Városdinamika

Az év első öt hónapjában az igen alacsonynak mondható 25 pontos stagnálás után enyhén csökkent az ország lakosságának általános közérzetét mérő index (KI), jelenleg 23 ponton áll az értéke a 0-tól 100 pontig terjedő skálán. A Települési Közérzet Index (TKI) hasonló skálán mért mutatójában ugyanakkor nem tapasztalni ugyanilyen visszaesést, sőt, a periódus elején mért 44 pontos érték enyhe emelkedés után jelenleg 46 ponton áll.

Csökkent a Fidesz és az MSZP szavazói közti jelentős különbség a TKI-re nézve. Míg januárban még 17 ponttal volt magasabb a szocialista szavazók indexe a fideszesekénél, addig az előző hónapban 9 pont, májusban pedig csupán 11 pont volt a különbség. A csökkenés – csakúgy, mint az országos közérzet (KI) változása esetében – elsődlegesen az MSZP szimpatizánsok romló hangulatának köszönhető, míg a Fidesz szavazói esetében alig tapasztalunk változást. Az MSZP-sek TKI-értéke 2008 májusában 52 pont volt, a fideszeseké pedig 41 pont.

A TelepülésDinamikai Index (TDI) a többi hasonló településhez viszonyítva értékelteti a megkérdezettekkel a saját lakóhely elmúlt 5 éves fejlődését. Itt gyakorlatilag semmilyen változás nem történt az év eleje óta, az átlagérték 51 ponton stagnál. Ugyanezt tapasztaljuk a lakóhely helyzetének átlagos mutatójánál is, amely szintén 51 pontot mutat a 100 fokú skálán. A pártpreferencia csak a TDI-t befolyásolja némiképp, de a szavazótáborok közti különbség itt kisebb, mint a TKI-nál (az MSZP-szavazók indexértéke 57 pont volt májusban, a Fidesz-szavazóké pedig 49 pont). A lakóhely helyzetének átlagos mutatója esetében viszont gyakorlatilag semmilyen eltérés nincs a két nagy szavazótábor között.

Megvizsgáltuk azt is, hogy a település polgármesterének párthovatartozása hatással van-e a település megítélésére. Azt találtuk, hogy a megyei jogú városok esetében a Fidesz által támogatott települések TKI-je enyhén magasabb az MSZP-s polgármesterrel bíró települések mutatójánál (50 ill. 46 pont). A település méretének csökkenésével párhuzamosan azonban fordul a kocka, s míg az egyéb városok esetében csak 2 pont, addig a 2000 főnél nagyobb falvaknál 4 pont, a 2000 főnél kisebb településeken pedig 11 pont a különbség az MSZP-s polgármesterű települések javára a fideszesekkel szemben. (Az igazság az, hogy a településméret csökkenésével párhuzamosan csökken a vizsgálható mintaméret is, ami azt jelenti, hogy a nagyobbnak tűnő eltérések is csak óvatosan általánosíthatók a teljes lakosságra). A TelepülésDinamikai Index esetében hasonló különbségek tapasztalhatók, csak némileg nagyobb mértékű eltérésekkel. Tehát míg a megyei jogú városok esetében megint csak 4 pontos előnyt tapasztalni a fideszes polgármester vezette városokban, addig az egyéb városokban 7, a 2000 főnél nagyobb falakban 9, az ennél kisebb településeken pedig 16 pontos előnyt mérünk az MSZP-s vezetésű települések javára a fideszesekkel szemben. A növekvő különbség annak köszönhető, hogy míg az MSZP-s polgármesterű települések esetében nincs jelentős eltérés a településméret szerint, addig a Fidesz-vezetésűek esetében a mérettel párhuzamosan csökken a két mutató értéke is.

A települési választási eredményeket is figyelembe vettük a két indexben mutatkozó különbségek magyarázatára, de érdekes módon úgy találtuk, hogy ez a szempont kevéssé játszik szerepet. Sem a páronkénti korrelációk, sem a lineáris regressziós modell nem hozott eredményt annak kimutatásában, hogy a település pártválasztási klímája eltérő indexértékeket eredményezne. Ez a megállapítás mind a parlamenti, mind az önkormányzati választásokon kialakult politikai mikroklímára vonatkozik.

EU-s fejlesztési források

A megkérdezetteknek körülbelül egyharmada tud olyan fejlesztésről, vállalkozásról, intézményről a saját környezetében, amely az elmúlt években európai uniós támogatásban részesült.

A kérdezett közvetlen lakókörnyezetének, településének, kistérségének a fejlődését az EU-s fejlesztési források némileg közepesnél kisebb mértékben segítik a megkérdezettek szerint. (A 100 fokú skálán az átlagérték 44). Az EU-s fejlesztési forrásoknak az ország fejlődésében játszott szerepét még kisebbre ítélik a megkérdezettek. (májusi átlagérték: 37 pont). Míg az MSZP szavazói mindkét esetben némileg 50 pontnál magasabb értékelést adtak (ország: 51 pont, település: 54 pont), addig a Fidesz szavazói jóval nagyobb eltérést mutatnak ezen a téren: a helyi hasznosulást 40 pontra osztályozzák, az országosat pedig mindössze 28 pontra.

font color=”#000000″>A település helyzetével kapcsolatos indexek esetében tapasztalt hatás itt is megfigyelhető, csak jóval gyengébben. Míg a megyei jogú városok esetében gyakorlatilag nincs különbség a Fidesz ill. az MSZP vezette városok lakóinak értékelése közt a fejlesztési források hatásosságának megítélésében, addig a nagyobb falvak és az egyéb városok esetében kisebb mértékű (4-5 pont), a 2000 főnél kisebb falvak esetében viszont jóval nagyobb az eltérés a Fidesz vezetésűekhez képest (17 pont az MSZP-s polgármesterek által vezetett települések javára).

A politikai mikroklíma hatásának vizsgálata itt is azt mutatta, hogy sem a kétváltozós korrelációk, sem a regressziók nem mutatnak komolyabb elmozdulást az év eleje óta.

Módszertan

Az adatok a Forsense Piackutató Intézet omnibusz adatfelvételeiből származnak. 2008. január és májusa között összesen 5000 embert kérdeztünk meg CAPI módszerrel aktuális közéleti, politikai kérdésekről.