Az UNICEF adatai szerint 1000 magyar csecsemőből 2,8 hal meg első hónapos kora előtt. A csecsemőhalálozási arány Japánban a legkedvezőbb (0,9/1000) és Pakisztánban a legrosszabb (45,6/1000).
2016 végén 165,5 megawatt beépített teljesítőképességű háztartási méretű kiserőmű működött Magyarországon. Ez körülbelül 28 százalékos növekedés 2015-höz képest, miközben a létesítmények száma 35 százalékkal 20496-ra emelkedett. Az összes ilyen kapacitás 99,17 százalékát 20 401 naperőmű tette ki.
A magyarok 50,7 százaléka érzi magát biztonságban este az utcán. Az OECD tagországainak átlaga 68,6 százalék, s csupán Mexikóban félnek jobban az emberek, mint Magyarországon. 2005-2007 között még a magyarok 58,9 százaléka érezte magát biztonságban este az utcán, az adatok folyamatosan romló tendenciát mutatnak, miközben az OECD országok többségében javult az emberek biztonságérzete.
A Forsa közvéleménykutató felmérése szerint 26 intézmény közül a németek a rendőrségben bíznak a legmagasabb arányban. Jelenleg 83 százalékuk bízik a rendvédelemben, tavalyhoz képest 6 százalékkal emelkedett az arányuk. A németek a legkevésbé a reklámügynökségekben bíznak (6 százalék), de tavalyhoz képest nagyot zuhant az iszlámban bízók aránya is (25-ről 9 százalékra).
Magyarországon 3400 hektáron termesztenek karácsonyfának szánt fenyőfát, a termelés 72,5%-át a nyugat-dunántúli régió adja.
2016-ban a magyar állam adó- és járulékbevételei a GDP 39,4 százalékát tették ki. Ez kevéssel elmarad a 41,3 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor a legmagasabb a térségben.
2016-ban Magyarországon 39,4% volt az adókivetés mértéke a GDP-hez viszonyítva, ami meghaladja az OECD tagországok átlagát (34,3%).
Magyarországon, a tudományos szakokon diplomázott nők aránya 37%. Az OECD tagok közül mindössze három országban éri el arányuk az 50 százalékot.
Magyarországon, a 25-34 éves korcsoportban 30,4 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya, az 55-64 évesek között pedig 17,2 százalék. Az OECD 36 tagországa között e rangsorban Magyarország a 32., míg az 55-64 évesek csoportjában a 28. helyet foglalja el.
A KSH adatai szerint 2016-ban – az 1960-as értéket 100%-nak véve – 274% volt a fogyasztás indexe, ami a legmagasabb 1960 óta. A 327%-os reálbérjövedelem-szint szintén fél évszázados csúcsnak számít.
