» A víztudatossággal kapcsolatos attitűdök a magyar társadalomban
Társadalom \\ 2016-11-30
A víztudatossággal kapcsolatos attitűdök a magyar társadalomban

A Forsense Intézet környezeti fenntarthatóság kérdéseit vizsgáló korábbi reprezentatív kutatásai alapján elmondható, hogy a vízzel kapcsolatos problémák iránt globális, nemzeti és lokális szinten is fogékony a magyar társadalom. Mind a potenciális nemzetközi konfliktusforrásként fenyegető vízhiány (víz és béke), mind a víztisztaság (szanitáció) kérdése a jövőben várható környezeti kihívások között kiemelt helyen szereplő problémakör. Egy 2013-as felmérés szerint a legtöbben, közel minden második megkérdezett, az emberi fogyasztásra alkalmas víz hiányát tartotta a várhatóan legnagyobb, emberiséget érintő gazdasági-társadalmi problémának, és minden ötödik ember szerint ez az első számú kihívás.

 

 

A Forsense 2016 októberi vizsgálata szerint a klímaváltozás lehetséges következményei közül a tiszta ivóvíz hiányától tartanak leginkább a megkérdezettek, a felkínált válaszlehetőségek közül majd háromnegyedük jelölte meg ezt az opciót. Kiemelkedően magas, 30 százalék azok aránya is, akik első helyen jelölték meg ezt a problémát.
Az őszi vizsgálat hat kérdése vizsgálta a vízfogyasztás csökkentésével, a víztudatossággal kapcsolatos attitűdöket. Az eredmények alapján a vízzel való takarékoskodás erős normaként jelenik meg, hiszen a kérdezettek 71 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy azért igyekszik takarékoskodni a vízzel, mert ezzel óvja környezete állapotát, és további 64 százaléka ezt környezetétől is elvárja. A rezsiköltség csökkentése is sokaknál számít nagyon nyomós oknak, a kérdezettek kétharmadánál a számlákon való spórolás is fontos indokként jelent meg.

 

 

A vízfogyasztásra, illetve a víztakarékosságra vonatkozó nézeteik alapján egy többváltozós statisztikai módszer segítségével négy, megközelítőleg azonos méretű csoportba kerültek besorolásra a vizsgálatban résztvevő válaszolók. A csoportok elnevezése a víztudatosság szempontjából legjellemzőbb karakterjegyeikre utal legfontosabb szociológiai ismérveik alapján, s illeszkednek egy korábbi vizsgálat, hasonló módon kialakított csoportjaihoz.

 

 

TUDATOSOK

 

A legnagyobb csoportot a minta 27 százalékát kitevő tudatosok alkotják. Az ide sorolhatók többségénél a vízzel való takarékosság olyan belülről vezérelt érték, ami minden bizonnyal a napi gyakorlatban is tudatos elkötelezettséggé vált. Esetükben fontos, hogy nem külső elvárásoknak próbálnak megfelelni a csap elzárásával, hanem hisznek abban, hogy a víztakarékosság révén az egyén hatással lehet természeti és társadalmi környezetére egyaránt. Ugyanezért mások által is követendő példának tartják, elvárják a takarékosságot – aminek természetesen gazdasági hasznait is figyelemre méltónak tartják.

 

 

A víztudatos gondolkodás, illetve annak társadalmi erősödése, terjedése szempontjából meghatározó csoport, egy nagy valószínűséggel az élet más területein is az átlagtól tudatosabb polgárként gondolkodó karaktert mutat. Vizsgálatunkból egyértelműen kiderül, hogy az ide tartozók prioritásként kezelik vízkészleteink védelmét, tavaink és folyóink élővilágának megóvását, fontos feladatnak tartják a víztakarékosság népszerűsítését. A csoport demográfiai összetételét meghatározza az aktív korban lévő 50 év alattiak, azon belül is a 35 alatti fiatalok jelenléte, a városiak, főleg a budapestiek magas aránya, és a diplomások határozott reprezentációja.

 

 

NORMAKÖVETŐK

 

A második csoport, amely alig kisebb az előzőnél, a normakövetőké. Bennük erős a víztakarékosság iránti elvárás mind környezetükkel, mind saját magukkal szemben és ezzel összefüggésben környezetük részéről is erős elvárást éreznek ennek kapcsán. Jellemzően a természet és a szabályok betartásának tisztelete vezérli őket, ugyanakkor erős bennük a saját maguk és cselekedeteik súlyát csekélynek érzékelő attitűd, szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az ő egyéni takarékoskodásuk hozzájárul-e a természet védelméhez. Valószínűleg magasabb életkorukból és az átlagtól jellemzőbben vallásos értékválasztásukból is fakad, hogy szorosan követik és sajátjukként kezelik a természet forrásaival takarékosan bánó normát, de saját szerepüket nem látják annak mélyebb összefüggéseiben. Erősen motiválja ugyanakkor őket egy kézzelfoghatóbb, a társadalmi státuszuk, anyagi helyzetük által is támogatott attitűd, mely szerint: a víz meggondolt felhasználásával pénz spórolható meg.

 

 

A normakövetők csoportjának karakterét főleg az idősebb, vidéki, alacsonyabb végzettségű válaszadók határozzák meg. A csoportba sorolhatók közel fele 65 év feletti, további egyharmada pedig 56-64 éves, nagy valószínűséggel élnek falvakban vagy kisvárosokban. Átlag alatti és az összes csoporthoz viszonyítva a legalacsonyabb az érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, míg átlag feletti és minden csoporthoz viszonyítva nagyobb a szakmunkás végzettségűek, illetve a maximum általános iskolai végzettségűek súlya.

 

 

SZKEPTIKUSOK

 

A harmadik halmazba a víztakarékossággal kapcsolatos attitűdjeik alapján szkeptikusnak nevezhető válaszolók tartoznak. A csoport jellemző ismérve a távolságtartás, legyen szó a környezetük részéről megfogalmazódó elvárásokról vagy az ő vízzel kapcsolatos elvárásaikról mások irányába. Ezzel összefüggésben nem is hisznek abban, hogy egyéni szokásaik, illetve azok megváltozása hatással lehet a környezet állapotára. A csoport fontos jellemzője, hogy nincs határozott társadalmi karaktere, demográfiai szempontból meglehetősen átlagosnak tekinthető: jelentős életkori kilengéseket nem találunk, ahogy a végzettség vagy az anyagi helyzet sem számít meghatározó változónak.

 

 

KÖZÖMBÖSÖK
A közömbösök csoportjába tartozók többsége alapvetően tisztában van azzal, hogy szokásai befolyásolhatják a környezet állapotát, mégsem érez sem belső, sem külső indíttatást a vízzel való takarékoskodásra. Őket még az így megspórolható pénz sem motiválja igazán.
A csoportra jellemző tulajdonságok és értékválasztás hátterében erős demográfiai karaktert tapasztalhatunk, meghatározó a 35 év alatti, az átlagosnál jobb életkörülmények között élő, érettségivel rendelkező, az internetet napi szinten használó fiatalok jelenléte. Az általában „y generációként” aposztrofált fiatalok több mint egyharmada sorolható ide, ők adják a csoport közel felét, így értékválasztásuk a természeti erőforrásokhoz, illetve az azzal kapcsolatos problémákhoz való viszonyuk, involváltságuk erősen rányomja bélyegét a csoport karakterére.

© 2017 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva