A válaszadók háromnegyede szokott rádiót hallgatni egy átlagos hétköznapon, közel felük több mint egy órát. A hírműsorok, aktuális politikai műsorok iránti érdeklődés igen erős, a rádióhallgatók 92%-a szokott ilyet (is) hallgatni, többségük több mint fél órát. Az otthoni rádióhallgatás a leggyakoribb, a rádióhallgatók 73%-ára jellemző, míg autóban 27%, a munkahelyén pedig 24% hallgat rádiót.
A nap első részében sokkal gyakoribb a rádióhallgatás, mint később. A rádióhallgatók 61%-a szokta reggel ezt tenni, 65% nap közben, míg csupán 24% este, s mindössze 5% éjszaka (egy válaszadó természetesen több idősávot is megjelölhetett).
A rádióhallgatók többsége (58%) esetében nem változott a hallgatás gyakorisága az elmúlt félév során, míg kb. ugyanannyian vannak, akik többet (21%), illetve akik kevesebbet (18%) hallgattak rádiót, mint korábban.
A leggyakrabban hallgatott rádióra vonatkozó kérdésre a legtöbben első helyen a Kossuth Rádiót említették (31%), a második leggyakrabban a Danubius Rádiót (19%), de a Sláger rádió sem marad sokkal el mögötte (18%). A Petőfi Rádió 7%-kal a negyedik. Ha a három lehetséges említést összegezzük, akkor három adó fej-fej mellett áll (Kossuth: 45%, Danubius, Sláger: 43-43%), a Petőfi Rádió pedig 19%-kal áll a negyedik helyen.
Ennél tágabb körben tudjuk meghatározni a Petőfi Rádió hallgatóságát, ha az elmúlt héten, illetve hónapban történő rádióhallgatást vizsgáljuk. A rádióhallgatók 25%-a kapcsolt az elmúlt hét napban legalább egyszer a Petőfire, további 13% pedig korábban, de az elmúlt egy hónapon belül.
A fenti kategóriák alapján az MR2 Petőfi Rádióhoz történő viszonyulás szerint a rádióhallgatók négy kategóriáját tudjuk elkülöníteni: akiknek a három kedvenc adója között van (19%), akikre ez nem érvényes, de az elmúlt héten hallgatták (13%), akikre az előző kettő nem érvényes, de az elmúlt hónapban hallgatták (9%), illetve akikre egyik kitétel sem áll (60%).
A Petőfi Rádiót valamelyest gyakrabban hallgatják a férfiak, mint a nők, egyértelműen kiemelkedő a hallgatottsága a 30 év alattiak körében és alacsonyabb 60 év felett, valamint a legalább gimnáziumi érettségivel rendelkezők körében is felülreprezentáltak a Petőfi-hallgatók. Ezzel szemben sem a lakóhely településtípusa, sem a vallásosság, sem a pártválasztás nem mutat szignifikáns összefüggést a Petőfi Rádió hallgatásával.
Akik a múlt hónapban legalább egyszer hallgatták a Petőfit, azoknak közel fele (45%) inkább, vagy teljes mértékben támogatja az új, csak zenére épülő műsorstruktúrát, az ellenzők aránya ennek kevesebb mint fele (21%). (A többiek nem tudtak nyilatkozni e kérdésről, se nem támogatják, se nem ellenzik).
A mostani Petőfi-hallgatóság többségének változott a hallgatási gyakorisága a múlthoz képest, és erősen megoszlanak a változás iránya szerint. 34%-uk hallgatja most valamivel ritkábban, mint korábban, 32% pedig gyakrabban, míg 31% számára nem történt változás (3% pedig nem tudott válaszolni).
Akik ma ritkábban hallgatják a Petőfi adót, mint korábban, azok 70%-a saját állítása szerint semelyik másik csatornán nem találja meg azokat a műsortartalmakat, amiket korábban a Petőfi rádió sugárzott. Az igennel válaszoló kisebbség a „Hol?” kérdésre adott válaszaiban a Kossuth, a Juventus és a Sláger rádió jelenik meg leggyakrabban.
Akik ma gyakrabban hallgatják a Petőfit, mint korábban, azok fele válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy van-e olyan csatorna amit kevesebbet hallgat mert átpártolt a Petőfire. A Danubius volt a leggyakoribb vesztes, valamint a Sláger, a Roxy és a Rádió1.
Végezetül a Petőfi Rádióval kapcsolatos három kérdést feltettünk minden megkérdezettnek, függetlenül attól, hogy hallgat-e rádiót, vagy sem. Az első arra vonatkozott, hogy a megkérdezett mit gondol arról, hogy közpénzből gazdálkodó Petőfi Rádió könnyűzenei adóként működik. 37% szerint nincs szükség arra, hogy közpénzből újabb könnyű zenei adó működjék, 34% viszont nem talált ebben semmi kivetnivalót, 27% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A Petőfit kedvenceik közt tudók és az elmúlt héten legalább egyszer Petőfit hallgatók nagyobb része nem talál kivetni valót, a többiek körében az ellentétes vélemény kerekedik felül.
A megkérdezetteknek mindössze 20%-a hallott arról, hogy a Petőfi rádiót elmarasztalta az ORTT mert nem tesz eleget a közszolgálati kötelességének. Ennek fényében nem meglepő, hogy közel minden második kérdezett (43%) nem tudott vagy nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy egyetért-e az ORTT elmarasztaló döntésével. Akik válaszoltak, azok gyakorlatilag azonos arányban oszlottak meg az inkább vagy teljes mértékben egyetértők (52%) és az inkább vagy teljes mértékben ellenzők (48%) közt.
