» Közérzet Index és a legfontosabb események 2009. szeptemberében
Társadalom \\ 2009-09-25
Közérzet Index és a legfontosabb események 2009. szeptemberében

A nyár elején mért értékekhez képest valamelyest emelkedett a lakossági hangulat változását mérő Közérzeti Index értéke. A 100 fokú skálán mért 26 pontos szeptemberi érték 3 ponttal volt magasabb, mint júniusban, és 5 ponttal a márciusi adatokhoz képest.

A megkérdezetteknek továbbra is elenyésző része adott közepesnél jobb osztályzatot arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint hogyan mennek a dolgok az országban, 66 százalékuk viszont 1-es vagy 2-es osztályzatot adtak az ország dolgainak alakulására, ami 7 százalékkal alacsonyabb, mint júniusban, és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

Legfontosabb hazai események

A kérdezettek harmada egyetlen momentumot sem tudott megnevezni az elmúlt időszak legfontosabb hazai eseményei közül, 7 százalékuk szerint pedig nem is volt számottevő esemény. A legalább egy eseményt megnevezni tudók elsősorban a magyar-szlovák konfliktusok valamelyik aspektusát emelték ki. A három válasz alapján a kérdezettek 39 százaléka említette Sólyom László kitiltását Szlovákiából, 14 százalékuk a szlovákiai nyelvtörvényt és az azzal kapcsolatos vitákat, 8 százalékuk pedig a két ország államfőjének szécsényi találkozóját. A kérdezettek 10-10 százaléka említette a melegfelvonulást illetve a BKV-val kapcsolatos botrányokat, a többi esemény említése nem érte el az 5 százalékot.

Az érvényes választ adók 38 százaléka első említésben a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos eseményeket emelte ki. A többség említette általában a szlovák-magyar konfliktust, míg 10 százalék a két miniszterelnök találkozóját, nyolc százalékuk pedig a Sólyom Lászlót Révkomáromban ért atrocitásokat emelte ki.

A válaszadók 14 százaléka a BKV finanszírozási ügyeivel kapcsolatos eseményeket nevezte meg elsőként, mint az elmúlt időszak legfontosabb belföldi eseményeit, de szintén magas volt azok aránya is, akik a 2010-es költségvetés benyújtását és a körülötte kialakult vitákat (11 %) említették.

A válaszadók nyolc százaléka említette a válogatott meccseit elsőként, ebből négy százalék volt negatív vélemény. A gazdasági válságot mindössze a válaszadók négy százaléka, míg a Debrecen focicsapatának eredményeit is csak 3 százalék említette. De hasonlóan alacsony volt azok aránya is, akik a meleg büszkeség napján tartott felvonulást (4%), az új influenzavírus nagymértékű felbukkanását (3%) és a romagyilkosságok elkövetőinek kézre kerítését elsőként említették (3%).

Második említésben szintén nagy hangsúlyt kapott a szlovák-magyar konfliktus (20%) és a BKV botrányok (11%). A romák elleni támadások tetteseinek kézre kerítése a második események említése során tíz százalék volt, emellett az első említéshez képest növekedett a válsággal (9%) és az állami korrupciós ügyekkel (9%) kapcsolatos eseményekre történő utalások aránya. Második eseményként a válaszadók nagyobb arányban említették a Debrecen focicsapatának sikerét (6%), míg közel azonos arányban emelték ki a válogatott szereplését (6%), mint az első esetben.

Harmadik említésben a legtöbben a romák elleni támadások ügyében végzett nyomozás eredményeit említették (18%), míg továbbra is magas maradt a szlovák-magyar konfliktus (19%), a BKV ügyek (13%) és a válsággal kapcsolatos intézkedések (13%) említése. Valamint nagyobb hangsúlyt kapott a „melegfelvonulás” (6%) is.

Módszertan

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2009. szeptember 2. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva