Társadalom \\ 2016-02-15
Kihalás vagy szép remények

A kérdezettek öt kategória közül választva jelölhették meg, hogy véleményük szerint a következő generációnak hogyan változik az életminősége a mostani állapothoz képest. A válaszok alapján a többség inkább pesszimista és a mainál rosszabb életkörülményekre számít a jövőben. Minden ötödik válaszoló rendkívül pesszimista, a kérdezettek 20 százaléka szerint a jövő generációjának a maihoz képest sokkal rosszabb lesz az életminősége, ugyanakkor elenyésző volt azok aránya, akik nagymértékű javulást várnak.

 

 

A válaszadók szocio-demográfiai helyzete alig befolyásolja véleményüket. Valamivel biztatóbbnak látják a jövőt a férfiak, a fiatalok és a diplomások, de minden csoportban többen vannak a pesszimisták. Bizakodóbbak az egyház tanítását követők, náluk a legalacsonyabb azok aránya, akik szerint nagymértékben romlik jövő generációjának életminősége, ellenben körükben mondták legtöbben, hogy kismértékű javulást várnak.

 

A kérdezettek jövőbeli várakozásait sokkal inkább a jelenlegi életükkel és a körülményekkel való elégedettség befolyásolja, mint sem szocio-demográfiai hátterük. Akik anyagi helyzetüket átlag felettinek látják, azok nagyobb arányban gondolják, hogy a következő generáció életminősége javulni fog. A legerősebb összefüggés az „ön szerint hogyan mennek a dolgok az országban?” kérdés kapcsán mérhető. A különbség jelentős: akik szerint rosszul mennek a dolgok, a jövő generációjának életminőségét is rosszabbnak látják, akik szerint azonban jól mennek a dolgok, a jövőhöz is pozitívan állnak.

 

Az emberiség jövője kapcsán négy felkínált forgatókönyvről kellett eldönteniük a kérdezetteknek, hogy melyiket tartják a legvalószínűbbnek. E szcenáriók leírását Nick Bostrom svéd filozófus The Future of Humanity című tanulmánya alapján Peter Thiel dolgozta fel technikai innovációról szóló Zero to one című könyvében.

A négy forgatókönyv:

1. Tetőzés-stagnálás (Plateau): „Az emberiség elért fejlődése legmagasabb pontjára és a jövőben jelentősebb változások nélkül ezen a szinten is marad, a jövő nem különbözik sokban a jelentől”

2. Visszatérő válság, összeomlás (Recurrent collapse): „Az emberiség által létrehozott világot várhatóan újra meg újra visszatérő válságok rázzák meg majd, így az összeomlás és az újjáépítés időszakai váltják egymást a jövőben”

3. Kihalás (Extinction): „Az emberiségnek egyre nagyobb problémákkal kell megküzdenie, hosszú távon nincs jelentős jövője, ezért a kihalás fenyegeti”

4. Felemelkedés (Posthumanity/Take off): „Az emberiségre a gyors felelmélkedés vár a jövőben, a technológiai és tudományos fejlődés ma még fel sem fogható eredményeinek következtében”

 

4-jovokep

 

Miután a felmérés első kérdésénél csak a kérdezettek 17 százaléka gondolta úgy, hogy a jövő generációjának életminősége nem fog változni, nem meglepő módon csupán 5 százalék volt azok aránya, akik a tetőzés-stagnálás forgatókönyvét gondolják legvalószínűbbnek. Minden második kérdezett úgy véli, hogy felívelő és hanyatló korszakok követik egymást, vagyis a válságciklusok szcenáriót várják a legtöbben a jövőtől. A további két forgatókönyvet lényegében azonos arányban választották, a pesszimista verziót (kihalás) valamivel többen (22 százalék), de az optimista jövőképet (felemelkedés) is a kérdezettek közel ötöde (18 százalék).

 

 

A kérdezettek szocio-demográfia háttere lényegében azonos módon befolyásolta a válaszokat, mint ahogy azt a jövő generációjának jövőjére vonatkozó kérdésnél láttuk. Jelentős különbségek nincsenek, a négy opció sorrendje majd minden csoportban azonos. Figyelemreméltó azonban, hogy nagyobb eltérések vannak kihalásra és felemelkedésre vonatkozó forgatókönyvhöz kapcsolódó várakozásokban. Csupán egyetlen csoportban, a diplomások között vannak jóval többen, akik inkább a felemelkedésben hisznek, míg néhány esetben (falun élők, nők, érettségizettek) az optimistákhoz képest sokkal nagyobb tábora van azoknak, akik az emberiség kihalásától tartanak.

 

 

E kérdésben is jelentős törésvonalnak bizonyult az, ahogy a kérdezettek jelenlegi életüket és az ország állapotát látják. Akik úgy vélik, hogy az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élnek, illetve elégedettek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, sokkal nagyobb arányban hisznek az emberiség gyors felemelkedésében. Akik azonban rosszul élnek, vagy úgy látják, az országban rosszul mennek a dolgok, nagyobb eséllyel jelölték meg az emberiségre váró forgatókönyvek közül a pesszimista verziót. Tény ugyanakkor, hogy ezekben a csoportokban is a legnagyobb, mintegy 50 százalékot kitevő tábora azoknak van, akik szerint a jövőben az összeomlás és újjáépítés időszakai váltják egymást.

 

 

Facebook
© 2019 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva