Társadalom // 2016-02-25

Miben bízhat az emberiség?

Az emberiség jövője szempontjából az orvostudomány fejlődését, a megújuló energiaforrások használatát és az emberi fogyasztásra alkalmas víz elérhetőségét tartjuk a legfontosabb három területnek – derült ki  a Forsense vizsgálatából.


A Forsense 2016 februárjában végzett felmérése szerint a többség pesszimista a következő generációk életminőségével, általában az emberiség jövőjével kapcsolatban. Minden második kérdezett szerint romlani fog a következő generáció életminősége, és csak harmaduk vár javulást. Ahogy az korábbi elemzésekben már szerepelt sokan tartanak a klímaváltozás hatásaitól a tömeges népvándorlástól, az emberi fogyasztásra alkalmas víz hiányától, a természeti csapásoktól vagy az emberek által előidézett kiszámíthatatlan konfliktusoktól.

 

A jövőre vonatkozó pesszimizmust tapasztalva különösen érdekes kérdés, hogy az emberek a technikai fejlődés és tudományos kutatások mely irányaitól várnak megoldást az emberiség számára, melyek azok, a területek, amelyekről a kérdezettek úgy vélik, a legfontosabbak lehetnek az emberiség jövője szempontjából. A felkínált alternatívák három fő csoportba vonhatóak össze, attól függően, hogy az ott zajló, történő fejlesztések mire fókuszálnak elsősorban. Közvetlenül az emberek egészségét, egészséges életmódját középpontba helyező fejlesztések valamelyikét szinte mindenki említette, sőt a válaszolók tizede csak ilyen, további 40 százaléka többnyire ilyen területet említett.
 
 
A 12 lehetőség közül egyértelműen az orvostudomány és a gyógyászati eszközök fejlődését helyezte az első helyre a megkérdezettek többsége, első választásként és összesítve is ez került az élre, 60 százalékos említési aránnyal. Az „egészség” témakörben szintén sokan, a válaszolók 45 százaléka említette az emberi fogyasztásra alkalmas víz mindenki számára elérhetővé tételét, aztán csökkenő arányokkal az egészségesebb táplálkozás lehetőségeinek megteremtését, és végül a lényegesen elvontabb ezért kevésbé fontosnak tartott géntechnológiát, a gének kutatását.
 
 
Másodikként egy külön csoportba sorolhatók a környezetre, a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó választásokat. A témakörrel kapcsolatos hírek, információk egyre gyakrabban szerepelnek a médiumokban, a televíziók népszerű tudományos műsorai és a sokak által látogatott weboldalak napi szinten foglalkoznak a problémakörrel. A fiatalabbak számára az iskolai tananyagokban, az idősebb korosztályok esetében pedig a mindennapok tapasztalatai során köszönnek vissza a megújuló forrásokkal, a fenntartható gazdasági fejlődéssel, a hulladékgyűjtéssel vagy az energiatakarékos közlekedéssel kapcsolatos hírek, tudnivalók. Ezért nem meglepő, hogy a válaszolók közel 80 százaléka az ide sorolható területek valamelyikét is említette.
 

A vizsgálatban megadott 12 kategória közül látványosan kevesen választottak olyan területeket, amelyek eredményei és gyakorlati alkalmazásuk várhatóan jelentős hatás gyakorol majd hétköznapjainkra a közelebbi vagy a távolabbi jövőben. E harmadik körbe tartozik az életünket a „szemünk előtt” átalakító IT technológiák és a telekommunikációs rendszerek fejlesztése, amelyek nemcsak individuális szinten, de a társadalmi és gazdasági hálózatok hatékonyabb koordinációja, szervezése szempontjából is meghatározóak vagy az űrhajózás, amely az űrben elérhető erőforrások vagy az élettér szempontjából is új távlatokat nyithat az emberiség számára. A legkevesebb „szavazatot” kapó, ugyanakkor szinte naponta látványos eredményeket produkáló robottechnika vagy a mesterséges intelligencia fejlesztéséről nem is beszélve. Ez utóbbi, a harmadik csoportba sorolható területeket az összes válaszoló valamivel több, mint negyede említette, amely egyértelműen ezen területek elvont, a mindennapi rutint, a megélhetést egyelőre kevésbé érintő eredményeinek köszönhető.

 

Természetesen a kérdezettek szocio-demográfia háttere is hatással van az eredményekre, így bizonyos csoportok sokkal nagyobb arányban jelölték meg az egészséges élettel összefüggő területeket, míg mások a technikai újdonságoknak, fejlesztéseknek tulajdonítottak nagyobb szerepet. A nem és életkor jelent különösen erős törésvonalat: az emberi életre közvetlen hatást jelentő területeket az átlagosnál nagyobb arányban jelölték meg nők, illetve idősebbek. Az életkorral láthatóan növekszik az emberek egészségét, az egészséges életkörülményeket fejlődését fontosnak tartók aránya. Ez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a kérdésünk ugyan az emberiségre vonatkozott, de a kérdezettek a saját preferenciáik, élettapasztalataik alapján válaszoltak, vagyis az egészségtudatosabb nők, illetve az egészségüggyel gyakrabban kapcsolatba kerülő idősebbek nagyobb arányban gondolták fontosnak az orvostudomány fejlődését. Nemcsak az orvostudomány fejlődése kapcsán látható ez az összefüggés, a mindenki számára elérhető ivóvíz és az egészséges táplálkozás elérhetősége kapcsán is megfigyelhető a nők és az idősebbek nagyobb súlya az említések között. Ezzel szemben a műszaki területen otthonosabban mozgó férfiak és fiatalok a nagyobb arányban említették a technológiai fejlesztéseket. A férfiak és a 35 év alattiak esetében a megújuló energiaforrások használatának vagy az energiahatékony közlekedés fontosságának említése mellett nagyobb súllyal szerepelnek a telekommunikációra és IT-ra valamint a hétköznapi világtól távolabb lévő új technológiák fejlesztésére vonatkozó választások.