Magas ismertség és szűk szavazói bázis

Az MDF a magyar politikai rendszer egyik legismertebb szereplője. Az ismert pártok között a megkérdezettek 65 százaléka spontán említette és csak két százalék nem hallott az MDF-ről. Az MDF-fel választási szövetségre lépő SZDSZ rendszerváltó és korábbi kormánypártként szintén meglehetősen ismert, ugyanakkor spontán módon már csak 56 százaléknak jutott eszébe, mint jelenlegi politikai párt. Az MDF-et az összes megkérdezett 7 százaléka (az SZDSZ pedig mindössze 3 százaléka) érzi közel magához, a mérések alapján ez lehet tehát a párt (és a szövetség) számára maximálisan elérhető bázis a választások alkalmával. Ugyanakkor az MDF elutasítottsága is nagy, és aránya nőtt is az utóbbi időben, a megkérdezettek 54 százaléka érzi jelenleg távolinak magától (az SZDSZ-t pedig 65 százalék érzi távol).

A Forsense februári mérései szerint az MDF szavazótábora két és három százalék között mozog, a vele együttműködő SZDSZ pedig nem éri el az egy százalékot sem az összes választópolgár körében. Az MDF-ről a megkérdezettek 31 százaléka gondolja azt, hogy a párt képviselői bejutnának a választásokon a parlamentbe, míg az SZDSZ-ről már csak 18 százalék vélekedik így.

Merre tart az MDF a politikai-ideológiai mezőben

A pártoknak a megkérdezettek által az ideológiai skálákon történő besorolása alapján a választópolgárok szemében az MDF egy mérsékelten konzervatív, centrum pártként jelenik meg. Ugyanakkor a pártszimpátiák alapján képzett, mára hárompólusúvá vált politikai erőtérben az elmúlt hónapokban egyértelműen a baloldali pártok, az MSZP és az SZDSZ (a volt kormánypártok) közelében helyezkedik el az MDF.

Az MDF szavazótábora önmagát a konzervatív-liberális mező közepére helyezi el, azaz sem liberálisnak, sem konzervatívnak nem tartják választott pártjukat, szemben a párt hivatalos konzervatív álláspontjával. Az MSZP szavazók véleménye lényegesen eltér az átlagtól, ugyanis ők az MDF-et sokkal inkább konzervatívnak látják, mint a többi választói csoport. A mérsékelt-radikális besorolás szerint az MDF számít az egyik leginkább mérsékelt pártnak, de ebben a dimenzióban is közelebb áll a közepes pozícióhoz, mint a skála (mérsékelt) végpontjához. Ugyanakkor az MDF-nek ez a skálák közepén lévő pozíció abból is ered, hogy a megkérdezettek nehezen tudják elhelyezni a pártot az ideológiai mezőkben, mivel nem áll össze róla a választók fejében karakteres kép. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az emberek keveset tudnak a párt programjáról.

Az MDF politikusainak ismertsége és népszerűsége sem nevezhető magasnak. A három vezető politikus kivételével gyakorlatilag ismeretlen politikusok alkotják a pártot. A korábban egyik legnépszerűbb politikus, Dávid Ibolya a középmezőny végére süllyedt, Herényi Károly pedig sosem állt igazán előkelő helyen a rokonszenvlistán. Mind ismertségét, mind népszerűségét tekintve csak a párt listavezetője és miniszterelnök-jelöltje, Bokros Lajos emelkedik ki közülük.

Bokros Lajos húzónév a lista élén

Bokros Lajos, Orbán Viktor után a második leggyakrabban említett személy a miniszterelnöki alkalmasságot tekintve. A válaszolók 16 százaléka nevezte meg őt elsőre, és még a második legalkalmasabb jelölt pozíciójában is többen említik (14 százalék), mint Mesterházy Attilát (9 százalék). A baloldalon két miniszterelnök-jelölt és több kisebb párt versenyez az MSZP és az SZDSZ elbizonytalanodott szavazóiért. Az MSZP szavazóinak közel egyharmada inkább Bokros Lajost nevezi meg első helyen, Mesterházy Attilát favorizálók több mint fele (55 százalék) pedig második helyen Bokros Lajost nevezte meg.

Az MDF problémája, hogy miniszterelnök-jelöltje sokkal távolabb helyezkedik el a megítélés alapján az őt jelölő párttól, mint a másik három miniszterelnök-jelölt. Bokros Lajos sokkal inkább egy önálló tényezőnek tekinthető, aki nincs sokkal távolabb az MSZP-től, mint Mesterházy Attila, és hasonló távolságra áll az MDF-től, mint az MSZP-től.

Demokratikus Centrum, az ismeretlen formáció

Az emberek keveset tudnak az MDF által a választásokra életre hívott szövetségről is. A kérdezettek 28 százaléka hallott a Demokratikus Centrum (DC) választási szövetségről. A politikai formáció ismertsége még az MDF szavazói körében is csak 31 százalék. Az MDF-fel és/vagy az SZDSZ-szel rokonszenvezők, vagyis a DC potenciális választói körében pedig csak 22 százalékos a választási szövetség ismertsége. A Demokratikus Centrum az MSZP szavazói között a legismertebb (44 százalék). A voksolás alkalmával viszont tartalékot jelenthet az MDF-nek, hogy az átlagosnál magasabb a formáció ismertsége azok körében, akik 2006-ban állításuk szerint az MSZP-re szavaztak, de most még nem döntöttek, illetve azoknál is, akik biztos elmennének szavazni, de eltitkolják választott pártjukat.

Nagyon kevesen tudták megmondani azt is, hogy mely pártok alkotják a DC-t. Az összes megkérdezett körében alig több mint 10 százalék azok aránya, akik tudják, hogy a szövetséget az MDF és az SZDSZ alkotja. Akik már hallottak a szövetségről, azoknak is csak kevesebb, mint fele említette e két pártot. A DC-t egyébként egyértelműen két párt szövetségének tekintik a válaszolók, minden csoportban gyakorlatilag azonos arányban nevezték meg az MDF-et és az SZDSZ-t, míg a Szociáldemokrata Pártot mindössze néhány válaszoló említette. A Jobbik és a Fidesz szavazói az átlagnál valamivel tájékozottabbak (64-64 illetve 59-61 százalék), a bizonytalanok körében viszont alig egyharmadra tehető a két pártot említők aránya.

A DC-t még annak tudtában sem tudják pontosan elhelyezni a politikai térben az emberek, ha tudják, mely pártok hozták létre. A kérdezettek közel kétharmada nem tudott véleményt nyilvánítani abban a kérdésben, hogy mely pártok bázisából tud támogatókat szerezni a szövetség. Legtöbben az MSZP-t nevezték meg (26 százalék), a Fideszre csak a kérdezettek 6 százaléka tartja „veszélyesnek” a DC-t (a Jobbikot és az LMP-t összesen csak 2 százalék említette).

Módszertan:

Az adatok a Forsense választáskutatási programjának keretében végzett kérdőíves közvélemény-kutatásokból származnak, melyeket 2010. január és február során, egyenként 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy, CATI módszerrel történő megkérdezése eredményezett. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.