» Fél év után is őrzi a többség bizalmát a kormány
Társadalom \\ 2010-11-23
Fél év után is őrzi a többség bizalmát a kormány

A Forsense novemberi felmérésének preferencia adatai szinte megegyeznek a választások előtt mért értékekkel. Fél év kormányzás után a kormány és a miniszterelnök továbbra is bírja az emberek többségének bizalmát.

 

A Fidesz tartja jelentős előnyét az ellenzékhez képest

 

A Fidesz tartja jelentős előnyét az ellenzékhez képest

 

Alacsony részvételi hajlandóság mellett a pártok támogatottsága nagyon közel áll a tavaszi választások előtti értékekhez. A megkérdezettek 55 százaléka mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. A magas iskolai végzettségűek mellett a Fidesz és az MSZP támogatói a legaktívabbak (+13-14 százalékpont), az alacsony végzettségűek (-13 százalékpont), a fiatalok (-7 százalékpont) és az LMP támogatói (-12 százalékpont) pedig a leginkább passzívak.

 

 

A megkérdezettek mintegy kétharmada tudott olyan politikai erőt mondani, amelyre szavazna, ha most lennének a választások, 17 százalékuk bizonytalan, 12 százalékuk eltitkolta preferenciáját, míg a válaszadók 5 százaléka mindenképpen távol maradna a szavazástól.

 

A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében 37 százalék, az MSZP-é pedig 11 százalék. A Jobbikot 8, az LMP-t pedig 4 százalék választaná jelenleg. A nem parlamenti pártok együttes támogatottsága 4 százalék. A kisebb pártok közül csak a Munkáspárt közelíti meg az 1 százalékot, míg a korábbi parlamenti pártok (SZDSZ, MDF, MIÉP) már jóval a hibahatár értékén belül, fél százalék alatt maradtak.

 

A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 60 százalékos támogatottsága továbbra is igen jelentős, az MSZP pedig kevesebb, mint harmadannyi szavazójával a biztos részvételt ígérők 18 százalékát tudhatja maga mögött. A két új parlamenti erő pozícióját sem az elmúlt időszak politikai – törvényhozási viharai, sem az önkormányzati választások eredményei nem mozgatták meg, a Jobbik 13, az LMP 4 százalékon áll. A választópolgárok gyakorlatilag elfogadták az új pártstruktúrát, amelynek alakulása, legalábbis a felszínen nem mutat jelentős dinamikát.

 

Az összes megkérdezett 41 százaléka válaszolta azt, hogy a parlamenti választásokon a Fideszt támogatta, az MSZP-t 13, a Jobbikot 11 százalék említette, míg az összes megkérdezett 5 százaléka emlékszik úgy, hogy az LMP-re szavazott tavasszal. A Fidesz támogatóinak 85 százaléka szavazott áprilisban a Fideszre, míg az MSZP és Jobbik támogatóinak háromnegyede „régi” szavazó, vagyis ahogy ez a korábbi ciklusokban is történni szokott, a bázisok perifériáján kifelé és befelé is történik áramlás. Az LMP valamelyest kilóg a sorból, szavazatmegtartó képessége – köszönhetően bázisa kisebb gravitációs erejének – gyengébb a többi pártnál. Visszaemlékezéseik alapján jelenlegi támogatóik fele szavazott rájuk áprilisban.

 

 

A falvakban élők és a magasabb végzettségűek körében a legnépszerűbb a kormány

 

Az Orbán-kormány első félévének tevékenységét a kérdezettek többsége pozitívan értékelte, míg 43 százalék azok aránya, akik kritikusan fogadták az első féléves teljesítményt. Az eredmény illeszkedik a pártpreferencia eredményekhez és körülhatárolja azt a nagy választói csoportot, amelyre a kormány biztosan támaszkodhat a közeljövő intézkedései során.

 

 

Novemberben a Fidesz szavazóinak több mint 4/5 része inkább vagy teljes mértékben pozitív értékelést adott. A parlamenti ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP szavazóinak többsége kritikával fogadta a kormány eddigi munkáját. Ezzel szemben a Jobbik szavazóit már inkább megosztja a kormány teljesítménye, a radikális párt támogatóinak egyformán 47-47 százaléka fejezte ki elégedettségét illetve elégedetlenségét a féléves kormányzati munkával kapcsolatban.

 

Figyelemre méltó, hogy a falvakban élők több mint 60 százalékának pozitív az értékelése, illetve a szakmunkás végzettséggel rendelkezők átlag feletti támogatása mellett, magas az aránya a kormány teljesítményéhez pozitívan viszonyulóknak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében is. Az utóbbi csoport és szintén a falvakban élők véleménye látványosan a pozitív irányba tér el az átlagtól akkor is, ha arról kérdezzük őket, hogy milyen irányban változott az ország helyzete a kormány megalakulás óta.

 

Tükrözve a parlamenti ellenzék több szólamban, de egyelőre erőtlenül szóló kritikájának választói fogadtatását, a megkérdezettek majdnem kétharmada (61 százalék) inkább rosszra értékeli az ellenzék munkáját, míg pozitívan 26 százalék vélekedik. Jelentősen csökkent viszont azok aránya, akik mindkét oldal teljesítményével elégedetlenek (26 százalék), illetve azoké is, akik csak a kormánnyal elégedetlenek (17 százalék). A kizárólag az ellenzék munkájával elégedetlenek aránya pedig nőtt (35 százalék).

 

 

A miniszterelnök megítélése fél év  kormányzás után

 

Orbán Viktor megítélése a kormányénál is jobb, a kérdezettek közel 70 százaléka tartja alkalmasnak őt a miniszterelnöki poszt betöltésére. A válaszolók 48 százaléka szerint a korábban vártak szerint teljesít, közel egynegyedük vélekedik úgy, hogy jobb a teljesítménye, míg 22 százalékuk véleménye szerint gyengébben teljesít kormányfőként, mint azt a választások előtt várni lehetett.

 

 

Mivel Orbán Viktorral kapcsolatban több tapasztalat állt rendelkezésre már a választások előtt is, nem meglepő, hogy az ellenzéki pártok szavazótáborainak a 47-57 százaléka is úgy vélekedik, hogy a kormányfő pont azt a teljesítményt nyújtja, amit korábban várni lehetett tőle. A Fidesz szavazói esetében is hasonló ez az arány (50 százalék), de ott – az ellenzéki szavazókkal ellentétben – a csalódás többnyire kellemes Orbán Viktor eddigi teljesítményével kapcsolatosan (41 százalék pozitívan, 6 százalék negatívan csalódott).

 

 

Módszertan:

 

A Forsense választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett november 10. és 12. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel,  aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Facebook
© 2017 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva