» Növekvő választói bizalom a Fidesz esetén – 2009. december
Társadalom \\ 2009-12-21
Növekvő választói bizalom a Fidesz esetén – 2009. december

A Századvég és a Forsense 2009. december közepén közéleti-politikai témájú telefonos vizsgálatot készített. Az év utolsó hónapjában a Fidesz támogatottsága 5 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest, míg az MSZP-é nem változott.

Pártválasztás

Decemberben a választópolgárok 66 százaléka mondta, hogy egy most vasárnap megrendezésre kerülő választáson biztosan elmenne szavazni. Ez az arány nemcsak a 4 évvel korábban készült hasonló felmérés adataihoz áll közel, de a 2006-os választási részvételi arányoktól is csak kismértékben marad el.

A pártot választók aránya továbbra is rendkívül alacsony, a válaszolók kevesebb, mint fele (49 százalék) említette a pártok valamelyikét lehetséges választásként, ebben a kérdésben azonban jelentős eltérések mutatkoznak a négy évvel korábbi adatokhoz képest: 2005 évvégén már a megkérdezettek 62 százaléka tudott választani a pártok közül.

Azok aránya, akik biztosra ígérik részvételüket a választáson és meg is mondják melyik pártra adnák voksukat 42 százalék. /p>

December elejére a választói aktivitás mindhárom mutatója emelkedett novemberhez képest, amihez minden bizonnyal hozzájárult a politikával kapcsolatos témák újra közbeszédbe kerülése is.

A Fidesz továbbra is tartja jelentős előnyét a többi politikai erővel szemben: a legnagyobb ellenzéki párt az összes megkérdezett körében 31 százalékos támogatottsággal rendelkezik, a második MSZP-t a megkérdezettek 9 százaléka, a harmadik Jobbikot pedig 6 százaléka említette választandó pártként.

A biztos szavazó pártot választók körében még inkább kirajzolódik a legnagyobb ellenzéki párt fölénye. Ezen a bázison a Fidesz 64 százalékos támogatottsággal rendelkezik, az MSZP 17 százalékos támogatottságával szemben. A harmadik legerősebb párt továbbra is a Jobbik, a biztos szavazó pártválasztók körében mért 9 százalékos eredményével. Az MDF 3 az LMP 2 százalékot mondhat magáénak a pártot választó biztos szavazókon belül, míg az SZDSZ az 1 százalékot se éri el.

A Bajnai kormány és az ellenzék megítélése

Mind a kormány, mind az ellenzék munkájának pozitív illetve negatív megítélése nagyon hasonló, de összességében valamivel többen értékelik jobbra a kormány munkáját (40 százalék), mint az igen heterogén ellenzéki tábor megnyilvánulásait. Az ellenzék munkájával elégedettek aránya így is majdnem 34 százalékot tesz ki. Továbbra is viszonylag magas azoknak a választópolgároknak az aránya, akik mind a kormányt, mind az ellenzéket negatívan ítélik meg (19 százalék).

Miniszterelnöki alkalmasság

Decemberben a kérdezettek 49 százaléka tartotta valamennyire, vagy teljes mértékben alkalmasnak Bajnai Gordont miniszterelnöknek. Ez egy százalékkal alacsonyabb az elmúlt hónapok adatainál, azaz lényegében nem változott az elmúlt időszakban. A MSZP szavazóinak 85 százaléka gondolja valamennyire alkalmasnak Bajnait, a Fidesz szavazóinak viszont 64 százaléka nem tartja igazán alkalmasnak, miközben a bizonytalanoknál 44:35 arányban inkább tartják valamennyire alkalmasnak, mint alkalmatlannak.

Bajnai Gordon és Orbán Viktor közül a többség továbbra is a volt miniszterelnököt gondolja alkalmasabbnak (40 százalék), a jelenlegi miniszterelnököt a válaszadók 25 százaléka tartja alkalmasabbnak Orbán Viktornál. A válaszadók 17 százaléka egyiküket sem tartja azonban alkalmasnak miniszterelnöknek, ez az arány 50 százalék feletti az LMP és a Jobbik szavazói között. Igaz az alkalmasnak egyiküket sem tartók aránya az utóbbi időben csökkent, miközben a mindkettőjüket alkalmasnak tartók aránya 5 százalékra emelkedett, elsősorban a bizonytalanok körében mért magas arány miatt (10 százalék).

Módszertan

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett december 8. és 17. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva