Társadalom // 2010-04-13

A fiatalok aktívabbak voltak, mint négy éve

A Fosense felmérése szerint sokan az utolsó pillanatban döntötték el, melyik pártra szavaznak, és a korábbiaknál több fiatal vett részt a választáson. Az új pártstruktúra minden párt számára új kihívásokat jelent, ha szavazók megtartásáról vagy a bázisok bővítéséről van szó.


A vasárnapi választás eredménye újraírta az alapjaiban a rendszerváltoztatáskor kialakuló pártstruktúrát. A Forsense választás napján végzett közvélemény-kutatásából kiderül, hogy ez a változás milyen dinamikával zajlott az utóbbi hónapokban és milyen választói mozgások történtek még az utolsó pillanatokban is. Mivel a kutatás során megkeresett választópolgárokat már egy hónappal korábban is válaszoltak egy közvélemény-kutatás kérdéseire, követni lehet azt is, hogy a pártok között hezitáló szavazók végül merre mozdultak az utolsó napon. A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy a választópolgárok mintegy 10 százaléka szinte az utolsó pillanatban döntött egyik vagy másik politikai erő mellett.

 

MSZP

 

A legszűkebb szimpatizánsi körre olvadt MSZP szavazóinak közel 90 százaléka mondta azt, hogy mindig is a szocialistákra szavazott, amiből persze az is következik, hogy a párt szinte egyáltalán nem tudott új szavazókat mozgósítani. Ahogy ezt már a korábbi Forsense mérések is mutatták, az MSZP támogatóinak bázisa az idősebb korcsoportokra szűkült le, szavazóinak kétharmada 55 évnél idősebb volt a választás napján. Az MSZP bázis a vasárnapi voksolás után a korábbinál is erősebb feminin karaktert mutat, támogatóinak közel kétharmada nő. A szocialista bázis alacsonyabban kvalifikált az átlagnál, szavazóik fele szakmunkás végzettségű vagy legfeljebb 8 általánost végzett.

 

Fidesz

 

A Fidesz is meglehetősen sok „régi” támogatóval rendelkezik, vasárnapi szavazóinak kétharmada mindig is erre a pártra voksolt, további mintegy 25 százalékuk a 2006-os választásoktól 2010 elejéig tartó időszakban csatlakozott. A párt szavazóinak egytizede az utolsó egy hónapban döntött, ebben a körben már azok vannak többségben, akik a Fidesz és a Jobbik között hezitáltak az utolsó pillanatig, de végül az előbbit választották.

 

A Fidesz néppárti jellegéből is következően minden életkori csoportban hasonló támogatottsággal rendelkezett a választáson, a legtöbb támogatót azonban a 45 és 54 év közöttiek körében tudhat maga mögött. Az idősebb szavazók megnyeréséért folytatott küzdelemben a vasárnapi adatok alapján is egyértelműen az MSZP fölé kerekedett, és a szocialisták számára utolsó biztos bázist jelentő nyugdíjas korúak körében is nagyobb táborral rendelkezik. A 45 év alattiak körében népszerű Jobbik és LMP parlamenti jelenléte új kihívást jelent majd a Fidesz számára, ahogy azt az április 11-ei eredmények is mutatják. A 24 év alatti szavazók mellett a 35 és 44 év közötti választóknak megközelítőleg a 40 százalékát a két új szereplő vitte az urnákhoz, alátámasztva a Forsense eddigi méréseinek eredményeit.

 

A korábbi választások alapvető tapasztalata volt, hogy a fiatalok kevésbé mozgósíthatók, és kisebb arányban mennek el szavazni, mint az idősebb korosztályok. A választás napján végzett Forsense kutatás szerint ebben most változás történt, a szavazáson részt vett 35 év alattiak aránya megegyezett a teljes lakosságon belüli arányukkal.

 

Jobbik

 

Szavazóinak válaszai alapján a Jobbik tábora a 2008-as népszavazás időszakában kezdett bővülni, de az igazi lökést a tavalyi Európai Parlamenti választások adták. Jelenlegi bázisának mintegy 60 százaléka az elmúlt 10 hónap során, egy jelentős őszi kiugrással csatlakozott a párt mögé. A Jobbik választóinak 10 százaléka az utolsó pillanatig hezitált és csak a választást megelőző napokban, illetve a választás napján döntött a radikális párt mellett. Ebben a körben szintén sokan vannak azok, akik a Jobbik és a Fidesz választása között elbizonytalanodva végül az előbbit választották.

 

LMP

 

A legfrissebb táborral rendelkező LMP ismerté válása és növekedése választóinak visszaemlékezései, és az akkor mért adatok alapján is az idei év első hónapjaira tehető. Ami végül a 20 területi lista állításához elegendő ajánlószelvény összegyűjtése után emelte a pártot potenciális parlamenti erővé. Vasárnapi szavazóinak mintegy kétharmada egy-két héttel a választások előtt tudta már, hogy az LMP-re szavaz, érdekes azonban, hogy a biztos bejutáshoz és a 7 százalék feletti eredményhez szükséges plusz egyharmadot mégis az utolsó napok hozták. A visszaemlékezések alapján tetten érhető egy hezitálás, ami elsősorban az MSZP és a Fidesz irányába volt érezhető, de végül szavazóinak 10 százaléka az utolsó napon az LMP mellett döntött.

 

A két újonnan parlamentbe jutott párt, az LMP és a Jobbik gyakorlatilag azonos választói korfával rendelkezik. Szavazóik közel 50 százaléka 35 év alatti, és csak 10 százaléka 55 év feletti. Ezzel összefüggésben a Jobbik és az LMP jelenlegi szavazóiról az is elmondható, hogy a korábbi 2006-os országgyűlési választáson jelentős részük még nem szavazott (30 százalék).

 

Iskolai végzettség szerint már nagyobb különbségeket tapasztalhatunk a két új parlamenti erő között. Az LMP választóinak 25 százaléka rendelkezik diplomával, és további 60 százalék érettségivel, ezzel a pártok között az LMP szavazói tekinthetők a leginkább kvalifikáltnak. A radikális párt szavazóinak fele érettségizett, és az átlagnál magasabb körükben a szakmunkások aránya. A Jobbik fontos karaktervonása, hogy rendkívül magas, kétharmadot is meghaladó a férfi szavazók aránya bázisában.

 

Egy esetleges második fordulóban (ahol erre szükség van) a most szavazók 87 százaléka biztosan részt venne. Az LMP tábora tekinthető a legkevésbé aktívnak ilyen szempontból, körükben 55 százalék a biztosan részt vevők aránya. A második fordulóban 25 százalékuk nem tudja, hogy milyen pártállású egyéni jelöltre szavazna, 20 százalékuk az LMP jelöltjét támogatná, 20 százalék a Fidesz jelöltjét és 10 százalék az MSZP-ét. A többi bejutó párt esetében, ha szükség lenne rá, a szavazóik újra elmennének, és újra ugyanarra a pártra adnák a szavazatukat, mint az első fordulóban. Ezen felmérés adataiból természetesen azok részvételére nem lehetséges becslést adni, akik az első fordulóban nem voltak szavazni, részvételük és szavazataik emiatt valamelyest változtathatnak a fenti megállapításokon is.

 

Módszertan

 

A Forsense választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett április 11-én, melynek során 580 felnőtt korú személyt kérdeztek meg az intézet kérdezőbiztosai CATI módszerrel az országgyűlési választásokkal kapcsolatban. A kutatásban részt vevők a Forsense választási paneljéből kerültek kiválasztásra. A pártpreferencia adatokat súlyozás segítségével korrigáltuk a választás végeredményéhez. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.