» A klímaváltozás hatásával, jelentőségével kapcsolatos vélemények
Társadalom \\ 2015-12-15
A klímaváltozás hatásával, jelentőségével kapcsolatos vélemények

Lényegében abban is teljes a konszenzus, hogy ehhez az ember tevékenysége is hozzájárul, itt a teljes mértékben egyetértők aránya 87 százalék.

 

 

A klímaváltozást a kérdezettek nagy többsége, ötből négy ember nagyon komoly problémának tartja, arányuk magas a nők, a 65 évesnél idősebbek és a falun, illetve városban lakók között.

 

A klímaváltozást nagyon komoly problémának tartók demográfiai és szocio – kulturális jellegzetességei arra utalnak, hogy az idősebb korcsoportokban, középkorúak és idősek körében nagyobb a globális felmelegedés hatásaitól való félelem. Ebben az idősebb korcsoportban növelte az érdeklődést és a tájékozottságot az, hogy az elmúlt bő félévben, majd a párizsi klímacsúcs előtt az őszi hónapokban különösen hangsúlyosan jelent meg a téma a médiában, azon belül különösen a köztévé hírműsoraiban, amelyeknek ezekben a csoportokban nagyobb a nézettsége.

 

 

A felmérés alapján kirajzolódó képet árnyalja, ha a klímaváltozás hatását konkretizáljuk, abban az értelemben, hogy az mennyire gyakorol jelentős hatást az emberek életére. A válaszok annyiban nincsenek összhangban az általánosan megfogalmazott kérdéshez képest, hogy ugyan a kérdezettek 80 százaléka tartja nagyon komoly problémának a klímaváltozást, csupán 33-53 százaléka véli úgy, hogy annak jelentős hatása is lesz az emberek életére.

 

Figyelemreméltó az is, hogy a kérdezettek egy része a klímaváltozás hatásait egy időben és térben távoli veszélyforrásként érzékeli. A kérdésre adott válaszok alapján a 0-100-as skálára vetített pontszámok magas értékei jelzik a probléma nagyságát, de sokan úgy vélik, a klímaváltozás inkább az emberiség, mintsem az ország, vagy a saját életére ható „közeli” veszélyforrás. Különösen szembeötlő ez, ha az általánosan megfogalmazott és a saját életre vonatkozó kérdésre adott válaszokat vetjük össze. Vagyis a kérdezettek 80 százaléka tartja nagyon jelentős problémának a klímaváltozást, de csak 33 százaléka gondolja úgy, hogy a saját életére is jelentős hatást fog gyakorolni. A különbség csak részben magyarázható azzal, hogy az idősek úgy vélik, őket már nem fogja érinteni a klímaváltozás. (A 65 év felettiek 28 százaléka tart ettől komolyan, míg a 35 év alattiaknak 35 százaléka.)

 

A kérdezettek 28 százaléka nagyon érdeklődik a klímaváltozással kapcsolatos információk iránt, a legtöbben – tízből négy ember – közepesre értékelték érdeklődésüket.

 

 

A tájékozódás intenzitása elsősorban az iskolázottsággal függ össze, azzal egyenes arányban nő. Vagyis a diplomások érdeklődnek leginkább a klímaváltozás iránt, kétharmaduk jellemezte érdeklődését négyes vagy ötös osztályzattal, míg a legfeljebb nyolc osztályt végzetteknek csak harmada.

 

Hasonló tendenciát figyelhetünk meg az életkor esetében, ahol pedig az életkorral nő az érdeklődés. Ebben az esetben valószínűleg kettős hatással számolhatunk, az idősebbek inkább normakövetőek, s így többen állították, hogy intenzíven érdeklődnek a téma iránt. Másrészt az idősebbek eleve érdeklődőbbek a közügyek iránt, az adatfelvétel pedig a párizsi klímacsúcs idején zajlott, így okkal feltételezhető, hogy az idősebbek hírfogyasztási szokásaik miatt is mondták nagyobb arányban, hogy érdekli őket a klímaváltozás problémája.

 

 

A kérdezettek legnagyobb része, 70 százaléka valamennyire tájékozottnak tartja magát a klímaváltozással kapcsolatban, minden ötödik válaszoló inkább vagy egyáltalán nem tájékozott. Ebben az esetben is az iskolai végzettségnek van a legnagyobb magyarázó ereje, vagyis minél iskolázottabb valaki, annál tájékozottabbnak tartja magát.

 

Ugyanakkor a diplomások sem tekintik magukat kiemelkedően tájékozottnak, csupán 20 százalékuk jellemezte magát ezzel a kategóriával. Figyelemreméltó, hogy a szélesebb tájékozódási horizontú, képzettebb 18-34 éves korosztály körében a legmagasabb azok aránya, akik kevésbé tartják magukat tájékozottnak a klímaváltozás területén, pedig a probléma elsősorban őket érinti.

 

Korábbi felmérésekből kiderült, hogy a kérdezettek a környezetet fenyegető veszélyek közül kiemelten fontosnak tekintik a vízzel (tiszta ivóvíz, természetes vizek védelme) kapcsolatos problémákat.

 

 

A vízhez fűződő attitűdökkel magyarázható, hogy a klímaváltozás lehetséges következményei közül a tiszta ivóvíz hiányától tartanak leginkább, a kérdezettek közel kétharmada jelölte meg ezt az opciót. Minden bizonnyal a személyes tapasztalatokkal is magyarázható, hogy a szélsőséges időjárástól a kérdezettek 43 százaléka tart.

 

Meglepő ugyanakkor, hogy az életfeltételek ellehetetlenülése miatti népvándorlás csak a hatodik a listán, pedig az elmúlt hónapokban a migrációhoz köthető problémák uralták a közbeszédet. Felmérésünk eredménye azt mutatja, hogy ezt a kérdezettek töbsége egyelőre jövőbeni veszélyforrásként sem köti össze a klímaváltozással. A lista második felében pedig olyan jelenségek szerepelnek, melyek közvetlen hatása Magyarországon nem érezhető, ilyen a jelentős szmog, vagy a gleccserek olvadása, tengerszint emelkedése.

© 2017 Forsense 2.0 Kft. | Minden jog fentartva