbség, az egyes problémák esetén többnyire csak pár százalékos férfi- vagy női többletet látunk. A szocio-demográfiai változók közül az életkor magyarázza a legtöbb különbséget. Minél fiatalabb valaki, annál inkább érzékenyebb a környezetvédelmi, természeti problémákra, így van ez a vízzel kapcsolatos problémák esetében is. A tendencia jól látható a számsorokból, az életkor növekedésével rendre kevesebben tartják veszélyesnek az egyes vízzel kapcsolatos problémákat. Ráadásul sok esetben a különbség is jelentős, ami főkét a vízszennyezésnél látható: a 39 évesnél fiatalabbaknak 81, ezzel szemben a 60 évesnél idősebbeknek „csak” 67 százaléka tartja ezt a legveszélyesebb, vízzel kapcsolatos problémának.