December első felében a vírussal kapcsolatos kérdések továbbra is az érdeklődés középpontjában álltak, de már érezhetően kisebb intenzitással, emellett ismét előtérbe kerültek a politikához kapcsolódó ügyek, és ezzel párhuzamosan nőttek a politikai aktivitás szintjét mérő mutatók értékei is, derül ki a Forsense 1000 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásából.

A lakosság közérzetét mérő index nem változott novemberhez képest (100-ból 24 pont), továbbra is úgy értékelik az emberek, hogy rosszul, vagy nagyon rosszul mennek a dolgok az országban (70 százalék). Ugyanakkor a közbeszédet formáló témák említése változott: miközben valamelyest csökkent (-5 százalékkal) a spontán válaszok száma az elmúlt időszak legfontosabb eseményének említéseit tekintve (62 százalék mondott valamilyen eseményt), ismét előtérbe kerültek a politikához kapcsolódó ügyek, és ezzel párhuzamosan nőttek a politikai aktivitás szintjét mérő mutatók értékei is.

Novemberben a közbeszédet egyértelműen a H1N1 vírus határozta meg és a választópolgárok a korábbiaknál kevesebbet foglalkoztak politikai kérdésekkel. December első felében a vírussal kapcsolatos kérdések továbbra is az érdeklődés középpontjában álltak, de már érezhetően kisebb intenzitással. A válaszok 36 százaléka kapcsolatos az újinfluenzával (H1N1, oltás, járvány, halálesetek), ugyanakkor ismét a fókuszba került a korrupció (23 százalék), elsősorban a BKV és a MALÉV körüli botrány említésével, valamint a végkielégítések ügyével. Miközben az említések között majdnem ugyanennyi a politikához közvetlenül kapcsolható ügyek aránya is (22 százalék, +10 százalék), ebből a kampányidőszak kezdetét jelezve jelentős arányban részesedik az országgyűlési választásokkal kapcsolatos jelöltállítások említése (10 százalék), ezen kívül sok említés érkezett még a költségvetés elfogadásával (6 százalék), Draskovics miniszter lemondásával és egyes politikusok külföldi tárgyalásaival kapcsolatban.

A megszaporodó bűncselekményekkel párhuzamosan jelentős a közbiztonságot érintő említések száma is, de arányuk az említéseken belül az elmúlt egy hónapban mégis felére eset vissza (7 százalék). Az áremelkedést, a gazdasági válságot, munkanélküliséget vagy az egészségügy problémáit fontosságuk ellenére nagyon kevesen említették (1-1 százalék).

Módszertan

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett december 8. és 17. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.