» Kis foci – felmérés a labdarúgásról – 2007. november
Társadalom \\ 2007-11-19
Kis foci – felmérés a labdarúgásról – 2007. november

A Forsense 2007. novemberi közvélemény-kutatásában a magyar labdarúgásról tett fel kérdéseket. A futball iránti érdeklődés mértéke nagyjából egyharmados, legkevésbé a magyar foci, leginkább a válogatott érdekli az embereket. Leginkább a férfiak, a közép korosztály illetve a fővásrosiak és kisvárosiak érdeklődnek iránta. Az iskolai végzettség emelkedésével pedig nő az érdeklődés. A többség figyelemmel kíséri a válogatott mérkőzéseit, és szintén a többség elégedett a szövetségi kapítány munkájával. A megkérdezttek fele halott róla, hogy lejár Várhidi Péter mandátuma, az őt ismerők nagy többsége továbbra is támogatná a kapitányt.

A labdarúgás népszerűsége

A kérdezetteknek 1-től 5-ig kellett osztályozniuk, hogy mennyire érdekli őket a futball. A válaszokból kiderült, hogy a magyar emberek mintegy fele egyáltalán nem érdeklődik sem a hazai, sem a külföldi labdarúgás iránt. A magyar futball esetében a kérdezettek 49, a külföldi labdarúgásnál 47 százalékuk jelölte meg az egyes értéket, míg a négyes, illetve ötös osztályzatot (érdeklődik, nagyon érdeklődik) a hazai futball esetében 18, a külföldinél 26 százalékuk választotta.

Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon népszerűbb a külföldi, mint a honi labdarúgás. Tény viszont, hogy harmadik kérdésünk – Mennyire követi figyelemmel a magyar válogatott eredményeit? – árnyalja ezt a képet. E kérdésre ugyanis a kérdezettek „csak” 40 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem, a négyes és ötös osztályzatot pedig 25 százalékuk választotta.

Kiszámoltuk a három kérdés esetében az osztályzatok átlagát, majd 100-as skálára alakítottuk át. A három kérdés közül a magyar válogatott iránt a legmagasabb érdeklődés (36), ezt követi a külföldi labdarúgás (33), majd a magyar labdarúgás (28). Látható, hogy az indexek egyik esetben sem érik el a közepes szintet, tehát az 50 pontot, vagyis mindhárom kérdés esetében többségben vannak azok, akik nem vagy csak kis mértékben érdeklődnek a futball iránt.

Ezután megnéztük, hogy a három kérdés alapján hány ember tekinthető a labdarúgás legalább egy szegmense iránt fokozottan érdeklődőnek, vagyis meghatároztuk azok körét, akik a három kérdésből legalább az egyik esetében közepesnél magasabb osztályzatot adtak. E csoportba a kérdezettek valamivel több mint harmada, 36 százaléka került.

A három kérdésre adott osztályzatok indexpontszámait, illetve a futball iránt érdeklődők arányát megnéztük különböző szocio-demográfiai csoportokban is. A legélesebb választóvonalat – érthető módon – a nem jelenti: a férfiak mindhárom csoportban lényegesen nagyobb érdeklődést tanúsítanak a labdarúgás iránt, mint a nők, és ez az egyetlen csoport, ahol az érdeklődők (vagyis a valamelyik kérdésre legalább négyes vagy ötös osztályzatot adók) aránya meghaladja az ötven százalékot. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az első két kérdéshez képest a nők között lényegesen többen vannak azok, akik érdeklődnek a magyar válogatott iránt.

Lakóhely szempontjából nem találunk ilyen markáns különbségeket, bár az látható, hogy főképp a válogatott szereplését a budapestiek és a kisvárosokban élők nagyobb hányada követi figyelemmel. Az életkori csoportok mentén sem voltak jelentős eltérések, egyedül a 35-54 évesek csoportjában mértünk az átlagosnál valamivel nagyobb szimpátiát.

A nemek után az iskolai végzettség jelenti a legfontosabb választóvonalat: a válogatott esetében az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő az emberek labdarúgás iránti érdeklődése. Szembetűnő továbbá, hogy a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében nagyon kevesen követik figyelemmel a labdarúgás eseményeit.

 

érdeklődik a magyar labdarúgás iránt

érdeklődik a külföldi labdarúgás iránt

érdeklődik a válogatott iránt

érdeklődik a labdarúgás iránt

 

(100-as skála)

(100-as skála)

(100-as skála)

(%)

         

összes megkérdezett

28

33

36

36

         

férfiak

38

50

49

54

nők

20

19

25

20

         

budapestiek

28

33

40

39

megyei jogú városokban élők

27

31

33

33

városokban élők

33

36

41

40

községekben élők

25

32

32

32

         

18-34 évesek

28

34

34

37

35-54 évesek

30

36

37

37

55 év felettiek

27

30

37

34

         

max. 8 osztályt végzettek

21

24

25

21

szakmunkások

33

37

37

39

érettségizettek

29

34

38

38

diplomások

30

34

42

43

.
A magyar válogatott
Az elmúlt egy évben a kérdezettek többsége, 55 százaléka látott a helyszínen, tévén vagy interneten válogatott találkozót, viszont minden ötödik kérdezett a nemzeti csapat mérkőzéseinek többségét látta, és ugyanekkora azok aránya, akik meg tudták mondani, hogy Várhidi Péter a szövetségi kapitány. A labdarúgás iránt érdeklődők körében ezek az értékek természetesen jóval magasabbak. Ugyanakkor még ebben a csoportban is többségben vannak azok, akik nem tudták megnevezni a válogatott szövetségi kapitányát.
Szocio-demográfiai változók mentén a korábbiakhoz hasonló eredményeket kaptunk. Vagyis a férfiak körében jóval magasabb az érdeklődés a válogatott mérkőzései iránt, és itt is elmondhatjuk, hogy a budapestiek és a kisvárosokban élők, illetve a szakmunkások és a diplomások között a legmagasabb azok aránya, akik figyelemmel követik a nemzeti csapat szereplését. Feltűnő még, hogy a budapestiek és a diplomások az átlagot meghaladó arányban tudták megmondani, hogy ki jelenleg a szövetségi kapitány.

 

látott legalább egy válogatott mérkőzést

a válogatott mérkőzések többségét látta

meg tudja nevezni a szövetségi kapitányt

 

(%)

(%)

(%)

       

összes megkérdezett/strong>

55

19

19

érdeklődik a labdarúgás iránt

91

49

43

       

férfiak

69

32

31

nők

42

6

8

       

budapestiek

56

25

28

megyei jogú városokban élők

48

13

17

városokban élők

61

18

19

községekben élők

53

20

15

       

18-34 évesek

56

17

21

35-54 évesek

55

17

19

55 év felettiek

54

21

17

       

max. 8 osztályt végzettek

43

9

9

szakmunkások

57

22

19

érettségizettek

57

19

20

diplomások

60

21

29

Várhidi Péter szövetségi kapitány tevékenységét a kérdezettek döntő többsége pozitívan értékeli. A pozitív (négyes, ötös) osztályzatok aránya 30 százalék volt, viszont figyelembe kell vennünk, hogy köszönhetően a labdarúgás iránti viszonylag alacsony érdeklődésnek, csupán az összes megkérdezett 40 százaléka értékelte a kapitányt.

Ha csak azok osztályzatait vesszük figyelembe, akik vállalkoztak értékelésre (a kapitányt névről ismerők), akkor egyértelmű a Várhidi iránti szimpátia. A kapitányt értékelők 31 százaléka adott ötös, 45 százaléka pedig négyes osztályzatot, a negatív érdemjegyek aránya az öt százalékot sem érte el. A 100-as skálára kivetített átlagos értékelés 84 pont az értékelők körében.

Az összes megkérdezett 24 százaléka hallott arról, hogy év végén lejár a kapitány szerződése, de még azok körében is csak 49 százalék ez az arány, akik korábban vállalkoztak Várhidi Péter értékelésére.

A szövetségi kapitányról kialakult kedvező képet jelzi, hogy a többség szeretné, ha meghosszabbítanák szerződését. Azok között, akik értékelték munkáját – tehát valamennyire ismerik -, 70 százalék azok aránya, akik egyértelműen támogatnák szerződése meghosszabbítását, 23 százalékuk inkább támogatná, és mindössze 7 százalékuk voksolna a kapitány menesztésére.

A kutatás módszertana

A Forsense a felmérés során 600 embert kérdezett meg CATI módszerrel. A válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők alapján (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség). Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

2007. 11. 19.

 

Facebook
© 2024 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva